• Megjelenítés

gdpr

A bedőlt hitelesek és a hitelezők közös érdeke a világos szabályozás

A bedőlt hitelesek és a hitelezők közös érdeke a világos szabályozás

Magyarországon hiányzik a követeléskezelés egész folyamatát átfogóan szabályozó követeléskezelési törvény, pedig erre nagy szükség lenne. Ráadásul a GDPR legszigorúbb értelmezése jellemző, amely számos esetben életszerűtlen, és az adósok számára is kifejezetten hátrányos - véli Benke Zsófia, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szövetségi titkára, aki csütörtöki Lakossági hitelkockázatok & behajtás meetupunk előadója lesz. A szakember szerint a moratórium lejártát követően sajnos valószínű, hogy sok ügyfél elmulasztja majd folytatni a törlesztést, a háztartások jelentős hányada nem elég tudatosan használja ki a moratórium előnyeit.

Hamarabb kiderülhet a cégen belüli lopás és a munkahelyi zaklatás is

Hamarabb kiderülhet a cégen belüli lopás és a munkahelyi zaklatás is

A visszaélés bejelentő rendszerekről egyre többet olvashatunk, ráadásul 2021-től egy EU-s irányelv értelmében olyan szabályok lépnek életbe, amelyek tovább erősítik ezen rendszerek elterjedését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy jól működő visszaélés bejelentési rendszer esetén gyorsabban derül ki pl. a munkahelyi zaklatás, a cégen belüli lopás, nyilvántartások, dokumentációk kétes kezelése, de akár a saját vállalkozás indítása a munkáltató ügyfeleinek elcsábítására. A vállalati kultúrában ennek ellenére továbbra sem népszerűek a visszaélés bejelentési rendszerek.

De hogy állunk Magyarországon és Európában a visszaélés bejelentő rendszerekkel? Mit mutat a közelmúlt tapasztalata? Mi változik 2021-től, mire készüljenek a cégek? Erről kérdeztük dr. Bognár Alexandrát, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértőjét.

Hogyan lesz az irodai dolgozók és látogatók egészségügyi nyilatkozata GDPR kompatibilis?

GDPR kompatibilis megoldás fejlesztett egy magyar proptech cég, a járványhelyzetben szükségessé vált adatok és nyilatkozatok kezelésére. A dolgozói- és vendég érkeztetést digitalizáló TabLog-gal a rendszeresen vagy eseti jelleggel látogató munkatársak és partnerek beléptetését nyilatkozatokhoz, vagy egészségügyi adatszolgáltatáshoz lehet kötni - derül ki a cég közleményéből.

Elkaszálták az EU-s adatvédelmi pajzsot, megszólalt az adatvédelmi csúcsvezető

Elkaszálták az EU-s adatvédelmi pajzsot, megszólalt az adatvédelmi csúcsvezető

Korábban már írtunk az Európai Bíróság ítéletéről, amely megsemmisítette az „Adatvédelmi Pajzs” (Privacy Shield) néven ismert eszközt és szigorú feltételeket szabott ahhoz, hogy személyes adatokat átadjunk (a hivatalos fogalmazás szerint: továbbítsunk) az Egyesült Államokba– akár csak alvállalkozóknak is. Mint ígértük, megkérdeztük az ítélet következményeiről és a teendőkről Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) elnökét, az osztrák adatvédelmi hatóság vezetőjét, Andrea Jelineket. Most az ő válaszait közöljük. Elsősorban az ítélet nyomán a Privacy Shield helyett alkalmazható ú.n. garanciák (általános adatvédelmi kikötések, kötelező érvényű vállalati szabályok, magatartási kódexek vagy tanúsítási mechanizmusok) alkalmazása érdekelt, mivel ezek csak az adattovábbítás címzettjét kötik, a hatóságokat, amelyek megfigyelési jogosítványainak túlzott volta a megsemmisítés indoka volt, nem.

Amerikai adatcsere: a bíróság nagy követ dobott az adatvédelem amúgy sem álló vizébe

Amerikai adatcsere: a bíróság nagy követ dobott az adatvédelem amúgy sem álló vizébe

Meghalt az „Adatvédelmi pajzs”, éljenek az „Általános Szerződéses Feltételek”? Ez nem ennyire egyszerű. A labda az adatkezelők és az adatvédelmi hatóságok térfelén pattog – a meccs még nincs lejátszva. Az adatkezelői felelősség és az elszámoltathatóság diadala, de mit is lehet csinálni? Az Európai Bíróság ítélete a “Schrems II” ügyben 129 oldalt tesz ki és még hónapokig elemzések tárgya lesz. Az első hivatalos reakciók már megjelentek, és az első elemzések után ez az írás is megkísérli szétszálazni, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. Az alábbiakban Szabó S. László írását közöljük.

