Erősen bízunk benne, hogy idővel a britek is belátják, hogy a 2014-2020-as ciklusra előre vállalt befizetéseiket a ciklus végéig, azaz a 2019. márciusi kilépés után is teljesíteniük kell, így a magyar kormány arra számít, hogy a Brexit mellett is el tudja hozni Magyarország az előre megállapított 7 éves keretösszeget - jelezték a Közgazdász-vándorgyűlésen a Miniszterelnökség vezetői a Portfolio kérdésére.
Március végéig teljesítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) azt a kormányzati feladatot, hogy a 7 évre szóló EFOP-keret 100%-át lekösse pályázatok meghirdetésével, sőt 102%-on állt, de a következő hónapokban még összesen mintegy 85 milliárd forintnyi további pályázat meghirdetése várható - hangzott el az EMMI ma délutáni sajtóbeszélgetésén.
Nagy-Britannia teljes mértékben kilép az Európai Unióból, így megszűnik az EU-büdzsébe való "hatalmas befizetési kötelezettsége" is - mondta ki mai beszédében a brit kormányfő azt, ami a közös kassza nagy haszonélvezőjeként Magyarországnak is negatív üzenet. Ez ugyanis reális veszéllyé teszi azt, hogy a 2019 tavasztól elmaradó brit befizetések miatt már a most futó 2014-2020-as uniós ciklusban is forrásokat veszít például Magyarország. Theresa May szavaiból és a magyar kormány igyekezetéből azonban még mindig nem lehet biztosra venni ezt a forgatókönyvet. Az viszont biztos, hogy a 2020 utáni új uniós kasszába már nem fizetnek be érdemi pénzt a britek, így a Magyarország által potenciálisan elhozható újabb források mérete bizonyára csökken a Brexit miatt.
Nem kell visszafizetni az Európai Uniónak azt a 100 milliárd forintot, amelyet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az egyetemek tavaly tapasztalt szabálytalan gazdálkodása miatt vetített előre. Az elmúlt egy évben hozott fejlesztéspolitikai intézkedéseknek köszönhetően sikerült 1,3 milliárd forintra lefaragni a felsőoktatási intézmények uniós forrásveszteségét - írja hétfői számában a Magyar Idők.
A cseh kormány becslései szerint a 2007-2013-as uniós ciklusra járó támogatások mintegy 6 százalékát, kb. 40 milliárd cseh koronát, azaz mintegy 1,4 milliárd eurót elbuktak - olvasható abban az úti beszámolóban, amelyet pénteken adtak ki a Sociéte Generale minap Prágában járt elemzői. Ez kissé nagyobb annál a forrásvesztésnél, mint amit a Portfolio január elején már előrevetített (4%), így viszont régiós összevetésben még inkább kedvező lehet majd a végső magyar eredmény.
A Népszabadság hétvégi számában megjelent sztorival összhangban azt hangsúlyozta hétfőn este kiadott közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyik államtitkársága, hogy a tárca által "vitt" két Operatív Programban 100% felett sikerült lekötni az uniós forrásokat, így nem fog kialakulni forrásvesztés. Ehhez a bravúros mentéshez azonban számos ügyes megoldás kellett, amelyeket kormányhatározatok is rögzítettek.
Nagyjából 260 milliárd forint az az összeg, amelyet akár a 2018-as parlamenti választások előtt visszafizettethetne az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2007-2013-as ciklusbeli uniós támogatásokból - vázolja a kedvezőtlen képet mai cikkében a vs.hu. A Portfolio meglátása szerint a cikk több félreértést tartalmaz, így visszafizetésről biztosan nincs szó, maximum arról, hogy bizonyos támogatási összegeket végül nem kapunk meg Brüsszeltől, így ennek anyagai terhei csak a magyar büdzsét érintik. A Bruxinfo friss értesülései szerint ráadásul már csak mintegy 80 milliárd forintnyi az az összeg, amely esetleg bent ragadhat a közös uniós kasszában a nekünk járó támogatásokból.
