A keddi és szerdai forintgyengülés után ma reggel a technikai elemzési szempontból fontos 331-as szint fölé lendült az euró árfolyama, így úgy tűnt, hogy egy újabb forintgyengülési hullám indult el. Aztán déltól határozott forinterősödés kezdődött.
A csütörtöki kereskedés során egyértelműen áttörte a forint a 9 hónapos gyengülő trendvonalat az euróval szemben, ez pedig úgy tűnik, hogy megnyitott az utat a további forinterősödés előtt. Közben viszont a dollárral szemben még nem törte át a másfél éves gyengülő trendvonalat a forint, sőt ma inkább visszagyengült. Nem egyértelmű tehát a technikai elemzési kép abban, hogy a forint rövid távon merre felé tart. Az előrehozott brit választások ma éjjeltől várható eredménye akár el is döntheti a kérdést, ha az a feltörekvő piaci devizák széles körére is kihatna a piaci hangulatváltozáson keresztül.
A Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése után látványosan erősödött a forint a vezető devizákkal szemben és a régiós devizák mezőnyéből is kilógott ez a mozgás, noha a jegybanki döntésben és közleményben nem volt meglepő információ. Megnéztük, hogy mit mutat a technikai elemzés, azaz meddig erősödhet első hullámban a forint.
Kedd reggelre sem tudott jelentősen erősödni a forint az euróval szemben, 335 körül indul a magyar deviza napja. Ez egyben azt is jelenti, hogy továbbra is történelmi mélypont körül jár a forint, a hangulat esetleges romlásával még mindig az fenyeget, hogy esetleg korábban nem látott mélypontra esik a hazai fizetőeszköz.
Az országhatárokon átívelő üzletkötéseknek az egyik legalapvetőbb rizikófaktora az árfolyamkockázat, ami az ingatlanpiacot és ezen belül a bérleti szerződéseket sem kíméli. Legyen szó egy irodaházról vagy logisztikai központról, a tulajdonosok többnyire euróban törlesztik a pénzügyi intézménytől kapott hitelt. Megszokott és logikus lépés, hogy a tulajdonukban álló ingatlan bérleti szerződését is euróban fixálják, így egyedül a bérlő viseli a forint gyengülésének hatásait. De lássuk mennyit jelent ez eggy közepes irodánál és mi lehet rá a megoldás?
Több mint egyhónapos mélypontján kezdte a napot a forint az euróval szemben, és ha nem sikerül javítania, akkor ez lehet az ötödök egymást követő nap, hogy veszít értékéből.
A kereskedelmi háborúskodás közelmúltbeli fellángolása ellenére még mindig nagy esély van arra, hogy a 10 éve tartó globális növekedési ciklus egy darabig még kitarthat - mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A magyar gazdaságban jelenlévő inflációs és túlfűtöttségi kockázatokat a lanyhuló külső kereslet jó eséllyel enyhítheti. Ha azonban a kereskedelmi csaták rendeződnek és Európa is magához tér, az MNB-nek nehéz lesz fenntartania a laza monetáris kondíciókat. Ebben az esetben nagy kihívást jelenthet majd a jegybank számára, hogy a lehető legkisebb szükséges szigorítást hajtsa végre, úgy, hogy közben ne induljon meg túlzottan a forint elleni spekuláció. Márpedig a forint gyengülése tovább növeli az inflációs nyomást, ezért is fontos, hogy ne gyengüljön túlzott mértékben az árfolyam. Az MNB-t ennek a kihívásnak a leküzdésében segítheti az Európai Központi Bank extrém laza monetáris politikája és Magyarország elmúlt években jelentős mértékben csökkent sérülékenysége is.
4% feletti és gyorsuló inflációra, 330-ot meghaladó, új történelmi mélypontot jelentő euró-forint árfolyamra, valamint a hosszú hozamok infláció által gerjesztett emelkedésére lenne szükség ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szakítson extrém laza monetáris politikája melletti elköteleződésével, és gyorsabb szigortásba kezdjen - vélik a Morgan Stanley elemzői. A bankház szakértői több érvet is felsorolnak amellett, hogy miért különös az MNB erős elkötelezettsége a nagyon alacsony kamatok mellett.
