Kiszivárgott Thaiföldön egy egészségügyi minisztériumi dokumentum, amely szerint azért nem szabadna harmadik oltást adni az egészségügyi dolgozóknak mRNS-alapú vakcinákból, mivel az csökkentené a kínai Sinovac vakcina iránti bizalmat – számol be a hírről a Reuters.
A magyar gazdaságot meghatározó vállalatok - Magyar Telekom, OTP, Lufthansa Systems, NN Biztosító – felsővezetői osztották meg eredményeiket és engedtek betekintést működésükbe. A Telekom által szervezett eseményen az előadók egyetértettek abban, hogy az agilis módszertanra való átállás hatalmas kihívást jelentett, de az eredmények már kézzelfoghatóak.
Egyelőre nem tudja az orvostudomány megmondani, hogy kell-e harmadik, emlékeztető oltást adni a vakcinákból - mondta William Schaffner, a Vanderbilt University School of Medicine professzora.
A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy az európai uniós használatra eddig engedélyezett valamennyi koronavírus elleni oltóanyag, köztük az AstraZeneca, a Pfizer/BioNtech, a Moderna és a Johnson & Johnson vakcinája védelmet nyújt a vírus összes domináns törzseivel szemben - közölte Marco Cavaleri, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) vezető tisztségviselője csütörtökön.
A védettség szintje és az antitestszint között nem lehet egyértelmű összefüggést meghatározni - mondta a Semmelweis Egyetem rektora kedd reggel az M1 aktuális csatornán. A rektor felajánlott egy speciális vizsgálatot az egyetemen azoknak, akiknek nincs antitest a vérében.
A bahreini hatóságok csütörtökön arról számoltak be, hogy a Szputnyik V vakcina 94,3%-os hatékonységot és magas biztonságot mutatott az országban - írja a Reuters.
Részletesen bemutatta a kormány, hogy milyen intézkedésekkel tervezi javítani az építőipar hatékonyságát, valamint ösztönözni az épített környezet fenntartható fejlesztését. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat 19 pontban foglalja össze a célokat.
A brit közegészségügyi hivatal friss kutatása szerint a Pfizer és az AstraZeneca két dózisa is hatékony a koronavírus indiai variánsával szemben – írja a Bloomberg.
A vakcinát fejlesztő BioNTech vezetője, Ugur Sahin az általa látott kutatási eredmények alapján azt mondta, hogy védőoltásuk ugyanolyan védelmet biztosít az indiai variánssal szemben, mint a dél-afrikai ellenében - írta az Infostart.
Az angol közegészségügyi hivatal által közzétett eredmények szerint az AstraZeneca két dózisa mintegy 85-90%-os védelmet nyújt a tünetekkel járó koronavírus-megbetegedés ellen – számol be a hírről a Bloomberg.
A Szputnyik Light egydózisú vakcina 79,4%-os hatékonyságot mutatott a valós életből vett tesztek alapján, így Oroszország engedélyt adott a vakcina használatára – írja a Bloomberg.
Semmilyen tudományos következtetést nem vonhatunk le arra vonatkozóan, hogy melyik vakcina jobb vagy rosszabb a kormányzati táblázat alapján, az viszont magyarázatra szorul, hogy miért halnak meg viszonylag sokan az oltások után koronavírus-fertőzésben – állították a Portfolio által megkérdezett kutatók. Véleményük szerint a táblázat alapján azonnal meg kell vizsgálni, hogy két oltás után miért halhatnak meg egyes emberek koronavírusban. Nemzetközi példák alapján a nyugati típusú vakcinákkal duplán oltottak közül extrém ritka esetben halhat meg valaki koronavírusban. Az 1,4 millió duplán oltott esetében az irodalmi adatok alapján 10 fő alatti halálozást kellene produkálnia az oltási programnak, ehhez képest a kormány által közölt táblázatban 273 halálos áldozat szerepel. A kutatók szerint elsőként arról kell megbizonyosodni, hogy nem az adatokkal van-e a probléma. Ha nem, akkor égetően fontos tisztázni, hogy miért ennyire rosszak a hazai számok. Alábbi cikkünkben kutatókkal való beszélgetések alapján bemutatjuk a lehetséges forgatókönyveket.
Az Ocugen biotech cég nemrég bejelentette, hogy a partnerük, a Bharat Biotech kimondottan kedvező eredményt tudott felmutatni a Covaxin koronavírus-vakcina harmadik fázisban lévő tesztelése során. Az inaktivált vírust alkalmazó vakcina 78 százalékos hatékonyságot nyújt a koronavírus-fertőzés ellen, a súlyos betegség kialakulása ellen pedig 100 százalékos védelmet nyújt az ellenszer a tesztelés alapján. A tervek szerint a jövőben az Ocugen értékesítheti majd a vakcinát az Egyesült Államokban, a kedvező teszteredmény hírére komolyat ralizott a biotech cég árfolyama.
