Az EU-bővítés 2030-ig megvalósítható, de csak akkor, ha a tagjelölt országok és maga az Európai Unió is megkettőzi erőfeszítéseit - jelentette ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős uniós biztos az Euractiv brüsszeli hírportálnak pénteken adott nyilatkozatában.
Az Európai Unión belül egyre feszültebbé válik a bővítési vita az utóbbi időben, miután Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Emmanuel Macron francia elnök és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter is állást foglalt a kérdésben. Különösen Ausztria foglalt határozottan állást, hogy egyelőre nincs itt az ideje a felvételnek, míg Charles Michel már 2030-ra új tagokat látna az államszövetségben, csak erről épp az Európai Bizottságot nem tájékoztatta. Orbán Viktor magyar miniszterelnök viszont egyre többször áll ki a bővítés mellett.
Várhelyi Olivér uniós biztos szerint Ukrajna és Moldova jó úton halad az EU-taggá válás útján, és részletezte az országok vállalásainak vizsgálata során látott eredményeket - számolt be a brit The Guardian alapján a HVG.
Novák Katalin nem örül az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti kötélhúzásnak, azonban a köztársasági elnök a Portfolio-nak adott interjújában azt is hangoztatta: az ország szuverenitását meg kell védeni, teljes jogú tagság, vagyis egy rendes hely a brüsszeli asztalnál jár a magyaroknak is. Az államfő a lapunknak adott interjúban úgy vélekedett, hogy az EU az elmúlt évtizedben inkább gyengült, egyre inkább lemarad az USA és Ázsia mögött, miközben kettős függőség alakult ki: biztonságunkat az Egyesült Államok katonai támogatása, jelenléte garantálja, a gazdasági növekedéshez pedig Oroszország biztosítja az energiaellátást. Novák Katalinnal emellett beszélgettünk a szomszédban dúló háború kilátásairól, a békekötés esélyeiről, az Oroszországtól való függőségünk csökkentéséről, a hagyományos diplomácia erejéről és eredményeiről, a nyugat-balkáni országok kilátásairól és római látogatásáról. Szerinte egy új világrend van születőben, amelyben Magyarországnak jó lenne az Egyesült Államokkal visszatalálni a pragmatikus együttműködéshez, és igaz ez Kínára is.
Megerősítették az Európai Unió tagországai kedden Tiranában elkötelezettségüket aziránt, hogy az uniót kibővítsék a Nyugat-Balkán térségének országaival - derül ki az EU-tagállamok és a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Szerbia, Montenegró és Koszovó) állam- és kormányfői találkozója után kiadott zárónyilatkozatból.
Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy adja meg a tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának – jelentette be Várhelyi Olivér szomszédságpolitikai és bővítési biztos Brüsszelben szerdán.
A szerbek többsége elutasítaná az Európai Uniós tagságot - derül ki egy friss felmérésből, amelynek érdekessége továbbá, hogy a szomszédos ország lakossága mit gondol Vlagyimir Putyin orosz elnökről.
Albánia minden feltételnek megfelel ahhoz, hogy az Európai Unió megkezdje vele a csatlakozási tárgyalásokat - jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken Tiranában, Edi Rama albán miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
„Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni” az Európai Tanácsban – hangsúlyozta szombati Facebook-posztjában a magyar külügyminiszter azután, hogy német kollégája a héten szankciókat helyezett kilátásba Dodikkal szemben.
Az Európai Unió (EU) bővítése jelenti Európa jövőjének kulcsát - hangoztatta a Konferencia Európa jövőjéről - A bővítés a jövő kulcsa? című hétfői budapesti nemzetközi fórumon Varga Judit igazságügyi miniszter.
Az Európai Bizottság elfogadta az Európai Unió bővítéséről szóló, 2021. évi jelentéscsomagját, amely részletes értékelést nyújt a Nyugat-Balkán és Törökország jelenlegi helyzetéről és az Európai Unió felé vezető útjukon elért előrehaladásról, különös tekintettel az alapvető reformok végrehajtására, valamint egyértelmű iránymutatást ad az előttük álló reformprioritásokról - tájékoztatott keddi ülését követően a brüsszeli testület.
Magyarország az Európai Unió bővítése mellett van, a kontinens csak akkor lehet erős, ha több tagállama van - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Bledben egy konferencián. A politikus szerint könnyű sikersztorit arathatna az EU, ha végre döntene Montenegró csatlakozásának utolsó fejezetéről, emellett Szerbiával is fel kellene gyorsítani a folyamatot.
Az EU szegényebb és kevésbé versenyképes lenne, ha nem vette volna fel a közép-európai országokat - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Triesztben, ahol a Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) külügyminiszteri találkozóján vett részt.
Magyarországnak nemzetbiztonsági és nemzetgazdasági érdeke is az EU nyugat-balkáni irányú bővítése - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd Pozsonyban.
Az Európai Unió bővítését, valamint a balkáni infrastruktúra fejlesztést és energetikai projektek megvalósítását támogató közös nyilatkozatot fogadtak el Románia, Bulgária, Görögország és Szerbia vezetői pénteken Bukarestben.
Az Európai Bizottság elnöke szerint 2025 előtt nem valószínű a nyugat-balkáni országok csatlakozás az Európai Unióhoz (EU).
Angela Merkel német kancellár szerint nincs értelme csatlakozási céldátumokról beszélni az Európai Unió nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter másképp fogalmazott.
Nyitva áll az Európai Unió ajtaja a nyugat-balkáni országok előtt, de az esetleges jövőbeli csatlakozásnak előfeltétele, hogy az érintett hat államban "átfogó és meggyőző" reformokat hajtsanak végre számos területen - írta kedden közzétett bővítési stratégiájában az Európai Bizottság. A bizottság a dokumentum elfogadásával új életet kíván lehelni a bővítési folyamatba az éveken át tartó érdektelenség után, s ebben a térségben erősödő orosz, kínai és török befolyás ellensúlyozása is fontos szempont lehet.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Szibériában csapódott a földbe.
Továbbra sem működnek a nagy, látványos páncélosrohamok.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