A dél-alföldi régióban év végéig még mintegy 10,5 milliárd forintnyi uniós forrást kell kifizetni a 2007-2013-as uniós keretköltségvetési időszak során megítélt támogatásokból és most az látszik, hogy az összesen körülbelül 1800 támogatott projektből mintegy 77 projekt zárása húzódhat át a jövő évre - válaszolta a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. (DARFÜ) az MTI megkeresésére. A DARFÜ tájékoztatása nem mindenben egyezik azzal, mint ami a kormány hivatalos pályázati oldalán elérhető adatbázisban látszik és a közlemény nem tér ki rá, hogy a közel 80 projekt zárására jövőre átcsúszása milyen negatív következménnyel járhat az országnak.
A választ adók többsége szerint lesz némi forrásvesztés a 2007-2013-as uniós pénzekből, illetve a kormány tervével szemben nem sikerül 2017 nyaráig meghirdetni az összes új uniós pályázatot - ez derült ki a Budapest Economic Forum közönségszavazásainak eredményeiből.
Igen érdekes mondatot vettünk észre egy szerdai görög cikk legvégén, miszerint Görögország mellett még 7 másik uniós tagállam is azt kéri (kérte) az Európai Bizottságtól, hogy az idén év végi határidő után is le tudjon még hívni forrásokat a 2007-2013-as uniós ciklusból. Mivel a friss magyar forráslehívási adatok alapján nálunk sem zárható még ki, hogy bizonyos Operatív Programokban esetleg nem jutunk hozzá minden pénzünkhöz, így rákérdeztünk a Bizottságnál, hogy pontosan mi a helyzet az esetleges határidő-hosszabbítással és ezen 8 ország között Magyarország is ott van-e. A válasz a minap érkezett Brüsszelből egy vezető uniós forrástól, aki névtelenséget kért.
A Portfolio keddi elemzésével összhangban megerősítette mai, MTI-nek adott nyilatkozatában Csepreghy Nándor azt, hogy Magyarország 2014-ben rekord összegű (1845 milliárd forintos) uniós támogatás kifizetést teljesített. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az adatok alapján szinte biztosra vehető az, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak forrásainak 100 százalékát fel tudjuk majd használni, azaz nem lesz forrásvesztés.
Az nem egy minden áron elérendő kifizetési célszám, ami a februári kormányrendeletben benne van (2002 milliárd forint), így ha "csak" 1700 milliárd forint körül teljesül az összes idei uniós támogatáskifizetés, már akkor is elkerüli a kormány az idei forrásvesztést és nagymértékben csökkenti a jövő évi forrásvesztés kockázatát is - tudta meg a Portfolio egy az ügyre rálátó, névtelenséget kérő forrástól. Tájékoztatása szerint ha tehát az idei utolsó két hónapban felpörög a kifizetési tempó, de elmarad a tavalyi év végi nagy hajrától, már akkor sem kell aggódni. Csepreghy Nándor keddi szavai valóban ugyanezt a viszonylagos nyugodtságot tükrözték, igaz a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára a Portfolio-nak adott rövid interjúban azt is érzékeltette: megfeszített munka vár mind a minisztériumokra, mind a fejlesztéspolitikai intézményrendszerre, hogy centre pontosan "be tudjuk lőni" a Magyarországnak járó összes uniós forrás teljes lehívását jövő év végéig. A helyettes államtitkár szavai szerint nem érzékelnek politikai nyomásgyakorlást Brüsszel felől az uniós támogatások kifizetésében és éppen kedden érkezett meg egy 32 milliárd forintos kifizetés az Európai Bizottságtól.
Októberben mintegy 139 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését hajtotta végre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, így a tizedik hónap végéig 1370 milliárd forintot ért el az összes idei kifizetés - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy most már csak kicsi az esélye annak, hogy az idei 2002 milliárd forintos egész éves kifizetési célt teljesíteni tudjuk. Ha idén valóban elmaradunk a céltól, akkor az egyúttal jelentősen növelné a veszélyét annak is, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló támogatási keretből a jövő év végéig akár több százmilliárd forintot is véglegesen elveszíthetünk, mert nem tudjuk időben lehívni a forrásokat.
Minden hír egy helyen az orosz–ukrán háborúról.
A Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa értelmében.
Blokk nélkül is visszatérítik az árát.
Mi lesz az ellátásbiztonsággal?
Mi most a legjobb befektetés?
Mi lesz a forinttal?
Mit mutatnak a friss béradatok?
