A bizonytalanság érződött a nemzetközi részvénypiacokon a szerdai kereskedésben az amerikai jegybank esti kamatdöntésére várva, amelyen a várakozások szerint bejelenthetik, hogy elkezdik visszafogni az eszközvásárlásokat. Az európai tőzsdéket kivárás jellemezte, kis mozgásokkal, a BUX emelkedéssel zárt, főként a Mol és az OTP erősödésének köszönhetően. A Fed bejelentése után mind a Dow, mind az S&P erősödésbe kezdett és pluszban fejezték be a napot.
A múlt szerdai hangzatos Putyin-ígéret több mint 20%-os gázár-szakadást okozott a rákövetkező napokban a vezető holland gáztőzsdén, de hétfőn már stagnálást láttunk, kedd óta pedig megint jókora emelkedés történt a Gazprom felőli jelek elbizonytalanító hatása miatt. A következő hónapokbeli gázbeszerzés ára ismét 70 euró/MWh fölé ugrott. Alábbi energiapiaci hírfolyamunkban számos olaj-, szén- és nukleáris energiás hírt is közöltünk.
„A hangzatos nyilatkozatok ellenére folyamatosan csökken az Oroszországból az EU-ba történő tranzit volumene” – hangsúlyozza tényadatai alapján az ukrán GTS állami gáztranzit cég vezérigazgatója. Közben a holland gáztőzsdén már hétfőn is megállt a gázárak szakadása, amit múlt szerda estétől péntek estig Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdai kijelentése váltott ki, miszerint utasította a több európai gázszállításra a Gazpromot. Kedden szintén oldalaz magas szinten a gázár a holland tőzsdén. Frissítés! A keddi kapacitásaukciókon egyetlen köbméternyi új kapacitást sem kötött le a Gazprom a jövő év első háromnegyed évére az ukrán és lengyel vezetékek felé, így ez is erősíti a gyanút, hogy Putyin múlt heti hangzatos utasítása ellenére a Gazprom nem igazán akar érdemben többet szállítani Európába és fokozza a nyomást kontinensre az Északi Áramlat 2 teljes engedélyezése érdekében.
Erősödéssel kezdtek hétfőn a vezető nyugat-európai részvényindexek, a befektetők elsősorban a vállalati gyorsjelentésekre figyelnek. Az amerikai tőzsdék is enyhe emelkedéssel nyitottak, a következő napok hangulatát elsősorban a Fed szerdai kamatdöntése határozhatja meg. Pluszban fejezték be a hétfői kereskedést az európai értékpapírpiacok, valamint az amerikai tőzsdék is pozitív tartományban zártak.
A szeptember végétől október első napjaiig látott extrém gázár-drágulás után az elmúlt három hétben stabilizálódás jeleit a gázár Európa legnagyobb gáztőzsdéjén, és ez a fűtési szezon kezdetén már jó hírnek számít, igaz rendkívül magas szinten stabilizálódott a gázár. Így azoknak a cégeknek, amelyeknek mostanában kell új beszerzési szerződést kötnie, biztosan szívják a fogukat.
Október közepéig több mint 32 ezer európai polgár mondta el a véleményét arról, hogy merre menjen tovább az EU. Ez a szám látszólag nagy, azonban a közösség összlakosságához képest roppant alacsony, alig 0,01%. Félidőben van a Konferencia Európa jövőjéről rendezvénysorozat, ezért még volna idő tanulni a hibákból és változtatni. Mindenképp nagyobb hírverésre volna szükség, mert miközben az EU-val kapcsolatos rossz hírek futótűzként terjednek, az Unió képtelen jól kommunikálni a pozitívumot, és bevonni polgárait saját jövőjük tervezésébe. Megoldást az alulról építkezés hozhatna: kicsiben kell elkezdeni ezt a konzultációt, bevonva a helyi közösségeket. Erre módszertanilag kiváló példát nyújt a közösségi gyűlés műfaja, ami Budapest után idén Miskolcon is képes volt mobilizálni és egy platformra hozni az állampolgárokat a környezet- és klímavédelem területén. Nagy kérdés, hogy milyen EU-t szeretnénk: továbbra is egy sokak által mérsékelten legitimnek tartott távoli ügyintézőt, aki fogja a kassza kulcsát, vagy mi is több szerepet szánunk magunknak tágabb otthonunk közös jövőjének a megtervezésében? A válasz csak rajtunk múlik, viszont akkor azt el kell mondanunk.
A francia ipar teljesítménye októberben elmarad a szeptemberi szinttől és a várakozásoktól is, azaz az energiaválság és az ellátási nehézségek valóban éreztette a hatását a szektorban - derül ki a friss beszerzésimenedzser-indexből. A szolgáltatószektor jól teljesít októberben.
