esg

Így alakul át a repülési szektor: komoly lépésekre szánta el magát a Wizz Air

Így alakul át a repülési szektor: komoly lépésekre szánta el magát a Wizz Air

Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.

Ideje felébredni - A befektetők többsége szerint az ESG már nem opció

Ideje felébredni - A befektetők többsége szerint az ESG már nem opció

Mit várnak a befektetők a vállalatoktól a hagyományos, pénzügyi jó teljesítményen kívül? Technológiai felkészültséget, a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazását, a munkaerő fejlesztését, és konkrét lépéseket az éghajlatvédelem érdekében. A PwC 2024-es Global Investor Survey felmérése arra kereste a választ, hogy milyen területen és miként értékelik a befektetők a mérhető vállalati eredményeket. Ezek alapján az ESG területén az látszik, hogy a befektetők 71%-a szerint az ESG-szempontok már a vállalati stratégia része kell, hogy legyenek. Az ESG-szempontok beépítéséről, a zöld átállás gyakorlatáról a március 6-i Portfolio Green Transition & ESG konferencián is szó lesz.

Fenntartható repülés: tesztelte a jövő üzemanyagát a Wizz Air

Fenntartható repülés: tesztelte a jövő üzemanyagát a Wizz Air

Fenntartható repülőgép-üzemanyaggal végzett tesztsorozatot a Wizz Air, az Airbus, Moeve és a brüsszeli Charleroi Repülőtér. A légi közlekedés szén-dioxid-mentesítésében volt fontos a tesztsorozat, követve a Refuel EU jogszabály előírásait, amely 2025. január 1-jétől megszabja az uniós repülőterekről induló járatokon a SAF (a fenntartható repülőgép-üzemanyag, Sustainable Aviation Fuel) minimális részarányát - szerepel a Wizz Air közleményében. A vállalat kutatást is végzett mintegy 15 ezer fő körében, akiket a fenntartható üzemanyagokról kérdeztek meg. A válaszadók 71 százaléka gondolta úgy, hogy a fenntartható repülőgép-üzemanyag hozzájárul a légiközlekedés karbonlábnyomának csökkentéséhez, bár csak 45 százalék hallott erről az innovációról korábban.

Most, hogy Trump mindjárt elnök lesz, sorra vonják vissza sokszínűségi programjaikat a nagy cégek

Most, hogy Trump mindjárt elnök lesz, sorra vonják vissza sokszínűségi programjaikat a nagy cégek

Az Amazon jelentős változtatásokat hajt végre sokszínűségi és befogadási programjaiban Donald Trump újabb elnökségéhez közeledve. A vállalat felülvizsgálja és leállítja egyes kezdeményezéseit, miközben a politikai színtérrel együtt az amerikai üzleti szféra egészében növekszik a nyomás a sokszínűségi programok visszaszorítására - számolt be a Bloomberg.

Sorra kivonulnak a klímavédelmi szövetségből a bankok, mégis mi folyik itt?

Sorra kivonulnak a klímavédelmi szövetségből a bankok, mégis mi folyik itt?

A legnagyobb amerikai bankok közül öt már kilépett a Net-Zero Banking Alliance (NZBA) nevű nemzetközi szövetségből. A lépés aggodalmat keltett a környezetvédők körében, akik attól tartanak, hogy az iparág eltávolodik a fosszilis tüzelőanyagok elleni küzdelemtől. Bár a bankok nyíltan nem ismerik el, a kilépések hátterében politikai szál is húzódik: Donald Trump visszatérésétől is tartanak - írja a Reuters. 

Milyen fejlesztésekre készül a Schneider Electric Magyarországon?

Milyen fejlesztésekre készül a Schneider Electric Magyarországon?

