Bár a koronavírus-járvány több mint egy éve sújtja az európai társadalmat, az uniós polgárok továbbra is pozitívan viszonyulnak az EU-hoz. Ez derül ki az idén februárban és márciusban az Európa Unió valamennyi tagállamában végzett Eurobarométer felmérés eredményeiből, amelyeket az Európai Bizottság múlt pénteken tett közzé.
Az európai uniós állampolgároknak nagyjából 69 százaléka tartja elfogadhatatlannak a korrupciót, az elutasítás mértéke Portugáliában a legmagasabb (88 százalék), míg Magyarországon a legalacsonyabb (38 százalék) - derült ki az Eurobarométer szerdán közzétett felméréséből.
A magyarok 53%-ának fejében pozitív kép él az Európai Unóról, ez az összes tagállam közül a hatodik legmagasabb arány – derül ki a novemberben készült Eurobarométer kutatásból.
Elsősorban a robotoktól, a bevándorlástól és a klímaváltozástól féltik a munkahelyeiket a magyarok a következő években – derül ki az Eurobarométer friss felméréséből. A világkereskedelemről és a globalizációról szóló kutatásból mutatunk néhány ábrát arról, mit gondolnak a magyarok az átalakulóban lévő világról.
Bár egy főre vetítve az egyik legtöbb EU-forrást kapja Magyarország a mostani fejlesztési ciklusban is, mégis évek óta állítja azt a magyarok nagyjából egyharmada, hogy még mindig nem hallott a környezetében megvalósult EU-s fejlesztésről - derül ki a minap közzétett Eurobarométer felmérésből. Közben az, hogy a magyaroknak csak a kétharmada tud megnevezni a környezetében ilyen projektet, az uniós tagállamok rangsorában csak a nyolcadik legmagasabbnak számít. Európai szinten egyébként 5%-ponttal 40%-ra nőtt az EU-s fejlesztésekkel kapcsolatos tudatosság, és az emberek döntő többsége mind az EU-ban, mind Magyarországon egyértelműen kedvezőnek mondja a megvalósuló fejlesztések hatásait. A magyarok körében egyébként kiugróan nőtt azok aránya, akik a saját életükben is érzik a megvalósuló uniós fejlesztések kedvező hatását és a magyarok 97%-a támogatja azt, hogy uniós pénzből oktatási, egészségügyi és szociális fejlesztések jöjjenek létre.
Egy év alatt 7 százalékponttal, azaz szokatlanul nagy mértékben 66%-ra ugrott az euróbevezetés magyarországi támogatottsága - derült ki az Eurobarometer ma közzétett felmérésének magyar adataiból. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy abban a hét tagállamban, ahol még nem vezették be a közös pénzt, Magyarországon a legmagasabb a pénzcsere támogatottsága.
"Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" címmel egy 12 hónapos, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogramot valósít meg a Portfolio-t kiadó Net Média Zrt. az Európai Unió finanszírozásával, amely az uniós kohéziós politika hazai fejleményeinek, eredményeinek minél nagyobb ismertségét, a lakosság uniós projektek iránt való nagyobb tudatosságát célozza meg.
Az Ipsos pénteken közzétett felmérése szerint az olaszok 75%-a megtartaná az eurót és csak negyede térne vissza a lírához, ami azt jelenti, hogy jelentősen tovább nőtt az euró támogatottsága és csökkent a líra után vágyakozók aránya.
Egyre fontosabbnak tartják az Európai Unió polgárai a környezet, klíma- és energiaügyeket - derül ki az Eurobarometer legutóbbi, tavaly novemberben elvégzett közvélemény-kutatásából. A hazai eredmények azt mutatják, hogy a magyarok számára még mindig kiemelkedően fontos szempont az alacsony árak garantálása. A környezet védelmét a magyarok tartják a legkevésbé jelentős szempontnak az uniós energiapolitika tekintetében az egész EU-ban, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia szerepének növelését és a globális felmelegedés elleni harcot kiemelten fontosnak tartjuk, és e téren nem maradunk el Ausztriától.
Tavaly októberről idén októberre 12%-ponttal 57%-ra nőtt azon olaszok aránya, akik szerint jó dolog országuknak az euró és 10%-ponttal 30%-ra csökkent azoké, akik szerint rossz - derült ki a minap publikált Eurobarométer felmérésből.
