Annak ellenére, hogy az Európai Unió egyre szkeptikusabb és keményebb álláspontot képvisel Kínával szemben. Bár még intenzív a kereskedelem a felek között, egyre több EU-s cég fordít hátat az ázsiai országnak, de Peking gyorsan változtatna ezen.
A Kínai Európai Kereskedelmi Kamara jelentése szerint a kínai és a világgazdaság lassulása a legjelentősebb probléma, amely az európai cégeket Kínában érinti, megelőzve az Egyesült Államokkal kapcsolatos politikai feszültségeket. A kamara éves helyzetértékelő dokumentumából kiderült, hogy a Kínát a jövőbeni befektetések szempontjából a három legfontosabb célországnak tekintő európai vállalatok száma elérte a valaha mért legalacsonyabb értéket - számolt be a Reuters.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő szakértője szerint Magyarország fokozatosan kicsúszhat az EU-ból, ami végzetes lehet a magyar kormány számára. Úgy látja, az EU-támogatások hiánya azt jelzi, hogy az ország kevésbé tartósan tagja az EU-nak. Ez a hitvesztés befektetők tőkemenekülését eredményezheti, ami veszélyeztetheti a magyar gazdaságot. Nincs távol egy de facto Huxit?
A kamatcsapda kiszárította a hazai hitelpiacot, így elképzelhető, hogy ősszel lesz egy második szakasza a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramnak – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter a vg.hu-nak. Szerinte a magyar gazdaságnak át kell állnia egy uniós forrás nélküli létre, ami a külföldi működőtőke-beruházások, illetve a hitel-, és tőkeellátottság előtérbe helyezését jelenti. A lakossági kamatstop kivezetése két lépcsőben történhet meg.
A nyugati cégek egyre kevesebb tőkét fektetnek be Kínában, eközben pedig Peking is visszafogta az aktivitását a nyugati gazdaságokban. Az FDI-adatokból az látszik, hogy Magyarország szinte az utolsó ország, amelyik még Kínában kilincsel, ráadásul Peking és Brüsszel kölcsönösen olyan szabályokat dolgoznak ki, amelyekkel kiszoríthatják egymást a gazdaságaikból. Mindezek alapján a tőkebefektetések dimenziójában a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése egyértelműen megállt.
Az EU kereskedelmi miniszterei csütörtökön Brüsszelben találkoznak, hogy megvitassák a blokk kereskedelempolitikájának politikai irányát. Bár alapvetően a dél-amerikai országokkal kereskedelmi egyezményről ad számot az EU kereskedelmi vezetője, Valdis Dombrovskis, de a leginkább a Kína támogatásával Európában megvalósuló beruházásoknál várható keményebb fellépés, mindez pedig a magyar kormány akkumulátoripari álmait is bedöntheti.
Az eddigi Baross Gábor Hitelprogram mellett egy új tőkeprogramot jelentett be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn. A miniszter ígérete szerint ez az ingatlanszektort segíti majd. A növekedés fenntartásában fókuszba kerül az FDI, globális stratégiát is kidolgoznak. Azt is kilátásba helyezte, hogy az hosszútávra kötött energiaszerződéseket vizsgálja a kormány, ha szükségesnek ítélik meg, akár közbe is léphetnek. Az infláció lassítása érdekében a kormány számít az árfigyelőrendszer jelentette fokozódó piaci versenyre. De Nagy Márton beszélt a reptér megvásárlásáról, valamint a posta átstrukturálásáról is.
Nem írhatja felül egy tagállam rendkívüli jogrendre vonatkozó előírása minden esetben az általános uniós szabályokat, így kérdéses, hogy Palkovics László akkori innovációs miniszter joggal akadályozta meg egy kavicsbányászattal foglalkozó cég felvásárlását. Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoki véleménye szerint azt kell vizsgálni, hogy valóban a veszélyhelyzettel összefüggő nemzeti érdek volt a tranzakció megakadályozása pusztán azért, mert EU-n kívüli lett volna a vevő. Ráadásul a harmadik országból származó közvetlen külföldi befektetések az FDI-átvilágítási rendelet hatálya alá tartoznak, amely uniós jogkör.
Arra kérik az államot a becsődölt Silicon Valley Bank (SVB) befektetői és betétesei, hogy gyakoroljanak nyomást egy másik bankra, hogy vegye át a pénzintézet eszközállományát és kötelezettségeit – írja a CNBC.
