Az Innovációs és Technológiai Minisztérium péntek esti közleményében jelentette be (miután Orbán Viktor videóüzenetében közölte, kutatócsoport alakul idehaza a koronavírus elleni gyógyszerfejlesztés érdekében), hogy terápiás készítmény létrehozására jön létre magyar konzorcium, de nem védőoltást fejlesztenének. Az ITM közleményéből kiderül: a konzorcium tagja lesz a hazai tőzsdén jegyzett Richter is.
Nem csillapodik a koronavírus-járvány a világban, Magyarországon csütörtök éjszakára 4 fertőzöttet regisztráltak. Korábban már írtunk arról, hogy milyen eszközei vannak az egyénnek a fertőzés minimalizálása érdekében, valamint milyen eszközei vannak a közegészségügynek ilyen esetekben, most pedig ismertetjük, hogy mennyi idő alatt fejleszthetőek ki védőoltások az ilyen helyzetek kezelésére. A fejlesztés, gyártás kulisszatitkairól beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Zsigmond Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) védőoltás-munkacsoportjának vezetője.
Gőzerővel folyik világszerte a koronavírus ellenszerének és az oltóanyagának fejlesztése. Vannak, akik már elkezdték a teszteléseket, de az optimista vélemények szerint is legalább egy évet kell várni az engedélyekre. A Statnews cikke alapján összeszedtük, hogy melyik nagy gyógyszergyártó és biotechnológiai cég milyen technológiával próbálkozik és hogy haladnak a fejlesztések. A híreket természetesen a befektetők is figyelik, van olyan cég, amelynek árfolyama több mint a triplájára emelkedett idén a koronavírus terjedése közepette.
Kókai-Nagy Ákos személyében február közepétől új elnök képviseli az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületét. A Biogen gyógyszeripari vállalat több éves külföldi vezetői tapasztalattal rendelkező magyarországi ügyvezetőjének megválasztására azt követően került sor, hogy lejárt Vereckei Péter kétéves elnöki mandátuma.
Hosszú út áll még a koronavírus ellenszerét fejlesztők előtt – figyelmeztetnek a gyógyszergyártók, reagálva a tegnapi hírekre, amelyek arról szóltak, hogy sikerült áttörést elérni. Ez akkor a piacokat is némi optimizmussal töltötte el, de a gyógyszergyártók szerint emögött nincs feltétlenül realitás - írja a Reuters.
A novemberi amerikai elnökválasztásig fennmaradhat az egészségbiztosítás, valamint a gyógyszerárazás körüli politikai zaj. Az egészségügyi szektor azonban ennél a két alágazatnál lényegesen szélesebb befektetési palettát kínál, éppen emiatt lehetnek még vonzó sztorik ezen a területen – vélekednek a Fidelity Global alapkezelő szakemberei, akik legutóbbi elemzésükben azt a kérdést járták körül, hogy az elnökválasztás és az addig tartó politikai csatározás milyen lehetséges következményekkel járhat az amerikai egészségügy számára.
Egyre súlyosabb gyógyszerhiánnyal küzd Németország, a hiánycikként számon tartott szerek és készítmények száma az utóbbi hat évben csaknem meghatszorozódott.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) újabb 3 évre elnökének választotta meg Greskovits Dávidot. A szervezet 2019. május 10-én megtartott éves rendes közgyűlésén az elnökválasztás mellett, Hodász Istvánt, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatóját választották alelnöknek, két korábbi alelnököt pedig megerősítettek pozíciójukban.
A magyarok egészségügyi adatai aggasztóak a szomszédos országok mutatóival összevetve. Ezért az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete hárompontos javaslatcsomagot tett le egy csütörtöki háttérbeszélgetésén az asztalra. Ennek értelmében a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítésére, a gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontására, valamint a gyógyszeripart érintő különadók egészségügy érdekében történő felhasználására van szükség. Az innovatív gyártók rendre megfogalmaznak hasonló javaslatokat, azonban ezúttal van két pont, ahol hangsúlyeltolódás történt.
Jelenleg még a tíz évvel ezelőtti gyógyszerkiadások szintjéhez képest is hiányzik 20 milliárd forintnyi összeg a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, akkor ezen felül további 15-20 milliárd forintos pluszpénzt kellene betenni a rendszerbe - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója, aki a finanszírozás hiányosságának következményeit is érzékeltette. A betegek ebből azt érzékelik, hogy az új típusú gyógyszerek később jutnak el Magyarországra, ha egyáltalán eljutnak hozzánk. Az egyesület konkrét javaslatokkal is él, Holchacker Péter vallja: még időben vagyunk, a plusz összeg akár már a 2020-as költségvetésben megjelenhetne, ezáltal a jelenlegi kritikus magyarországi helyzet rövid távon javulna.
A magyarok szerint az államnak jobban kellene támogatnia az új fejlesztésű gyógyszerek árát és a betegek számára történő gyorsabb hozzáférhetőségét, melynek érdekében a jelenleginél sokkal gyakrabban kellene döntenie ezeknek a modern készítményeknek a társadalombiztosítási támogatásáról - derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) országos reprezentatív kutatásából.
