Ezért nem maradt pénz Messire: gigantikus veszteség a Barcánál
Félmilliárd eurós nagyságrendű veszteséget könyvelt el az elmúlt idényben az FC Barcelona.
Félmilliárd eurós nagyságrendű veszteséget könyvelt el az elmúlt idényben az FC Barcelona.
Óriási népszerűségre tettek szert az elmúlt években a kriptovaluták, és a bitcoin árnyékában számos izgalmas projekt indult el, mondhatni gombamód jelennek meg a különböző kriptopénzek és már ott tartunk, hogy a sport világában is könnyen belefuthatunk bizonyos tokenekbe. A nemzetközi sajtó figyelmét hamar felkeltette a hír, hogy Lionel Messi PSG-be való átigazolását követően nyilvánosságra került, hogy az argentin szerződésében szerepelt egy szokatlan tétel, egy bizonyos kriptovaluta is, az úgynevezett PSG fan token. Nem a PSG az egyetlen, amelynek van ilyen fan tokenje, a világ legnagyobb futball klubjai közül a Manchester City, a Barcelona, az Atletico Madrid, valamint többek között az Juventus és az AS Roma is rendelkezik ilyenekkel. De mégis mire jók ezek és hogyan lehet velük kereskedni? Egyáltalán érdemes befektetői szemmel nézni ezekre a kriptovalutákra? Ennek jártunk utána.
Pécs délnyugati részén, a Bolgárkertben lesz majd a város új futballstadionja, a már épülő labdarúgó akadémia szomszédságában.
Az arab tulajdonban levő Paris Saint-Germain annak idején csaknem félmilliárd eurót (177,5 milliárd forint) áldozott Neymar megszerzésére és a brazil futballsztár fizetésére.
Az európai labdarúgópiac 13 százalékkal zsugorodott a 2019-20-as szezonban, mivel az összbevétel 3,7 milliárd euróval 25,2 milliárd euróra csökkent. Ez az első bevételcsökkenés a 2008-09-es globális pénzügyi válság óta - derül ki a Deloitte tanulmányából.
Az angol labdarúgó-bajnokságban szereplő Manchester United pénteken bejelentette, hogy leigazolta a Juventustól az ötszörös aranylabdás Cristiano Ronaldót, aki így visszatér korábbi sikerei színhelyére.
A Barcelona labdarúgócsapata 40 millió euró (14 milliárd forint) kiesését volt kénytelen elkönyvelni a visszalépő pártoló klubtagjai miatt.
Amikor újabb és újabb rekordigazolásokat látunk a világfutballban, akkor mindig megjelenik az érv, hogy azért éri meg leigazolni egy sztárjátékost, mert „a mezeladásokból pillanatok alatt visszajön” a gigantikus fizetése. Sokan már Lionel Messi Párizsba igazolása kapcsán is arról beszéltek, hogy a PSG-nek igazából semmibe nem került az argentin sztár aláírása, a 35 millió eurós fizetése ugyanis hamar megtérül. A dolog azonban nem ilyen egyszerű, önmagában a mezeladás valószínűleg nem fogja behozni a klub kiadását.
Az elmúlt húsz évben Lionel Messi és a Barcelona neve annyira összeforrt, hogy sokan ma még most sem tudják elképzelni az argentin karmestert más csapat mezében. Pedig lassan meg kell barátkozni a gondolattal, hiszen a hétvégén bekövetkezett, amit mindenki el akart kerülni: a 34 éves játékos búcsút intett a katalán városnak és már az is kiderült, hogy Párizsban folytatja. De hogy fordulhatott elő ez, ha mindenki meg akart állapodni? Ki hibázott, hogy nem jött össze az új szerződés?
Kedden délután megérkezett Barcelonából Párizsba Lionel Messi. Szerda este végül hivatalosan is bejelentették az argentin sztár átigazolását.
Az FC Barcelona csütörtök este jelentette be, hogy a sztárfocista már nem tér vissza a klubhoz.
Sadiq Khan, London polgármestere két jegyet sorsol ki a labdarúgó Európa-bajnokság vasárnapi döntőjére azok között, akik csütörtökig megkapják a koronavírus elleni oltás első adagját, vagy regisztrálnak a vakcinára.
Egy kvízjátékban az emberek – a Föld bármely szegletében – vajon Cristiano Ronaldo vagy António Costa nevét találnák-e el több eséllyel? Utóbbi Portugália miniszterelnöke immár hat éve, idén januártól ráadásul az EU-tanács soros elnökségének vezetője. A válasz mégsem lehet kétséges. Nem véletlen, hogy a futball a maga elképesztő – határokon, földrészeken átívelő, társadalmi osztályra, bőrszínre, vallásra fittyet hányó – népszerűsége következtében mindig is a politikusok vágyainak tárgya volt. A politikai célú felhasználására irányuló törekvéseknek azonban az utóbbi időben az ereje is nőtt, a tartalma is változott.