Akár mind az öt Magyarországon alkalmazott koronavírus-vakcinánál szükség lehet egy harmadik, emlékeztető oltásra, ezzel kapcsolatban még nincs elég tapasztalat, az idő fogja eldönteni – mondta el az operatív törzs mai tájékoztatóján Müller Cecília. Hozzátette, hogy a további oltások szükségességéről nem a hatóság, hanem a gyártó dönt majd, aki az alkalmazási előiratot fogja módosítani, hogy hány oltásra, milyen időközönként kell sort keríteni.
A Pfizer vezére, Albert Bourla szerint valószínű, hogy azoknak, akik kaptak koronavírus elleni vakcinát, egy éven belül újabb adag megerősítő dózisra lehet szükségük, aztán pedig évenkénti oltásra – számol be a hírről a The Wall Street Journal.
Egyre többen kapják meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon, de sokan nem tudják, hogy mikor alakul ki a védettségük. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja segít a Portfolio olvasói számára eligazodni a kérdésben. Ferencit arról is kérdeztük, hogy mekkora lehet a vírus reprodukciós rátája Magyarországon és hányan lehetnek már immunisak. Azt is elmondta, hogy várhatóan a vírus mutálódása lesz a döntő a járvány elleni harc jövőbeli sikerességében.
Sokan túl válogatósak annak a kapcsán, hogy milyen COVID-19 vakcinát válasszanak. Már ha egyenesen nem vakcinaellenesek, ami a legrosszabb eset. Van, aki arra finnyás, hogy mennyire modern technológiáról van szó, míg mások a vakcinák hatásosságát próbálják összehasonlítani. Mindkettő rossz irány, mert az oltások mellőzése emberéletekbe kerül. Ebben a cikkben elmondjuk, hogy miért nem lehet csakúgy összehasonlítani az egyes oltóanyagokat, és mi az, ami igazán számít. A tanulság egyszerű: nem kell annyira válogatni, be kell magunkat oltatni.
Az ipar 4.0 a magyar iparvállalatok számára a digitalizációnak köszönhetően hatékonyságnövelést jelent, mégpedig a meglévő eszközpark és munkaerő megtartása mellett. Már a közepes méretű vállalatok is hatékonyabban használhatják fel rendelkezésre álló szűkös erőforrásaikat, ha a kockás füzetben vagy manuálisan rögzített adatok helyett a gépekben lévő szenzorokból kinyert és a meglévő szakértői rendszerekből származó, egységesített adatok alapján tervezik meg és ellenőrzik a termelésüket, illetve ezek alapján hozzák meg üzleti döntéseiket. Minderről Gém Péterrel, a 4iG szakértékesítési és üzletfejlesztési igazgatójával beszélgettünk, aki március 31-ei konferenciánkon előadást is tart a témában. Érdemes regisztrálni az ingyenes eseményre!
A fenntarthatóság felé haladva a lakóingatlanok energiahatékonysága is egyre aktuálisabb kérdés. Nem véletlen, hogy az új lakásoknál folyamatosan szigorodnak az energetikai követelmények. Az eredetileg januárra tervezett szabályozást – miszerint az új építésű lakásoknak legalább BB energetikai besorolással kell rendelkezniük - ugyan fél évvel kitolták, de ahogy látjuk, így is jelentős fejlődésen megy át az ágazat. Hogy hol tartunk most a meglévő állomány tekintetében, hogyan változott az évek során a lakások energiahatékonysága, milyen alternatív energiaforrások jöhetnek szóba a meglévők helyett és mennyivel jár előttünk Nyugat-Európa, az alábbiakban jártuk körül.
Minden szem Izraelre szegeződik, a kis közel-keleti ország ugyanis már majdnem a lakossága felét beoltotta. Ha Izraelben meredeken csökkennek az esetszámok, az azt jelenti, hogy a vakcinákkal valóban hatékonyan vissza tudjuk szorítani a járványt, ha viszont magas átoltottság mellett is lezárásokra lesz szükség, az a legrosszabb forgatókönyvet vetíti elénk. Bármilyen triviálisnak gondoljuk, a válasz cseppet sem egyszerű, és a jelenlegi adatok alapján nem is tudjuk megválaszolni pontosan, hogy mire elég 60-70%-os átoltottság. De annyit már most látunk, hogy jó okunk van reménykedni.
Meghosszabította a határidőt.
Világos, hogy konfliktus van az amerikai vezetők között.
Kimerülőben az amerikai készletek.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
