A 2022-es gázárkrízis tetőfokán, augusztusban 300-340 euró körüli gázárak mellett gyakoriak voltak a 700-900 eurós órás áramárak a magyar áramtőzsdén a gáz meghatározó szerepe, és a hűtési igények miatt. Ezek mellett 2022. augusztus 30-án este 8 és 9 óra között 1047 eurós áramár csúcs alakult ki, ami messze az addigi történelmi csúcsot jelentette Magyarországon. Most viszont tizede, 32 euró körüli, a nagykereskedelmi gázár megawattóránként, mégis 999 eurós megawattóránkénti nagykereskedelmi áramár alakult ki holnap este 8 és 9 óra közöttre a HUPX magyar áramtőzsdén, amint azt a másnapi órás árak holnapi grafikonja mutatja.
Amint megírtuk: hétfőn és kedden is nyári áramfogyasztási csúcs alakult ki az esti órákban Magyarországon, és ez nagyon magas másnapi órás áramárakat hozott az elmúlt napokban a HUPX-en. Amint az alábbi ábrákon látható: az elmúlt napokban az esti órákban az áramár csúcsa 100 euró körüli mértékben drágult, hiszen július 15-én este még 700 eurón tetőzött az órás termék ára megawattóránként, aztán tegnap este már csaknem 800 euró volt az ár, ma este 9-10 közöttre pedig 900 eurós ár alakult ki, és ezt követi holnap este 8-9 között a 999 eurós rekordközeli ár úgy, hogy a kánikula picit enyhül hazánkban. Az alábbi ábrák egyúttal azt is jól érzékeltetik, hogy mennyire meredeken emelkedik az áram ára napon belül: napközben, a napelemek csúcstermelése mellett az órás árak jellemzően 50-100 euró körül alakulnak, majd amint megy le a nap, és fokozódik az áramfogyasztás a hűtési igény mellett, úgy lő ki az áramár többszáz euróval.
A 700-1000 eurós áramárak elképesztően magas árszinteket jelentenek, amelyeket az estére masszívan felfutó magyarországi áramimport (lásd alábbi ábrán a lila tartomány) mellett kell kifizetnie a piacról vásárló szereplőknek. A magas ár több tényező együttes hatására alakul ki: egyrészt továbbra is harmadfokú hőségriadó van Magyarországon, amely az elektrifikációs trend mellett fokozott hűtési igénnyel párosul az esti órákban egyébként is jelentkező áramfogyasztási csúcs mellett. Emellett Európa nagy részén szintén rendkívül meleg van, így az áramigény Európa-szerte magas. További tényező, hogy amint rámutattunk: az oroszok ukrajnai áramtermelő képességeket ért masszív pusztítása miatt Magyarországról történelmi csúcsra emelkedett a nettó áramexport Ukrajna felé (és a lengyel, szlovák, román áramexport is felpörgött az ukránok kisegítése érdekében), így tehát ez további villamosenergiát szív el az egyébként is kínálati korláttal szembesülő, összekapcsolt európai piacon.
A kereslet-kínálat radikális eltolódásából adódó piaci lehetőséget a jelek szerint igencsak kihasználják Európa-szerte az utolsó, rugalmas áramtermelésre képes erőművek, elsősorban a gázerőművek, és ez durva esti ártüskéket okoz, hiszen amint rámutattunk: töredéke most a gázár a 2022-es helyzetnek, mégis ugyanott járnak az áramárak például Magyarországon. Ezek az extrém áramárak egyúttal az alacsony üzemeltetési költségű alaperőművek, például a most teljes kihasználtság mellett működő Paksi Atomerőmű számára "aranybányát jelentenek", óriási profitot realizálhatnak, akárcsak a vízerőművek, vagy ahol éppen fúj a szél Európában, ott például a szélerőművek tulajdonosai is ujjonghatnak.
Annak, hogy ennyire meredeken emelkedik az áram ára napon belül estére, van még egy fontos következménye: meredeken esik a naperőművek által napközben megkereshető árbevétel aránya (capture rate) a napi átlagos áramárhoz (zsinórár) képest, hiszen az esti 700-1000 euró körüli órás árak a zsinór árat masszívan feltolják. Emiatt 200 euró feletti zsinór árakat látunk napok óta, miközben a napos órákban 50-100 euró körüliek az árak, tehát a naperőművek capture rate-je ezekben a napokban a 25-50% közötti tartományba zuhant. A további naperőmű fejlesztések szempontjából ennél is fontosabb mutató a ténylegesen megkereshető várható piaci árbevételük szintje (capture price), amely ahogy említettük: mostanában 50-100 euró körül alakul napközben, miközben hétvégente rendszeresen a negatív tartományba bukik a csökkenő áramigény mellett. Ennek a tendenciának a tartós fennmaradása erősen kérdésessé teszi, hogy a további naperőmű fejlesztések tisztán piaci alapon megtérülnek-e Magyarországon. A mi néhány héttel ezelőtti megtérülési számításaink azt mutatták, hogy legalább 59 eurós éves átlagos árbevételre van szüksége egy naperőműnek ma hazánkban, hogy tisztán piaci alapon, tehát KÁT-és METÁR-rendszer nélkül meg tudjon térülni.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