Rendkívül mozgalmas év van a nagy európai iparvállalatok háta mögött, a versenyképesség megtartása, és a gyorsan változó világpiaci környezethez való alkalmazkodás jelentős kihívást jelentenek. Ugyanakkor a globális trendek által meghatározott folyamatok, mint az energiaátmenet vagy a mesterséges intelligencia terjedése továbbra sem vesztettek a lendületükből, és egyértelmű irányt mutatnak az olyan technológiai vállalatoknak, mint a Schneider Electric. A cég a hazai működőtőke-beáramlás és az ipari beruházások egyik nagy nyertese: minden harmadik jelentős ipari üzemben vagy logisztikai parkban a vállalat energiamenedzsment vagy épület-automatizációs rendszerei működnek. Folyamatosan bővül a 350 fős Global Supply Chain Hub, amely a régióban keres új beszállítókat annak érdekében, hogy rövidítse az ellátási láncait. Nem csak megrendelőként, hanem partnerként is szerepet vállal, technológiával és tudással támogatja a KKV-kat a hatékonyságnövelésben és a fenntarthatósági célok elérésében. Idén indult el, a hamarosan 100 fővel működő Europe Services Hub, amely globálisan támogatja a vállalat üzleti folyamatait. Májusban megkezdte a termelést a cég új, dunavecsei üzeme is, amely egyben bemutatótérként is funkcionál, hiszen minden olyan innovatív technológiát megkapott, amivel ma a vállalat rendelkezik. A Portfolio Veres Zsoltot, a Schneider Electric országigazgatóját kérdezte az idei év mérföldköveiről, egyetemi együttműködésekről, fenntarthatóságról, és arról, hogy mire számíthat egy KKV vezető, ha a vállalat beszállítójává szeretne válni.

Videó: így lesz a csirketrágyából elektromos áram – a Szarvasi Biogázüzemben jártunk

Videó: így lesz a csirketrágyából elektromos áram – a Szarvasi Biogázüzemben jártunk

A Mol tavaly nyáron vásárolta meg a Szarvasi Biogázüzemet, ahol évente 110 ezer tonna húsipari hulladékot, szerves trágyát és mezőgazdasági mellékterméket dolgoznak fel, amelyből 12,5 millió köbméter biogázt, illetve villamosenergiát állítanak elő. Mi az a szubsztrátum, hogyan alakul át a csirketrágya elektromos árammá, és mit kezd az üzem a gyártás során keletkező melléktermékkel, egyáltalán hogyan illeszkedik az új tevékenység a Mol stratégiájába? A Portfolio stábja Szarvason járt, ahol mindezekre megkaptuk a választ.

A hidrogén lehet a válasz az egyre kritikusabbá váló energiatárolási hiányosságokra

A hidrogén lehet a válasz az egyre kritikusabbá váló energiatárolási hiányosságokra

A hazai villamosenergia-rendszer kétségkívül rendkívül nehéz helyzetbe került, olyan mennyiségű naperőműves kapacitás ontja magából a napos órákban az áramot, amit sem elfogyasztani, sem elraktározni sem értékesíteni sem tudnak a szereplők. A fenntarthatatlan helyzetet látszólag csak az energiatároló-kapacitások szélsebes növelésével lehetne orvosolni, amelyre a hazai földrajzi jellemzők figyelembevételével két reális és viszonylag kiforrott megoldás létezik: az akkumulátoros-, illetve a hidrogéntechnológia. Mindkét megoldásnak van előnye és hátránya, így valójában nem is egymással versenyző, inkább egymást kiegészítő lehetőségekről van szó. Egy biztos: a hidrogén-elektrolizálók – ha a beruházáshoz TOTEX (teljes költség) szemlélettel közelítünk – a legtisztább és leghatékonyabb eszközei lehetnek a hosszútávú zöldenergia-tárolásnak, ráadásul a decentralizált energiaközösségek számára is optimális választások lehetnek. A hazai kompetenciák felépítése már folyamatos: a Pécsi Tudományegyetemen elindult a posztgraduális, tüzelőanyagcella- és hidrogéntechnológia-szakmérnök képzés. A Portfolio Kovács Gábort, a Messer hidrogén üzletág vezetőjét, Bakk Teodóra Diánát, a PTE Hidrogén Központ operatív igazgatóját és Dr. Bedő Zsoltot a PTE Hidrogén Központ igazgatóhelyettesét kérdezte a hidrogénben rejlő energiatárolási lehetőségekről, energiaközösségekről és a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium projektben folyó munkáról.

