Az idén a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára a tavalyihoz hasonló összegű, 13 milliárd forintos támogatási forrás áll rendelkezésre új munkahelyek teremtésére - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) a statisztikai törvényben meghatározott módon szakmailag független, pártsemleges intézményként működik, az általa közölt adatok előállításában, közzétételében semmiféle politikai elkötelezettség nem érvényesül - közölte a KSH kedden az MTI-vel. Különösen a foglalkoztatottsági adatok állnak a politikai viták kereszttüzében a külföldön dolgozók és a közfoglalkoztatottak miatt. Így legalább néhány adatot elárult most még KSH.
2013. szeptember-novemberben 4 millió 12 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 87 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette a KSH. A munkanélküliek száma 57 ezer fővel volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 9,3 százalékra csökkent. A munkanélküliségi ráta egyébként utoljára 2008-ban volt ilyen alacsony, a foglalkoztatottak száma pedig 2001 óta nem volt 4 millió fölött, de a KSH éves átlagos foglalkoztatottságot mutató adatai szerint 1998 óta sem. Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy novemberben már elindult a téli közfoglalkoztatás, amelynek keretében a kormány novembertől áprilisig 200 ezer ember foglalkoztatását tervezi, miközben ilyenkor jellemzően inkább csökken a foglalkoztatás és a közfoglalkoztatási formákban is szokott mutatkozni leállás. Most ilyen nem lesz, az újabb közfoglalkoztatási program jó része novemberben már elindulhatott.
Vajon javul már a helyzet, vagy a szakadék mélyül az európai közösségben a tagországok munkanélküli helyzete miatt? Kik a leszakadók, mire koncentrál Európa és jól teszi-e? Kínzó kérdések a válságban vergődő európai munkaerőpiacról.
1,7 százalékos foglalkoztatásbővülésre számítanak a munkáltatók 2014-ben a Munkaügyi Hivatal és a GVI 7100 cég megkérdésével készült felmérése szerint, amiből a GVI által korrigált becslés szerint alapesetben 0,4 százalékos foglalkoztatásbővülésre számíthatunk a versenyszférában.
3 millió 989 ezer fő volt foglalkoztatott a július-szeptemberi időszakban, azaz az idei harmadik negyedévben. A foglalkoztatottak száma 54 ezer fővel volt magasabb az egy évvel korábbi hasonló időszakhoz képest, legnagyobb mértékben az iparban, majd a közszolgáltatások és a piaci szolgáltatások terén emelkedett a foglalkoztatás, a mezőgazdaságban csökkent. A munkanélküliek száma éves alapon 23 ezer fővel csökkent, a munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal csökkent tovább, 9,8 százalék volt.
Augusztusban 224 846 forint volt a bruttó átlagkereset a nemzetgazdaságban, 4,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A vállalkozásoknál a bruttó keresetek 3,8 százalékkal, a közszférában (közfoglalkoztatottak nélkül) pedig közel 10 százalékkal. A közszférát az egészségügy húzta fel, közel 20 százalékkal voltak magasabbak a bruttó bérek a humán-egészségügyi, szociális ellátás soron, mint egy évvel korábban. Csakhogy az adatok erősen ugrálnak, előző hónapban ugyanilyen mértékű csökkenés volt. A nettó kereset nemzetgazdasági szinten átlagosan 147 275 forint volt, ami 6,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az augusztusban mélyponton lévő, 1,3%-os infláció mellett 4,8 százalékos a számított reálbér-emelkedés.
Ami a foglalkoztatást illeti, a kép nem igazán változott, a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám stagnál, a közfoglalkoztatottak száma nem nőtt tovább augusztusban, 147 ezer fő körüli volt.
Az elmúlt években jellemző növekedési ütem mellett 65-70 év alatt teljesülhetne a valódi egymillió magyarországi munkahely terve - állapította meg Köllő János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa a Magyar Narancsban megjelent írásában. Nem csak a közmunka és a külföldi munkavállalás segítette a foglalkoztatás bővülését 2010 és 2013 között, de az éves növekedés igen kicsi volt, és beruházások hiányában nem is biztos, hogy fenntartható.
A válságot követő kilábalás során nem csak a közfoglalkoztatás és az egyre több külföldön dolgozó magyar emelte a foglalkoztatási adatokat, azonban a versenyszférában a 2011-es javulás után megállt a mutató, és a magánszféra ma nagyjából 120-140 ezerrel kevesebb embert foglalkoztat, mint a válság előtt. Bár legalább a tavalyi recesszió után nem kezdtek elbocsátásba a vállalkozások - inkább csökkentették az óraszámokat.
Többen terveznek elbocsátást, mint munkaerő-felvételt a negyedik negyedévben, a Manpower Munkaerő-piaci Mutatója -3 százalékon áll (szezonális hatásoktól tisztítva pedig -4%-on), az elmúlt 16 negyedévben ez a harmadik legrosszabb adat. Csak két olyan iparág van, ahol a létszám bővülésével számolnak, a bizonytalan munkáltatók aránya - vagyis azok, akik nem tudják, milyen irányba változtatnak létszámukon - megháromszorozódott.
Dinamikusan emelkedett a külföldön dolgozó, ám a magyar foglalkoztatottsági statisztikában megjelenők száma. Ha a közfoglalkoztatottakat és a külföldön dolgozókat leszámítjuk, nem nőtt, hanem kissé csökkent a foglalkoztatottság a második negyedévben.
Négymillió közelébe ért a foglalkoztatott létszám a 15-74 évesek körében. Bár még így is távol vagyunk a korábban kitűzött egymillió új munkahely céljától, a foglalkoztatottak száma az NGM által mindenképp szükségesnek látott négymilliós cél közelbe került. Kezdhetünk örülni?
56 ezer fővel voltak többen foglalkoztatottak 2013. május-júliusban, mint egy évvel korábban - derül ki a KSH friss adataiból. A munkanélküliek száma csak kissé csökkent, az előző évihez képest 13 ezer fővel kevesebben mondták magukat munkanélkülinek, a munkanélküliségi ráta még épphogy 10% felett maradt, 10,1% volt.
A foglalkoztatásért felelős államtitkár szerint a szociális és nyugdíjrendszert érintő problémák megoldása érdekében tartósan négymillió fölé kell emelni a foglalkoztatottak számát.
A válság kitörése előtti közvetlen időszak és a mostani között öt év telt el. Az első negyedév foglalkoztatottsági adatai alapján eddig talán kevésbé boncolgatott érdekességekre bukkanhatunk. Ilyen például, hogy a válság előttihez képest az alkalmazott munkavállalók száma már közel azonos, a foglalkoztatottak számában az elmaradás az önfoglalkoztatók között érhető tetten. Egy másik pedig, hogy egyre nagyobb teret hódít a részmunkaidős foglalkoztatás, ami úgy tűnik, csak kényszerű munkahelymentő.