A klinikai vizsgálatok fontosságára hívta fel a figyelmet szerdai szakmai eseményén az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete és figyelmeztettek: hazánk ezen a területen egyre inkább versenyhátrányba kerül, már a régiós országokkal szemben is. Miközben ugyanis nálunk kimutatták, hogy csökken az ilyen vizsgálatok száma, addig például Romániában vagy Bulgáriában megvalósulnak ezek. Ami viszont kedvező, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztériumban készülőben van egy gyógyszerinnovációt érintő stratégia.
Rendkívüli, más iparágak életében ritkán látott beavatkozás élesedett február 9-én a gyógyszeripar számára az egész Európai Unióban, két tagállam kivételével. Elérkezett a február 9-i nap, amikor életbe lépett a szerializációról szóló rendelet, amit az Európai Unió a hamis gyógyszerek elleni küzdelem érdekében vet be. Ennek köszönhetően a gyógyszerek végig ellenőrzött módon jutnak el a gyártóktól a betegekig. Az érem másik oldala, hogy Magyarországon a zárt ellátási rendszerben még nem fordult elő hamisított készítmény és a hazai szereplőkre plusz terhet hárít.
A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének vendége volt György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár. A szervezet csütörtöki elnökségi ülésén a felek megegyeztek abban, hogy közös érdek egy olyan uniós gyártási mentesség bevezetése, amely megszünteti az összes európai, így a magyar gyártók hátrányos megkülönböztetését is az EU-n kívüli piaci szereplőkkel szemben. A hazai gyártók továbbá hangsúlyozták a gyógyszeripar hosszú távú fenntarthatóságát biztosító iparstratégia szükségességét. Az államtitkár emellett kifejtette, hogy a kormány továbbra is stratégiai ágazatként kezeli a hazai gyógyszergyártást, és kiemelt partnerként tekint a MAGYOSZ-ra.
2019. február 9-étől új világ köszönt a hazai gyógyszerszektor szereplőire, működésbe lép a szerializáció rendszere a hamis gyógyszerek ellen. Az új rendszerre való felkészülésről, annak működtetéséről Illés Zsuzsannával, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatójával beszélgettünk. A rendszer működtetéséért felelős HUMVO Zrt. elnöke a Portfolio-nak adott interjújában arra hívta fel a figyelmet, hogy az új rendszer miatt óriási teher hárul a gyártókra. Elmondása szerint jelenleg a kórházakban is zajlik az előkészítő munka, hogy készen álljanak a csatlakozásra. Azt is megtudtuk a szakembertől, hogy a betegek mindebből mivel találkozhatnak, hogy hogyan áll a felkészülési folyamatban a többi európai ország és hogy a szerializáción kívül milyen kihívások leselkednek az európai gyógyszeriparra.
Tavaly közel 1100 milliárd forintos bevétel felett zártak a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének tagvállalatai. Eközben a vállalatok beruházásai megugrottak, közel 100 milliárd forintot költöttek erre a célra - tudtuk meg Greskovits Dávidtól, a MAGYOSZ elnökétől. A Meditop Gyógyszeripari Kft. ügyvezető igazgatója azt is elárulta, hogy nehéz év áll a szektor mögött, az elmúlt 30 év legkomolyabb kihívásai elé néz a szektor. Elmondása szerint vannak olyan akadályok, amelyek az iparág fenntartható működését is gátolják. A szövetség elnökével a gyógyszeripar terveiről is beszélgettünk.
A gyógyszerek egyedi azonosítását biztosító új rendszer 2019-es bevezetésének következményeiről beszélt Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak.
Magyarország a régiós versenytársak között az egyedüli ország, ahol csökkent a nettó gyógyszerkassza-költés, pedig a gyógyszerkassza mérete odavezethet, hogy bizonyos készítménybefogadások késnek - hívta fel a figyelmet a Portfolio-nak adott interjújában Thomas Straumits, aki 2014 óta ügyvezető igazgatóként vezeti az MSD gyógyszergyártó vállalat magyar leányvállalatát. A magyarországi Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének korábbi elnöke arról is beszélt, hogy a magyar gyógyszeripar egyedül maradt a különadók tekintetében, ugyanis ez az az ágazat, ahol még mindig ugyanolyan magas a különadó mértéke, mint a válság alatti időkben. A szakember szerint lenne tér a különadó csökkentésére, de nemcsak ebből a szempontból van fontos döntési helyzetben a magyar döntéshozás. A klinikai vizsgálatok terén is egyre nagyobb versennyel kell ugyanis Magyarországnak szembenéznie, új országok zárkóznak fel hazánk szintjére.
Elsőként az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) fejtette ki álláspontját a kedden bemutatott jegybanki versenyképességi javaslatcsomagról, annak is a modern egészségügyet célzó részéről.
Az iparpolitika és azon belül a magyarországi gyógyszeripar volt fókuszban az IME Egészség-gazdaságtani konferenciájának második napján.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
