Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.
Sikeresnek tartja a műhelyiskola program első negyedévét az új típusú képzést kísérleti jelleggel elindító szervezetek egyike, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány. A képzés célja, hogy piacképes részszakmához juttassák a hagyományos oktatási rendszerből kieső fiatalokat.
Az Európai Bizottság által a következő hétéves költségvetéshez kapcsolódóan javasolt, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagból hiányoznak az uniós forrásokkal való gondos gazdálkodást biztosító rendelkezések, ez növeli a szabálytalanságok és csalások veszélyét - figyelmeztetett az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.
A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.
Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Nemmel válaszolt Orbán Viktor kormányfő arra a kérdésre ma, hogy tervezi-e bejelenteni a Fidesz kilépését az Európai Néppártból, és hangsúlyozta: nem tervez semmilyen bejelentést – számolt be a Portugáliában járó kormányfő kijelentéséről az MTI. Úgy tűnik, hogy a Fidesz megmaradó néppárti tagsága még jól is jöhet a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló heves tárgyalásokon.
A címben feltett üzenet a 2021-2027-es uniós pénzek terén csaknem tényként jelent meg a Népszava mai cikkében, mire a kormány heves cáfolatot adott ki. Érdemes röviden átgondolni, hogy mik a realitások és azt is, hogy jelenleg egyáltalán miről lehet megalapozottan beszélni.
Összesen 289 olyan uniós projekt van jelenleg az országban, amely a szegregációt, jellemzően kistelepülési romatelepek, felszámolását hivatott elérni új ingatlanok építésével is, de a számokat elnézve ezek döcögősen haladnak, hiszen a 75 milliárdos pályázati keretből csak 65 milliárdot kötöttek le eddig és annak is csak a felét fizették még ki – derül ki a Portfolio összesítéséből. A lassú haladásban lényeges oka lehet annak, hogy a pályázatok 2-3 évvel ezelőtti beadásához képest elszálltak az építőipari kiviteli árak és közben súlyos az építőipari munkaerőhiány is, így a megkezdett projektek közül több is félbeszakadt, vagy jócskán csúszik anyagi-emberi erőforrás korlátok miatt.
Egy kompromisszumra törekvő tervet tett le a finn soros elnökség az asztalra a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még az eddig kalkulált 24%-nál is több felzárkóztatási és agrárforrást bukhat reál értelemben Magyarország a következő büdzsével – tudta meg a Bruxinfo.
"Elképzelhetetlenül sokat", több tízezer cigány gyermeket érint ma Magyarországon a nélkülözéssel és nyomorral leírható élethelyzet - mondta ki a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós szerint azért is nagy szükség van a mielőbbi célzott segítségre, mert a gyermek első 1000 napjában dőlnek el az alapvető dolgok az életében, illetve azt is kimondta, hogy szerinte most mekkora a cigány és nem cigány nők termékenységi rátája.
Egy új előszűrő-koordináló jellegű testületet állít fel helyettes államtitkárokból a kormány, hogy a hátrányos helyzetű térségek új felzárkóztatási programjának megvalósítását segítse és a hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseknél gyors, legfeljebb 21 munkanapos támogatási döntéshozatalt ígér - derül ki a friss Magyar Közlönyből.
Egy komplex feltételrendszer alapján 445 magyarországi hátrányos helyzetű települést választott ki a kormány arra, hogy a gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentő programot indítson el, amely egyaránt tartalmazna támogatásokat és hitelkonstrukciókat is - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A kormányhatározat egyik pontja konkrétan azt is előírja, hogy a legnagyobb EU-s hátterű fejlesztési program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), terhére az érintett települések vállalkozásainak fejlesztése érdekében pályázati felhívást kell kidolgoznia Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