Az utóbbi időben egyre többen hangsúlyozzák egy közös európai haderő létrehozásának szükségességét, melynek oka egyrészt a biztonsági kihívások komplexitásának növekedése, másrészt pedig az, hogy sokan úgy vélik, Európa nem támaszkodhat kellően Amerika segítségére. Egy közös haderő csírái már több helyen látszódnak, azonban minimum évtizedeknek kell eltelniük ahhoz, hogy tényleges szintet lépjen az integráció ezen a téren. A folyamatot ugyanis egyszerre lassítják a tagállamok közti politikai ellentétek, valamint az, hogy az uniós intézmény- és döntéshozatali rendszer sem alkalmas jelen formájában egy közös védelmi politika vezetésére. Többek közt ezekről beszélget a Portfolio Globál podcastjában Orosz Márton és Huszák Dániel, valamint Palkovics Máté, a Portfolio elemzői.
Szeptemberben Magyarországon 5,5%-kal nőttek a fogyasztói árak, de voltak országok az Európai Unióban, ahol még a magyarnál is jelentősebb mértékű volt az éves áremelkedés az Eurostat friss közlése szerint. Az eurózónában 3,4% volt az áramelkedés mértéke, amely megfelelt az előzetes becslésben közölt számnak.
„Majdnem minden, ami félremehetett, az félrement” – gyakorlatilag ez a legfőbb magyarázat arra, hogy Kínától kezdve Európán át az Egyesült Államokig mindenhol elképesztő áremelkedések mutatkoznak a főbb enerigahordozókban, és ez a gazdasági kilábalás ütemére is visszahat, miközben az eddig is megemelkedett inflációs pályát tovább emeli.
Az idei első fél évben a korábban közöltnél nagyobb mértékben, 7 százalékkal nőtt a nyers adatok szerint a román gazdaság teljesítménye a tavalyi év azonos időszakához képest - közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
Esés, emelkedés, esés – szabályos sorminta kezd kialakulni a héten a részvénypiacokon, a keddi pluszok után ugyanis a szerdai kereskedést ismét csökkenésekkel indították az európai tőzsdék. Napközben egyre nagyobb mínuszok bontakoztak ki, egyre lejjebb ütötték az irányadó európai indexeket és az amerikai tőzsdék is jelentősebb esésekkel kezdték a napot délután. A nap végére azonban valamelyest szépítettek az európai indexek, a BUX pedig csak minimális csökkenéssel zárta a kereskedést.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden a zöld energiára való átállást és a kitermelő iparágakba történő alacsony beruházásokat okolta a szerinte "hisztériakeltésért és zűrzavarért" az európai piacokon, ahol az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedtek az energiaárak, írja a Reuters.
Az exportszállításokkal szemben a belföldi piac ellátását tekinti prioritásnak a Gazprom a közelgő hideg tél folyamán - idézi az Interfax hírügynökség Szergej Gusztovot, a cég belföldi üzletágának igazgatóját.
Nem a Gazprom, hanem a kiszámíthatatlan megújuló energiaforrásokat megbénító időjárás, az európai energiapolitika és árképzés, valamint a cseppfolyós földgáz (LNG) szállítóinak a sokkal többet fizető ázsiai piacokra való átorientálódása felelős az európai gázárrobbanásért orosz illetékesek szerint. Az orosz gázipari vállalat, amely idén eddig is rekordmennyiséget szállított Európába, kész tovább növelni az exportot.
Sikerrel vették az európai alapok a tavaly tavaszi koronavírus-pánikot a piacon, olyannyira, hogy voltak olyan kategóriák, amelyek szinte meg sem érezték a piaci lejtmenetet. Különösen jól jött a tavalyi rövid pánik a pénzpiaci alapok számára, amelyeknek kereslete a nyáron jelentősen megugrott. Mindeközben itthon nagyítóval is alig találni már pénzpiaci alapokat, pedig pár éve még ez a kategória kezelte a legtöbb pénzt Magyarországon. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama Portfolio-nak elküldött éves jelentése szerint 2020-ban ezermilliárd euróval nőtt a kontinens befektetési alapjainak kezelt vagyona, részben annak köszönhetően, hogy három éve nem látott tőke áramlott a szektorba.
Utolsó hetéhez érkezett a német választási kampány, amelynek nagy kérdése, hogy ki lesz Angela Merkel utódja, de talán még ennél is fontosabb, hogy milyen pártok fogják alkotni a következő kormánykoalíciót Berlinben. A mostani az utóbbi évek legizgalmasabb választási kampánya és még jelenleg is kiélezett verseny látszódik a két legerősebb szereplő, a CDU/CSU-szövetség és az SPD között. Ennek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, az azonban biztos, hogy a mostani választás nemcsak Németországra gyakorolhat komoly hatást, hanem Európára és a német-magyar kapcsolatokra is. Többek közt ezekről beszélgetett a Portfolio Globál podcastjában Palkovics Máté, a Portfolio elemzője és Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
Persze nem kell szentírásnak venni a hosszú távú előrejelzéseket pláne a meteorológia területén, de több jel is arra utal, hogy az idei tél jóval hidegebb lehet az utóbbi években megszokottaknál.
