Miközben az újságírók többsége az új Európai Parlament megalakulásáról, valamint az elnök és az alelnökök megválasztásáról tudósított Strasbourgban, ha a figyelem nem is oda irányult, Brüsszelben is sűrű nap volt, hiszen az Európai Unió pénzügyminiszterei az Ecofin-értekezletre gyűltek össze.
Ez volt a tagállamok pénzügyminisztereinek első találkozója, azt követően, hogy az Európai Bizottság bojkottot hirdetett a magyar elnökség által tartott informális találkozókra Orbán Viktor közel két héttel ezelőtti, ellentmondásos, Vlagyimir Putyinnál tett moszkvai látogatására válaszul. Az EB döntése nem érintette a tegnapi hivatalos Ecofin-ülést, mivel azt az Európai Tanács szervezte, nem pedig a magyar kormány, így Paolo Gentiloni biztos is részt vehetett rajta.
Varga Mihály pénzügyminiszter első elnöki felszólalásában először is megköszönte a spanyol és belga vezetések kemény munkáját, és háláját fejezte ki, hogy a következő fél évben ő vezetheti az Ecofin-üléseket. Ezután részletes áttekintést adott Magyarország munkaprogramjáról, és hét fő prioritást vázolt fel.
- Az első prioritás a globális versenyképesség megerősítése. Ehhez a magyar miniszter szerint holisztikus megközelítést kell alkalmazni, és olyan kezdeményezéseket kell támogatni, amelyek erősítik az ipari bázist, elősegítik a kettős átmenetet, és csökkentik a kkv-k adminisztratív terheit.
- A második prioritás a demográfiai változásról szóló politikai viták kezdeményezése, amelyet Varga kiemelt kérdésnek nevezett. Megjegyezte, hogy a munkaképes korú népesség csökkenése, a munkaerőhiány, a vidéki területek elnéptelenedése és a költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatos aggályok mind olyan kérdések, amelyekkel foglalkozni kell.
- A harmadik prioritás a 2027 utáni kohéziós politika jövőjéről szóló gondolkodási folyamathoz való hozzájárulás. Varga hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség mindent megtesz annak érdekében, hogy az EU bővítési folyamatát érdemalapú megközelítést követve előrevigye, ugyanakkor figyelembe vegye az unió új tagok befogadására való képességét is.
- A negyedik prioritás az EU biztonság és védelem területén való cselekvőképességének megerősítése, beleértve az európai ipari és technológiai bázis fejlesztését.
- Az ötödik prioritás az illegális migráció elleni fellépés fokozása. Varga megjegyezte, hogy ez Magyarország számára fontos kérdés, és az elnökség azon fog dolgozni, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek egyszerre legyenek hatékonyak és humánusak. (Itt egyébként az Európai Bizottság becsúszó szereléssel épp tegnap előzte meg a kormányt.)
- A hatodik prioritás a gazdabarát agrárpolitika megvalósítása.
- Végül Varga megjegyezte, hogy a magyar elnökség elkötelezett lesz az EU értékeinek és érdekeinek globális színtéren való előmozdítása mellett is.
Miután Varga befejezte előadását, a felszólalók hozzászólásokra és kérdésekre kaptak lehetőséget. Elsőként Paolo Gentiloni, a pénzügyi szolgáltatásokért, a pénzügyi stabilitásért és a tőkepiaci unióért felelős európai biztos sok sikert kíván Magyarországnak a pénzügyi szolgáltatási aktákkal kapcsolatban zajló tárgyalásokhoz, és reményét fejezte ki, hogy ezek közül néhányat még az elnökség alatt sikerül lezárni. Azt is megjegyezte, hogy a Bizottság támogatja a magyar elnökséget az Európai Parlamenttel folytatott megbeszéléseken is.
Ezután viszont az udvariassági körök gyorsan véget értek, és a 27-ből 21 tagállam gazdasági és pénzügyekért felelős vezetője sorra bírálta a magyar elnökséget, hogy a prioritások közül kimaradt Ukrajna anyagi támogatásának ügye.
Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter kezdte a sort, aki elmondta, hogy vegyes érzésekkel érkezett a találkozóra, megjegyezve, hogy ennek oka Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása.
„Ez egyszerre feldühített és elszomorított, mert elnökként és az elnökséggel mindannyiunkat képviselnek. Azt gondoltam, hogy nagyon szomorú volt, hogy így kezdték az elnökséget, és ugyanezen a ponton meg kell jegyeznem, hogy
Ukrajna mindannyiunk számára prioritás és támogatni fogjuk Ukrajnát, amíg csak szükséges. Amikor ezt a programot olvastam, nem láttam ezt a prioritást.
– mondta a svéd politikus.
Utána pedig gyakorlatilag minden részt vevő miniszter felszólalt ez ügyben, közvetlenül utána a finn Riikka Purra, aki azt mondta, hogy ez országának is kulcsfontosságú kérdés, mivel az nem csak Ukrajna, de „Európa számára is létkérdés.”
Az EU Ukrajnának nyújtott erőteljes politikai, pénzügyi, katonai és humanitárius támogatásának folytatódnia kell, és fokozódnia kell
– tette hozzá.
Az erősen, szinte minden tagállam által megfogalmazott kritika azért is volt meglepő, mert a magyar rotáció prioritásai már az elnökség előtti hetekben ismertek voltak, azonban a június végi EU-csúcson sem fogalmazódott meg nyilvánosan az a követelés, hogy a kormány kiemelten kezelje Ukrajna ügyét. A magyarázatot pedig leginkább az adja meg, hogy a magyar elnökség – szemben az őt megelőző belgával – nem kötelezte el magát ebben az ügyben. A program szövegében csak a Gazdaságpolitika című fejezetben szerepel annyi, hogy
Ezzel párhuzamosan a magyar elnökség szorosan nyomon fogja követni az ukrajnai háború gazdasági, pénzügyi következményeit és folytatni fogja a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz hatékony végrehajtásának felgyorsításával kapcsolatos munkát is.
Mindaugas Liutvinskas litván pénzügyminiszter ezt a sokaktól hallott kifogást úgy foglalta össze, hogy úgy vélik, hogy „pusztán a nyomonkövetés nem elegendő.” Szerinte Ukrajna támogatása európai szinten a legfontosabb prioritás, és annak is kell maradnia, a pénzügyi, gazdasági és katonai támogatásra összpontosítva, amelyet az európai napirenden fenn kell tartani.
Ennek ellenére a találkozó általános hangneme konstruktív volt, a miniszterek támogatásukról biztosították Magyarország prioritásait, és elkötelezettségüket fejezték ki az EU előtt álló kihívások közös kezelése iránti elkötelezettségük mellett. Azonban sokan figyelmeztették a kormányt képviselő Varga Mihályt, hogy kiegyensúlyozott és pártatlan mediátori szerepet várnak el Magyarországtól. A legélesebben talán Christian Lindner német szövetségi pénzügyminiszter fogalmazott, aki azt mondta, hogy bár az egész magyar elnökségi programot – főként a tőkepiaci unió és a versenyképesség ügyét, valamint az új uniós fiskális szabályok szigorú betartatását – támogatják, de úgy látja:
Mindezek az akták csak akkor lesznek sikeresek, ha Magyarország a tanácsban moderátori és őszinte közvetítői szerepet tölt be. Az elnökségre komoly felelősség hárul. Nem használhatja fel egyoldalúan ezt a lehetőséget a saját érdekeire.
Címlapkép forrása: EU/Alexandros Michailidis.