A Magyar Nemzeti Bank március 26-i kamatdöntő ülése, illetve az azt követő jegybanki kommunikációs zsonglőrködés kisebb lavinát indított el a külföldi devizapiaci spekulánsok között. Néhány nap alatt óriási összegben nyitottak külföldi befektetők a forint gyengülésére játszó spekulatív pozíciókat, ami hozzájárult a forint hirtelen bekövetkezett jelentős gyengüléséhez. Itt egy érdekes ábra arról, ahogy az MNB kommunikációja miatt hirtelen rengetegen fordultak a "forint ellen".
A Magyar Nemzeti Bank március kamatdöntésével, pontosabban az azt követő kommunikációjával padlóra küldte a forintot. A hazai fizetőeszköz azóta sem tud érdemben erősödni az euróval szemben, amin (most úgy néz ki) tartósan csak egy nagy jegybanki fordulat tudna változtatni.
Sokakban felmerülhetett már az a gondolat, hogy a Magyar Nemzeti Bank, annak ellenére, hogy nincs kimondott árfolyamcélja, minden lehetséges eszközzel igyekszik megakadályozni a forint túlzott erősödését. Az MNB márciusi kamatdöntését követő kommunikációja újabb bizonyíték lehet erre. A piaci szereplők többségét meglepte az ülést követő jegybanki kommunikáció, ha jobban megnézzük azonban az összképet, több magyarázat is van rá, mit miért tett az MNB, ugyanis nagyon kényes helyzetben kell manővereznie kimondott és kimondatlan céljai szem előtt tartásával. Ez egyelőre sikerült neki, a jövőben azonban komoly kihívás elé állíthatja a döntéshozókat ez az összetett célrendszer. De miért kellett közbelépnie a jelentős forinterősödést követően az intézménynek? Milyen veszélyek leselkednek az MNB-re, ami miatt kényelmetlen döntéskényszerbe kerülhet? Illetve miért a lakossági állampapírok jelenthetik a megváltást a jegybank számára? Többek között ezen kérdések megválaszolásával igyekeztünk kontextusba helyezni a nagy jelentőségű márciusi MNB kamatdöntő ülést, illetve az azt kísérő kommunikációs zsonglőrködést.
Nagyon erős formában van a forint. Az euróval szembeni már 313 alatt jár, az elmúlt hónapok dinamikus erősödése miatt pedig a széles körben figyelt RSI momentum indikátor értéke (a napos grafikonon) olyan mértékben a túlvett tartományba került, amire 2010. október 5-e óta nem volt példa. Rövid távon ez növeli egy korrekció esélyét, a sorsdöntő esemény azonban a jövő heti MNB-ülés lesz.
Az elmúlt időszak erősödését követően nagyon fontos szint közelébe érkezett a forint az euróval szemben, amely hosszabb távon meghatározhatja a hazai fizetőeszköz mozgását. A 2008-as történelmi forintcsúcsot a 2017 augusztusi lokális forintcsúccsal összekötő emelkedő trendvonal (ami az utóbbi évek gyengülési irányát meghatározta) ugyanis most kerülhet először tesztelésre. A Magyar Nemzeti Bank küszöbön lévő monetáris szigorításával elméletileg elhárult a forint erősödésének egyik legfontosabb akadálya, azonban könnyen lehet, hogy túlszaladtak a szigorítást övező piaci várakozások, emiatt pedig nem tud majd tartósan a jelenleginél erősebb szinten ragadni a forint. Nagyon sok múlik azon, hogy a hazai inflációs folyamatok mennyire állítják kényszerpályára a jegybankot.
Az Európai Központi Banknak sikerült meglepnie ma a piacokat, amit jól mutat, hogy az euróövezeti kötvényhozamok hirtelen a mélybe szakadtak, az euró pedig gyengülni kezdett a dollárral szemben. Különösen durva, hogy a német 10 éves kötvényhozam 0,08% alá, több mint kétéves mélypontra bukott, miután csak ma mintegy 40%-ot esett.
Hirtelen erősödéssel indította a napot a forint, az euróval szembeni árfolyam a 318-as szintről 317,3 közelébe süllyedt. A hét legfontosabb eseménye a hazai fizetőeszköz szempontjából a holnapi MNB kamatdöntő ülés lesz. Az euró-dollár kurzus közben az 1,135-ös szint felett indítja a heti kereskedést, miután az euró múlt héten kis mértékben erősödni tudott a zöldhasúval szemben. A dollár kapcsán Jerome Powell Fed-elnök keddi és szerdai kongresszusi meghallgatására lesz érdemes figyelni.