Rengeteg az adatvédelmi botrány - Mégis mire jutottunk a kétéves GDPR-rel?

Rengeteg az adatvédelmi botrány - Mégis mire jutottunk a kétéves GDPR-rel?

Két év után az Európai Bizottság nem lát indokot a rendelet módosítására – nem minden lehetőségét használjuk még teljesen, többek között az ellenőrzésben és az előírások betartatásában kell előrelépni. Erre utal nem csak az Európai Bizottság jelentése, hanem az adatvédelmi hatóságok elé került és a sajtóban is megszellőztetett sok kihágás is. Az alábbiakban Szabó S. László adatvédelmi szakértő vendégszerzőnk cikkét közöljük.

Nekimegy Trump a Twitternek és a Facebooknak, mi zajlik a háttérben?

Nekimegy Trump a Twitternek és a Facebooknak, mi zajlik a háttérben?

Bizarr lenne, ha pont Trump megsértődése váltaná ki a szociális média sokak által sürgetett szabályozását. Ezt ugyanis főleg a baloldal sürgeti, míg a belföldön libertárius elveket hirdető elnök például Franciaország zsarolásával akadályozta meg, hogy a technológiai óriásvállalatokat, köztük az általa támadott Twittert és Google-t megadóztassák. Az esély erre csekély, nem csak azért, mert még sok jogi akadály tornyosul az elképzelések előtt, hanem mert a problémahalmaznak csak azt az elemét emelik ki, amely Trumpnak fáj, és így a többi populistához hasonlóan, jó kérdésre rossz választ ad. A fő vitapont ugyanis nem az, hogy milyen megjegyzést fűznek a portálok a megszólalásokhoz, hanem hogy melyik információnak milyen nyilvánosságot adnak. A frontvonalak pedig, mint mostanában egyre gyakrabban, nem egyenesek.

A járványhelyzet berobbantja az új digitális eszközöket

A járványhelyzet berobbantja az új digitális eszközöket

Nemsokára a gazdaság lépcsőzetes újraindítása lesz a középpontban, ebben a járvány okozta problémák új napi rutinokat és szabályokat szülhetnek. A járványhelyzet egyik nagy nyertese lehet a proptech, vagyis minden olyan új eszköz vagy szolgáltatás, ami az ingatlanok és a digitalizáció összekötésére épül. Főleg azok, amelyek növelik az emberek biztonságérzetét, kevesebb személyes interakciót eredményeznek idegenek között és a cégeknek segítenek a költséghatékonyabb működésben.

Adatvédelem a koronavírus idején - Mit tehetnek az adatainkkal és mit nem?

Adatvédelem a koronavírus idején - Mit tehetnek az adatainkkal és mit nem?

Vészhelyzet van, nem a személyes adataink védelme a legfontosabb dolgunk – ugyanakkor nemcsak csalók halásznak a zavarosban, a túlterjeszkedésre hajlamos hatóságok is kihasználhatják a helyzetet, a vészhelyzet sok mindenre ürügyül szolgálhat, ami nem is szükséges. A veszély elmúltával meg már meg se lepődünk, hogy maradnak a rendkívüli intézkedések. Valóban át kell azonban hágni az adatvédelmi jogszabályokat a járvány megfékezése érdekében?

Kirakja a Google a britek szűrét az EU-ból

Kirakja a Google a britek szűrét az EU-ból

Elvesztik az európai uniós adatvédelmet a britek a Google-nél,  a cég ugyanis bejelentette, hogy a brit felhasználók fiókjára ezentúl az amerikai adatvédelmi szabályok vonatkoznak – írja a Reuters.