Magyarországon a férfiak és nők nemzetgazdasági szintű átlagos órabére közötti különbség 14%-os, ami bár kisebb a 16,2%-os uniós átlagnál, de úgy is felfogható, mintha a magyar nők még mindig csaknem két hónapig, 51 napig, ingyen dolgoznának a férfiakhoz képest - mutat rá az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából kiadott összesítőjében az Európai Bizottság. Az erre a napra időzített Eurobarométer felmérésből továbbá kiderül, hogy a magyarok az egyik leginkább elégedetlen nemzet a munka és a magánélet egyensúlyát tekintve.
Egy év alatt 50%-ról 60%-ra nőtt Magyarországon azok aránya, akik szerint jó dolog az ország uniós tagsága, a 2014-es eredményhez képest pedig a mostani 60%-os arány duplázódást jelent - derül ki az Eurobarométer idén szeptember második felében végzett felméréséből. Az Európai Parlament által kiadott közlemény szerint ezzel párhuzamosan - látva a Brexit-tárgyalások nehézségét és az uniós tagság előnyeit - az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62%) nem gondolták úgy, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.
Míg a 2016-os fogyasztói elégedettségi eredménytáblához képest EU-szerte csak csekély, addig Magyarországon jelentős javulás volt tapasztalható és ez oda vezetett, hogy az uniós tagállamok között Magyarországon élnek a legelégedettebb fogyasztók - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett fogyasztói piaci eredménytáblájából. A 2018-as felmérés arról ad számot, hogy az uniós fogyasztók miként értékelik 40 áru- és szolgáltatási ágazat működését.
Bár a vasúttal közlekedő magyarok többsége elégedett a menetrenddel kapcsolatos információk elérhetőségével, a jegyvásárlás egyszerűségével, illetve a rendelkezésre álló szabad ülőhelyekkel, vannak olyan területei a vasúti szolgáltatásnak, amivel nagy baj van. Az Eurobarometer közvélemény-kutatása szerint a magyar utasok alig fele elégedett az állomások és a vasúti kocsik tisztaságával, ami az egész EU-n belül az egyik legalacsonyabb arány: ebben a tekintetben csak Bulgáriában, Olaszországban és Romániában rosszabb a helyzet.
Közzétette friss tavaszi Euróbarométer felmérését az Európai Bizottság, amiből kiderül az is, hogy a magyarok mit tartanak a legégetőbb kérdésnek. Már az elején eláruljuk: változatlanul az egészségügy van az élen.
Közismert, hogy a magyarok európai összevetésben kevés nyelvet beszélnek, egy friss Eurobarométer felmérés pedig azt mutatja, hogy a lemaradásunk még a fiatal korosztályban is jelentős. Úgy tűnik azonban, mindezt nem érezzük nagy korlátnak: az Európai Unióban a magyar fiatalok között vannak a legtöbben azok, akik úgy gondolják, az anyanyelv tudása is bőven elég.
A magyarok közel kétharmada támogatja az euróbevezetést, ami a második legmagasabb arány a régiós országok között és 54%-uk szerint kedvező lenne a saját életükre a pénzcsere, ami minden eddiginél magasabb arányt jelent - derül ki az Eurobarometer mai felméréséből. Az anyag éppen az Európai Központi Bank euróérettséget vizsgáló jelentésével párhuzamosan jelent meg, amely szerint Magyarország az öt számszerűsíthető kritérium közül csak kettőt teljesít a két évvel ezelőtti három után:
A magyarok többsége szerint egyre jobb helyzetben van a magyar gazdaság, hosszú évek óta nem volt példa arra, hogy ennyire kedvezőnek lássuk a helyzetünket - derül ki a legfrissebb, tavaly őszi Eurobarometer felmérésből. Ha lehet hinni a számoknak, akkor egyre több magyar elégedett a saját pénzügyi helyzetével is, illetve a legtöbben a munkahelyükkel is ki vannak békülve.
Az Európai Unió állampolgárai is érzik, hogy nagyon jól megy az EU és az euróövezet gazdaságainak - olvasható ki az Európai Bizottság kedden közzétett őszi Eurobarométer felméréséből. Az euróövezetben az euró támogatottsága 2004 óta nem volt ilyen magas.
Több megközelítésből is jelentősen romlott Magyarországon a korrupciós helyzet az elmúlt három évben, sőt két olyan témakör is van, amelyben a legrosszabb a helyzetünk az összes EU-tagállam között - derült ki a szombaton, a korrupció világnapján publikált Eurobarométer felmérésből.