A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ma közölt előrejelzése szerint a magyar gazdaság növekedése jövőre kicsivel 2% felett lehet, és még 2026-ban sem fogja elérni a 3%-ot.
Az Európai Központi Bank (EKB) fontos változtatásokat fontolgat a monetáris politikai stratégiájában, szakítva a legfrissebb gazdasági adatokra való túlzott támaszkodással. Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza szerint a jövőben a kockázatok előrejelzésére kell helyezni a hangsúlyt, miután az infláció stabilan közelít a célzott 2%-os szinthez.
Az Alternatíva Németországért (AfD) párt választási programjának végleges tervezetében visszatér az Európa-ellenes irányvonalhoz. A párt szerint Németországnak ki kell lépnie az Európai Unióból és az eurózónából- írta meg a Spiegel.
A várakozásoknak megfelelően nőtt az eurózóna inflációja novemberben – derül ki az Eurostat által frissen közzétett adatokból. Mind az inflációs főmutató, mind a maginfláció emelkedett.
A várakozásokkal ellentétben nem nőtt a német infláció novemberben, ami alátámaszthatja azokat az aggodalmakat, hogy Európa legnagyobb gazdaságában a negyedik negyedévben sem élénkül a fogyasztást, ugyanakkor az EKB tervezettnél komolyabb kamatcsökkentéséhez vezethet.
Az Európai Központi Bank (EKB) legfrissebb jelentése szerint az eurózóna bankjai egyre sebezhetőbbé válnak az amerikai finanszírozási források esetleges beszűkülése miatt. A pénzintézetek növekvő mértékben támaszkodnak az amerikai dollárpiacokra a likviditásszerzés során, ami potenciális kockázatot jelent a pénzügyi stabilitásra nézve - írja a Bloomberg.
Görögország 2025-ben legalább 5 milliárd eurónyi (2000 milliárd forintnyi) kölcsönt fizetne vissza a 2009-es válság után kapott mentőcsomagjából – jelentette be Kiriakosz Micotakisz miniszterelnök egy Bloomberg-rendezvényen. Az intézkedés a görög gazdaság látványos fordulatát tükrözi, amely egy évtizede még a csőd szélén állt.
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának egyik tagja, Jannisz Szturnarasz hétfőn azt nyilatkozta, hogy az eurózóna kamatainak negyedpontos csökkentése az év végéig indokolt lenne. A görög jegybankelnök kijelentése újabb jele lehet annak, hogy az EKB vezetői körében erősödik a kamatcsökkentés támogatottsága.
Donald Trump győzelmének bejelentését követően ugyan szép pluszokat láthattunk a nap első felében a tőzsdéken Európában, délutánra azonban lefordultak a kontinens vezető börzéi a német DAX index vezetésével. Eközben Amerikában szárnyalnak a tőzsdék a Dow Jones vezetésével. Megnéztük, hogy mi áll a két kontinensen tapasztalható meglehetősen eltérő befektetői hangulat hátterében.
A potenciális vámemelések miatt az eddigi 1,1%-ról 0,8%-ra rontotta az eurózóna 2025-ös éves átlagos GDP-növekedési előrejelzését szerdai elemzésében a Goldman Sachs.
A nagyobb tételek megrendelésének nagyarányú növekedése segítségével 4,2%-kal ugrott szeptemberben a német ipari megrendelések volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint, noha az elemzői konszenzus csak 1,5%-os emelkedést valószínűsített. Az augusztusi adatot 5,8%-os esésről 5,4%-os esésre módosította a német statisztikai hivatal. A friss adat bizakodásra adna okot, de az amerikai elnökválasztások kimenetele, a Trump-adminisztráció által Európára kivetendő vámok akadályozhatják a tartós német ipari fellendülést.
Az Európai Központi Bank (EKB) kutatói aggasztó jeleket fedeztek fel az eurózóna bankjainak kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségében. A szakértők szerint a hitelminőség romlása és a nem teljesítő hitelek növekedése komoly kockázatokat rejt magában, különösen a kisebb, specializált bankok esetében - tudósított a Bloomberg.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a VIG Alapkezelő írását olvashatják:
Elkezdődött az adatközlési dömping Európában, a kontinens legnagyobb gazdaságai sorra teszik közzé inflációs és növekedési adataikat. A francia GDP már megérkezett, sokkal jobb lett a vártnál, a spanyol GDP-növekedés pedig egyenesen kirobbanó volt a gyenge európai környezetben. Németország is felülmúlt a várakozásokat és növekedni tudott, ami pozitívum két év stagnálás után. Az eddig beérkező inflációs adatok viszont szintén felfelé okoztak meglepetést. A fentieket látva nem meglepő, hogy az eurózóna GDP-adata is meghaladta a várakozásokat.
Az eurózóna gazdasága a várakozásokat jelentősen meghaladva tudott növekedni a harmadik negyedévben, a kontinesen érdemi növekedést mértek két év stagnálás után. Egyértelműen úgy tűnik, hogy az európai gazdaság elkezdett éledezni.
Mārtiņš Kazāks, a Lett Nemzeti Bank kormányzója és az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának tagja csütörtökön véleményt nyilvánított a decemberi kamatdöntéssel kapcsolatban. Kazāks elmondta, hogy egy 50 bázispontos kamatcsökkentés is „az asztalon lehet”, és ezzel a lehetőséggel is foglalkozniuk kell a decemberi tanácskozáson.
Az Európai Unió és az eurózóna gazdasági hangulata 2024 harmadik negyedévében alig mozdult el, még most is kifejezetten negatív a Gazdasági Hangulatmutató (Economic Sentiment Indicator – ESI) adatai alapján. A legnagyobb uniós gazdaságok közül Németország továbbra is szenved, ami Magyarország számára is rossz előjel.
A várakozásokkal összhangban, 25 bázisponttal 3,5%-ról 3,25%-ra csökkentette az alapkamatot az Európai Központi Bank, amit feltehetően az inflációs folyamatok javulása és a romló gazdasági környezet tett lehetővé.
A Giorgia Meloni (címlapképünkön) vezette olasz kormány több milliárd eurós bevételnövelési intézkedéscsomagot tervez a vállalati szektor megadóztatásából, és elsősorban a bankszektor adóterhelését növelné a költségvetési hiány csökentése érdekében - jelentette a Financial Times. A tervek szerint a bankok halasztott adóköveteléseit (DTA) ideiglenesen felfüggesztenék, és emelnék a bankárok részvényopcióira kivetett adót is.