Elárulja az Európai Bíróság: így hallgathatják le Európát

Elárulja az Európai Bíróság: így hallgathatják le Európát

Leggyakrabban az Egyesült Államok nemzetbiztonsági szerveinek megfigyelési tevékenységéről hallunk, de az európai államoknak is szükségük van rá, hogy információt szerezzenek arról, hogy mit terveznek a bűnszervezetek és a terroristák, és hogy kik vesznek részt ezekben. Másik oldalról a totális megfigyelő állam, különösen a posztkommunista régióban, jogosan váltja ki az emberek gyanúját. Az információk ráadásul nem mindig közvetlen megfigyelésből származnak, az állami szervek szeretnének minél több olyan adathoz is hozzáférni, amelyeket magánszervezetek saját tevékenységükhöz gyűjtenek és tárolnak. A bűnüldözési célú adatkezelések ugyan nem tartoznak az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR), sem az az elektronikus hírközlési adatvédelmi (e-privacy) irányelv hatálya alá, a magánszervezetek adatgyűjtése viszont igen.

Álomvagyonokat bíznak rájuk a gazdagok – Ezek a technológiák forgatják fel a jövőt

Álomvagyonokat bíznak rájuk a gazdagok – Ezek a technológiák forgatják fel a jövőt

A Capgemini vagyonkezelésre fókuszáló friss kiadványa szerint idén két fronton néz szembe jelentős változásokkal a vagyonkezelői szektor: az egyik az ügyfélélmény, a másik pedig a digitális transzformáció. A nagyobb vagyonnal bíró magánszemélyek medián életkora egyre fiatalodik, az ezredfordulós fiatalok többcsatornás befektetési élményre vágynak, személyre szabott megoldásokkal és olyan niche portfóliókra, mint a fenntartható befektetések. Összeszedtük a tanulmány alapján a legfontosabb trendeket, amelyek meghatározzák a vagyonkezelés jövőjét.

A GDPR-on túl - Mit kell tudni az egységes digitális piacról?

Miközben 2019. év vége az adójogi törvények módosításától hangos Magyarországon, addig az online kereskedelem tekintetében érdemes további figyelmet szentelni a GDPR adatvédelmi rendeletén túl nyúló jogi kérdéskörökre. Az egységes digitális piac alappillérei azzal a céllal jöttek létre, hogy az online kereskedelem stratégiai szempontjait kiegyenlítésék. Ennek érdekében az Európai Bizottság az online akadályok és versenyegyenlőtlenségek lebontásán dolgozik, amely tényről a magyar vállalkozásokat is szükséges informálni. Jelen cikkben a Bizottság által definiált, új, átdolgozott és bevezetés előtt álló Uniós szabályozásokról, valamint – további alapkövek után kutatva, – a közeljövőben lehetséges szabályok bemutatásáról olvashat.

Robotok álltak munkába a legnagyobb magyar biztosítónál, 12-szer gyorsabbak az embernél

Robotok álltak munkába a legnagyobb magyar biztosítónál, 12-szer gyorsabbak az embernél

A legnagyobb hazai nem-élet biztosítónál, vagyis az Allianznál már a mindennapok része, hogy az alkalmazottak robotokkal dolgoznak együtt, akik pontosan ugyanazt csinálják, mint amit ők. Amit az ember 4 perc alatt végez el, azt a robot 20 másodperc alatt befejezi, és az alkalmazottak ezt ma már el is fogadják. Ugyanakkor a biztosító digitalizációs startégiája nem csak erről szól: az elektronikus termékcsaládok kialakítása, a kárrendezés és a kárbejelentés digitalizációja, a papírmentesítés, a kiberbiztonság megerősítése mind ide tartozik, ráadásul a világ egyre inkább elmozdul a belső hálózatok által uralt működésből a cloud alapú működés irányába - véli Végh István, az Allianz informatikáért felelős vezérigazgató-helyettese.

Már 114 millió eurónyi bírságot szabtak ki a GDPR miatt

Már 114 millió eurónyi bírságot szabtak ki a GDPR miatt

Már 114 millió eurónyi bírságot szabott ki az Európai Unió a GDPR-hoz kapcsolódó adatkezelési hiányosságok miatt, összesen 160 ezer kihágásról érkezett bejelentés az ellenőrző hatóságokhoz – derül ki a DLA Piper összesítéséből.

Magyar szakember is pályázik az európai adatvédelmi csúcshatóság első pozíciójára

Szabó Endre Győző, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnökhelyettese is versenyben van az európai adatvédelmi biztos pozíciójáért, az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága hétfő este hallgatja meg az első fordulóból továbbjutott három jelöltet. Farkas Ádám lemondása óta az Európai Bankhatóság éléről nincs magyar első számú vezető európai intézményben.  Az alábbiakban Szabó László adatvédelmi szakember cikkét közöljük.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility