Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
Azt mondják, a megpróbáltatások erőssé tesznek, manapság pedig igazán nem szenvedünk hiányt megpróbáltatásokból: itt az évszázad legsúlyosabb világjárványa, évtizedek óta a legmélyebb a gazdasági és társadalmi válság – és akkor még nem beszéltünk az olyan embert próbáló, hosszú távú kihívásokról, mint a digitális forradalom vagy a karbonsemleges gazdaságra való átállás.
Sikeresnek tartja a műhelyiskola program első negyedévét az új típusú képzést kísérleti jelleggel elindító szervezetek egyike, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Iskola Alapítvány. A képzés célja, hogy piacképes részszakmához juttassák a hagyományos oktatási rendszerből kieső fiatalokat.
Az Európai Bizottság által a következő hétéves költségvetéshez kapcsolódóan javasolt, a koronavírus-járvány okozta gazdasági és társadalmi károk helyreállítását célzó csomagból hiányoznak az uniós forrásokkal való gondos gazdálkodást biztosító rendelkezések, ez növeli a szabálytalanságok és csalások veszélyét - figyelmeztetett az Európai Számvevőszék kedden közzétett jelentésében.
A kohéziós politika súlya az előzetes félelmekkel ellentétben nem gyengülni, hanem erősödni fog a jövő hétre átdolgozandó 2021-2027-es uniós költségvetésben, azaz a konvergencia támogatása nagyobb szerepet kap és így az új verziónak semmiképpen sem lesznek kárvallottjai a szegényebb országok és régiók – hangsúlyozta két uniós biztos egy hétfői európai parlamenti szakbizottsági tanácskozáson a Bruxinfo összefoglalója szerint. Bár a részletek nem ismertek, de önmagában ez az üzenet biztató hír Magyarországnak, azaz afelé mutat, hogy mégsem lesz reál értelemben 25% körüli zuhanás a kohéziós támogatásainknál a mostani 7 éves ciklus pénzeihez képest.
Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.
Eddig is gyanakodva néztem a négy fukarnak csúfolt uniós tagállam érvelését amellett, hogy a britek távozására hivatkozva miért kardoskodnak az eddiginél jóval kisebb 2021-2027-es uniós költségvetés mellett. Egy most kiadott közös cikk tartalma azonban még furcsábban hat pár nappal a rendkívüli EU-csúcs előtt, ráadásul több csúsztatás is belekeveredett a magyarázkodásba, így nem árt tisztázni az érvek mögöttes tartalmát.
Magyar szempontból több területen is kedvezőbbnek tűnik a 2021-2027-es uniós költségvetés "végső" ajánlata, mint ami eddig hivatalosan az asztalon volt, mert 600 millió euróval (200 milliárd forinttal) több felzárkóztatási támogatást kapna Magyarország, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás nem nőne annyival és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák – tudta meg a Bruxinfo a jövő pénteki rendkívüli EU-csúcs előtt.
Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021—2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés.
Nemmel válaszolt Orbán Viktor kormányfő arra a kérdésre ma, hogy tervezi-e bejelenteni a Fidesz kilépését az Európai Néppártból, és hangsúlyozta: nem tervez semmilyen bejelentést – számolt be a Portugáliában járó kormányfő kijelentéséről az MTI. Úgy tűnik, hogy a Fidesz megmaradó néppárti tagsága még jól is jöhet a 2021-2027-es uniós költségvetésről szóló heves tárgyalásokon.
A címben feltett üzenet a 2021-2027-es uniós pénzek terén csaknem tényként jelent meg a Népszava mai cikkében, mire a kormány heves cáfolatot adott ki. Érdemes röviden átgondolni, hogy mik a realitások és azt is, hogy jelenleg egyáltalán miről lehet megalapozottan beszélni.
Összesen 289 olyan uniós projekt van jelenleg az országban, amely a szegregációt, jellemzően kistelepülési romatelepek, felszámolását hivatott elérni új ingatlanok építésével is, de a számokat elnézve ezek döcögősen haladnak, hiszen a 75 milliárdos pályázati keretből csak 65 milliárdot kötöttek le eddig és annak is csak a felét fizették még ki – derül ki a Portfolio összesítéséből. A lassú haladásban lényeges oka lehet annak, hogy a pályázatok 2-3 évvel ezelőtti beadásához képest elszálltak az építőipari kiviteli árak és közben súlyos az építőipari munkaerőhiány is, így a megkezdett projektek közül több is félbeszakadt, vagy jócskán csúszik anyagi-emberi erőforrás korlátok miatt.
Egy kompromisszumra törekvő tervet tett le a finn soros elnökség az asztalra a 2021-2027-es uniós költségvetéssel kapcsolatban, de ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még az eddig kalkulált 24%-nál is több felzárkóztatási és agrárforrást bukhat reál értelemben Magyarország a következő büdzsével – tudta meg a Bruxinfo.
"Elképzelhetetlenül sokat", több tízezer cigány gyermeket érint ma Magyarországon a nélkülözéssel és nyomorral leírható élethelyzet - mondta ki a cigányság felzárkóztatásáért felelős miniszterelnöki biztos a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, Vecsei Miklós szerint azért is nagy szükség van a mielőbbi célzott segítségre, mert a gyermek első 1000 napjában dőlnek el az alapvető dolgok az életében, illetve azt is kimondta, hogy szerinte most mekkora a cigány és nem cigány nők termékenységi rátája.
Egy új előszűrő-koordináló jellegű testületet állít fel helyettes államtitkárokból a kormány, hogy a hátrányos helyzetű térségek új felzárkóztatási programjának megvalósítását segítse és a hazai forrásból megvalósuló fejlesztéseknél gyors, legfeljebb 21 munkanapos támogatási döntéshozatalt ígér - derül ki a friss Magyar Közlönyből.
Egy komplex feltételrendszer alapján 445 magyarországi hátrányos helyzetű települést választott ki a kormány arra, hogy a gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentő programot indítson el, amely egyaránt tartalmazna támogatásokat és hitelkonstrukciókat is - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A kormányhatározat egyik pontja konkrétan azt is előírja, hogy a legnagyobb EU-s hátterű fejlesztési program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), terhére az érintett települések vállalkozásainak fejlesztése érdekében pályázati felhívást kell kidolgoznia Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.
A GDP 2%-át haderőre költeni nem elég – mondják.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Csak néhány piac van ma nyitva.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
