A tudósok egy új, félmillió DNS-mutációt tartalmazó adatbázist hoztak létre, amely feltárja, hogy egyes genetikai betegségek hogyan módosítják a szervezet fehérjéinek felépítését. A kutatók reményei szerint ez az áttörés új utakat nyithat meg a genetikai rendellenességek kezelésében, lehetővé téve olyan, személyre szabott gyógyszerek kifejlesztését, amelyek közvetlenül a mutációk hatásait célozzák meg - írta meg a Live Science.
Ugyan az orvostudomány fejlődésének köszönhetően elmondható, hogy az emberek átlagosan várható életkora egyre magasabb világszerte, sok embert foglalkoztat, hogyan élhetünk még tovább, mi lehet a titka azoknak, akik 100 éves kor felett járnak. A New York Times cikkében arra a megosztó kérdésre kereste a választ, hogy a extrém hosszú életkort a sokak által vallott életmódbeli tényezők, vagy inkább az örökölt gének határozzák meg.
A neandervölgyiek öröksége tovább él az emberi genomban, új kutatások szerint a keveredés csúcspontja 47 000 évvel ezelőttre tehető. A tanulmányok rávilágítanak arra, hogyan alakították ki a neandervölgyi gének az emberi genom olyan funkcióit, mint a bőr pigmentációja, az immunválasz és az anyagcsere.
Tudtad, hogy 10 000 évvel ezelőtt mindenkinek barna szeme volt a világon? Biológia órán még azt tanították, a szem színét alapvetően a domináns és recesszív gének határozzák meg, azóta azonban a tudósok rájöttek, ennél sokkal bonyolultabb a kérdés. Az OCA2 gén mellett legalább kilenc másik gén vesz részt a pigmentek termelésében és eloszlásában. Jelenleg a világ népességének mindössze 2%-a rendelkezik zöld szemekkel, így ez a legritkább szemszín a világon - írta meg a VerywellHealth.
Hogyan lehet lassítani az öregedés folyamatát? Hogyan lehet meghekkelni a biológiai óránk járását? Milyen életmód, gyógyszer, hatóanyag segíti ezeket a folyamatokat? Amíg ezt genetikai úton nem lehet megtenni, milyen egyéni megoldások vannak? Mivel élhet a hétköznapi ember és milyen dimenzióban járnak ezen a téren a milliárdosok? Látványos kísérletek, tudományos információk és gyakorlati tudnivalók keretében mutatták be a legújabb longevity trendeket a Medipredict konferenciáján.
Két amerikai kutató – Victor Ambros fejlődésbiológus és Gary Ruvkun molekuláris biológus – kapta a mikroRNS felfedezéséért és a poszttranszkripciós génszabályozásban betöltött szerepének feltárásáért az idei orvosi-élettani Nobel-díjat és a vele járó 11 millió svéd koronát – jelentették be a Svéd Királyi Akadémián hétfőn Stockholmban az MTA közlése szerint.
Sztártudósok, influenszerek és frissen megválasztott polgármesterek is összecsapnak a tizedik Brain Bar jövőfesztivál színpadán. Szeptember 26-27-én a Magyar Zene Házában 200 előadó és 120 program inspirálja az érdeklődőket arra: legyenek ők is tevékeny résztvevői a jövőjük alakításának.
Bár sokan vagyunk, akik azon gondolkodunk, mi lehetett a hosszú élet titka a világ legidősebb embereinél, a tudósok azt tanácsolják, inkább ne fogadjunk el a százévesektől tanácsot a hosszú életre vonatkozóan – írja a The Guardian.
A tudósok egy apró termetű, mindössze 1 méter magas ősi emberi faj tagjának maradványaira bukkantak egy indonéz szigeten. A régészek által feltárt fosszilis karcsont egy olyan felnőtt emberé volt, aki körülbelül 700 ezer évvel ezelőtt élt Flores szigetén, ahol törpeelefántokkal, komodói sárkányokkal és nyúlméretű óriáspatkányokkal osztozott az élőhelyén - írta meg a The Guardian.
Többek között az éghajlatváltozás miatt állat- és növényfajok ezrei kerültek a kipusztulás szélére. Egy nemzetközi tudóscsoport meglepő tervet dolgozott ki a probléma orvoslására: a kutatók egy biobank létrehozását javasolják a Holdon, ahol egy esetleges klímakatasztrófa ellenére is biztonságban lennének a földi fajok DNS-mintái - írta meg a The Guardian.
A csípőszúnyogok állományának gyérítésére bevetett, Magyarországon is széles körben alkalmazott pyrethroid-alapú kémiai kezelések visszafogott használatára hívják fel a figyelmet a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium (PTE VNL) szakemberei.
Londoni és szingapúri tudósoknak sikerült gyógyszeres kezeléssel 20-25%-kal megnövelniük a laboratóriumi állatok élettartamát. A felfedezés a tudósok reményei szerint lelassíthatja az emberi öregedést is. A gyógyszert már embereken is tesztelték, azonban az öregedésgátló hatást még nem sikerült bebizonyítaniuk - írja a BBC.
Az Amerikai Rákellenes Társaság (ASC) friss tanulmánya szerint a 30 év felettiek körében bekövetkező, rákos megbetegedés okozta halálesetek közel feléért olyan módosítható kockázati tényezők felelősek, amelyek egyszerű életmódbeli változtatásokkal megelőzhetőek lehetnek. Ilyen lépések például a dohányzásról való leszokás, vagy a rendszeres testmozgás beiktatása - írja a kutatásról a ScienceAlert.
Egy friss tanulmány szerint az APOE4 gén két példányát hordozó személyeknél szinte biztosan kialakul az Alzheimer-kór, és a tünetek korábban jelentkeznek, ami új megközelítést igényelhet az Alzheimer-kór kutatásában, diagnosztizálásában és kezelésében.
A világ rendkívül sebezhető a járványokkal szemben és ez részben a tétlenségből fakad - írja Kemenesi Gábor virológus annak kapcsán, hogy Amerikában hónapok óta terjed a szarvasmarhák körében a H5N1 influenzatörzs.
Egy friss tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik genetikailag hajlamosak a korai halálozásra, egészséges életmóddal akár 62%-kal csökkenthetik ennek a kockázatát, ami alátámasztja az egészséges szokások és a hosszabb élettartam közötti összefüggést - közölte a CNN.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Egyelőre csillapodnak a földmozgások.
Déjà vu az USA gázpiacán.
Apartmanhotelekkel, épületkonverzióval szolgálják ki a növekvő érdeklődést.
Gyakorlati tapasztalatok és példák egy egész napon át.
Ezer új állást is teremt a technológia.
Hatalmas vállalást tett a kormány az édesanyák felé.
Az orosz invázió harmadik évfordulója kapcsán Takácsy Dorka Oroszország-szakértő volt a Checklist vendége.
Kínai munkakultúra és megfigyelő állam testközelből.