Az MKIK gazdasági évnyitó konferenciáján Orbán Viktor kormányfő, valamint Varga Mihály és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterek is nyilatkoztak a kormány gazdaságpolitikájáról. Az uniós forrásokról csak érintőlegesen beszéltek, de ezek alapján egyrészt nem aggódnak amiatt, hogy a jogállamisági viták miatt egyelőre nem utal az Európai Bizottság, másrészt amire mégis uniós forrást használnának, ott kérdéses, hogy ez lehetséges-e. De a fő kérdés: milyen károk érik Magyarországot, ha nem jönnek uniós források?
Magyarország rendelkezik az egyik legnagyobb közvetlen külföldi tőkebefektetés-állománnyal (foreign direct investment - FDI) a régióban. Az Orbán-kormány az elmúlt évek rekordjai után ráadásul tovább fokozná a tőkebevonás intenzitását. A cseh, lengyel és szlovén adatokat összehasonlítva az látszik, hogy a hazai támogatási rendszerrel igazán csak egyetlen régiós országban tudnak versenyezni. A kérdés már inkább az, hogy az EU és az USA kereskedelmi háborúja milyen új helyzetet teremt?
A világ második legnagyobb gazdasága teljesítményének és a lakosság fogyasztásának növekedésében rejlő potenciál kiaknázására változatlanul nagy külföldi befektetői érdeklődés mutatkozik Kína iránt. Tavaly a közvetlen külföldi befektetések hat százalékkal növekedtek.
Továbbra is beruházás- és exportvezérelt lesz a magyar gazdaság növekedése, de ennek finanszírozási szerkezete megváltozik, mert az EU-pénzek mellett a külföldi működőtőke-beruházásoknak még nagyobb lesz a szerepe, akárcsak az állami beruházásösztönzésnek – jelezte az MVM mai energetikai konferenciáján tartott előadásában Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter azt is elárulta, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt majd a minap elindított 700 milliárd forintos Baross Gábor Újraiparosítási Program jelentős kibővítéséről, amely egy hárompilléres tőkeprogramban ölt majd testet és az a célja, hogy az Egyesült Államok által indukált beruházási-támogatási versennyel fel tudjuk venni a versenyt, illetve az Ázsia felőli átrendeződésekre gyorsan tudjon reagálni a kormány. A konferencia első előadásában Lantos Csaba energiaügyi miniszter fontos energetikai bejelentéseket tett, amelyeket ebben a cikkben írtunk meg.
Az Egyesült Államok és Kína közötti gazdasági konfrontáció keresztüzébe került Európa, mivel Washington zöld iparágak fellendítésére irányuló terve azzal fenyeget, hogy járulékos károkat okoz egy kulcsfontosságú szövetségesének. Eközben mélyül a Peking és az észak-atlanti rendszer közötti gazdasági konfliktus is. Magyarország több évig Keletről és a Nyugatról egyszerre akart tőkét szerezni, viszont előbbivel hangzatos bejelentéseken túl nem jutott, mostanra viszont Kína első számú célpontja lett.
Az Olaszország Fivérei nevű szélsőjobboldali párt végzett az első helyen a vasárnapi olasz választáson, a devizapiaci hatások mellett a részvénybefektetők is reagáltak a fejleményre. Nem a piac számára legrosszabb forgatókönyv valósult meg és nem lett kétharmados többség, így az alapvetően borongós európai részvénypiaci hangulattal szembemenve jelentős pluszban van az olasz tőzsde.
A többszörös eredménytelen szavazási fordulók után a parlamenti pártok újabb mandátum elvállalására kérik a hét év után távozásra készülő Sergio Mattarella államfőt - jelentették be a frakcióvezetők szombaton.
Kínában az első tíz hónapban 17,8 százalékkal nőtt a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) értéke éves összevetésben a kilenchavi, 19,6 százalékos növekedési ütemet követően.
Kína világelső volt a külföldi tőkekihelyezések (ODI) terén tavaly, lekörözte az egy évvel korábban még listavezető Japánt.
Jelentősen nőtt a külföldi működőtőke beáramlása Kínában az év eddigi szakaszában, a tőkekiáramlás viszont valamelyest csökkent.
Az MBH Bank jelzáloghitelintézetét jelenleg 40%-ban tulajdonolja a posta.
Vízummentességet is kaphat Örményország a schengeni övezetbe.
A politikai fordulatról szóló legfontosabb információk, egy helyen.
Kihívója akadhat az alelnöknek.
Sakk-matt helyzetben a vezetés
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
A Checklist szerdai adásában egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük ifj. Becsey Zsoltot, az Unicredit vezető elemzőjét.