Aki nézi az idei foci-Eb mérkőzéseit, az az unalmasabb percekben bizonyára észrevette, hogy a pályákat körülvevő hirdetőtáblákon egészen más nevek tűnnek fel, mint a korábbi tornákon. Adidas, McDonald’s, Carlsberg, ezeknek a cégeknek a hirdetéseihez voltunk hozzászokva, idén viszont a Cristiano Ronaldo miatt reflektorfénybe került Coca-Cola kivételével szinte az összes szponzor teljesen új, és meccs közben olyan márkák reklámjai úsznak be a látóterünkbe, mint a TikTok, a Bajnokok Ligájából már jól ismert Gazprom, a Booking vagy a kínai Alipay, utóbbinak a reklámja gyakran kizárólag kínai írásjelekkel jelenik meg az európai stadionokban. Szakértők szerint a szponzorációknál látott gyökeres átalakulás nagyrészt a pandémia következménye, hiszen a legtöbb stadionban továbbra is korlátozott a nézőszám és a személyes kontaktusok száma még mindig nagyon alacsony a korábbi évekhez képest, így a márkáknak a fizikai interakció helyett sokkal inkább a digitális megoldások felé kellett elmozdulniuk a fogyasztókkal való kapcsolatteremtésben.
Több ezer VIP-vendéget kellene beengedni karantén nélkül, ellenkező esetben a londoni Wembley stadionból Budapestre vihetik a jelenleg is zajló futball Európa-bajnokság két elődöntőjét és döntőjét – értesült a The Times. Állítólag az európai szövetség (UEFA) már jelezte a brit kormány felé aggályait, jelenleg keresik a megoldást a problémára.
Kedd este Portugália ellen a magyar válogatott is megkezdi szereplését a futball Európa-bajnokságon, ráadásul hazai pályán Budapesten a Puskás Arénában. Az esélyek nem mellettünk szólnak, de ugyanígy volt öt éve is, amikor döntetlenre végeztünk a későbbi győztes portugálokkal. Aki most hasomló csodában bízik, az estére nagyot szakíthat a fogadóirodáknál, főleg ha a magyar gólszerzőket vagy a pontos eredményt is eltalálja.
Az Európai Járványmegelőzési Központ (ECDC) arra kéri az idei Európa-bajnokság meccseire látogatókat, hogy viseljenek a mérkőzéseken maszkot és ha tüneteket éreznek magukon, maradjanak otthon – írja a Reuters.
Sportfogadásból nem lehet megélni. Ezt sokan gondolhatják, és az esetek nagy többségében igazuk is van. Mégis van kivétel. Ezek közé tartozik Matthew Benham, aki még 1979-ben, 11 évesen lett egy kis nyugat londoni foci klub, a Brentford FC lelkes szurkolója. Ez az apró kis csapat az elmúlt hetven évben második, harmadik ligás egyesület volt, amelynek hívei irigykedve figyelték az igazi első osztály, vagyis a Premier League meccseit. Egészen az idei szezon végéig, amikor is a sorsdöntő mérkőzésen sikerült feljutniuk a legnagyobbak közé. Benham már évek óta a klub tulajdonosa, és vezetése alatt egy egészen zseniális szemlélet alapján alakították át csapatot, amelynek a pénzügyi piacok befektetői számára is vannak tanulságai.
A koronavírus-járvány ellenére szinte az összes magyar elsőosztályú futballklub növelte költségvetését 2020-ban az előző évhez képest – derül ki a most megjelent céges beszámolókból. A Fradinak üzletileg is jót tett a Bajnokok Ligája csoportkörében való szereplés, így egyértelműen uralta az NB1-et, nem csak a futballpályán.
Hubert Aiwanger bajor gazdasági miniszter szerint mérkőzésenként 15 ezer néző lehet jelen a müncheni Allianz Arénában a jövő pénteken kezdődő, részben budapesti rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságon.
Ez majdnem új történelmi csúcs, amit szintén a hőség számlájára írhatunk.
Jelentős esésben a Nasdaq.
A tagállamok Ukrajna ügyét hiányolják a kormány prioritásai közül.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Hiába valószínű, hogy visszatérhet Trump.
Az egyetemi professzor, volt jegybankár a Checklist vendége volt.
Nőtt-e a volt elnök újraválasztási esélye az ellene elkövetett merénylettel?
Az agráriumban is a megfelelő információkon, a transzparencián múlik az, hogy el tudjuk-e kerülni a finanszírozás problémáit.