Sok cég fizeti be a dolgozóit az ESG-képzésekre: mutatjuk, mi alapján érdemes választani

Sok cég fizeti be a dolgozóit az ESG-képzésekre: mutatjuk, mi alapján érdemes választani

Az idén elfogadott ESG törvény jelentési kötelezettsége már most több, mint 2500 nagyvállalatra vonatkozik, de a beszállítói láncok szereplői, így a magyar kkv-k is egyre több adatbekéréssel szembesülhetnek megrendelőik részéről. Az ellátási láncok fenntarthatóvá tétele alapvető elvárássá vált, a szakértők szerint hamarosan a legtöbb hazai vállalkozásra kiterjedhetnek majd a követelmények. Az ESG beszámolók készítését a jogszabály értelmében úgynevezett ESG tanácsadók végezhetik: ezen végzettség megszerzésére indít háromféle képzést a Budapesti Corvinus Egyetem. Ásványi Katalin egyetemi docens, a képzések szakfelelőse beszélt a Portfolio-nak a 2025 februárjában induló programokról.

Így növekszik Magyarország legnagyobb elektromos kamionflottája

Így növekszik Magyarország legnagyobb elektromos kamionflottája

Jól teljesített az áruszállítási ágazat az idei első félévben, árutonna-kilométerben mért teljesítménye 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A szektorális beruházások ugyanakkor közel 30 százalékkal visszaestek, a legversenyképesebb szereplők azonban továbbra is jelentős fejlesztéseket hajtottak végre. A fenntarthatóság megkerülhetetlen szemponttá vált az ágazatban, ezért több más beruházás mellett a WIN Capital megháromszorozza elektromos kamion-flottájának méretét, és multimodális megoldásokat is kínál a megbízói számára. Hazai és nemzetközi akvizíciók, és közös vállalatalapítások sora jelzi, hogy a versenyképességük növelését a kapacitásbővítés mellett a szolgáltatási portfolió szélesítésével kívánják elérni. A digitalizáció a logisztikai iparágat sem kerüli el, a szereplők a közeljövőben már elektronikus fuvarlevél használatával végezhetik tevékenységüket, de a mesterséges intelligencia is egyre több feladatot vesz át.

Megkötötték Magyarország egyik legnagyobb áramvásárlási szerződését

Megkötötték Magyarország egyik legnagyobb áramvásárlási szerződését

Magyarországon - az EU többi országához hasonlóan -egy vállalat sem veheti félvállról a fenntarthatósági célkitűzések megvalósítását, és határozott lépéseket kell tenniük a CO2 lábnyomuk csökkentése érdekében. Nem minden cég tud azonban a saját telephelyén elegendő zöldáramot termelni, azt mindenképpen a piacról kell megvásárolnia, amit vagy hosszútávú zöldáram-vásárlási szerződéssel (PPA) vagy származási garanciák (GO) vásárlásával tud megtenni. A PPA-k a legtöbb esetben fix áron, konkrét, dedikált termelőktől juttatják el a megújuló forrásból származó energiát a vásárlókhoz, így minden az energia pontos eredetét és volatilis árképzést övező bizonytalanság megszűnik a vállalatok számára. A Portfolio Adriano Agostit, a GoldenPeaks Capital alapító elnökét kérdezte a konstrukció előnyeiről és az ország eddigi egyik legjelentősebb, évente 15 GWh zöldenergiát szolgáltató PPA szerződésének részleteiről, amit a Magyarországon több gyárat is működtető PACCOR tulajdonosával, a Faerch Grouppal kötöttek.

Rohamosan fogy az idő: néhány éven belül alapjaiban változik meg a hazai vállalatok élete

Rohamosan fogy az idő: néhány éven belül alapjaiban változik meg a hazai vállalatok élete

A hazai vállalatok 40 százaléka nem elég tájékozott az ESG kötelezettégekről, annak ellenére, hogy 2028-tól, vagyis alig 3 év múlva, már egészen biztos, hogy el kell kezdeniük ESG jelentéseket leadni, és ezzel párhuzamosan komoly reformokat kell végrehajtaniuk a működésükben. Annak érdekében, hogy az elkövetkezendő évek elégnek bizonyuljanak a felkészülésre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a szektor vezető vállalkozásinak részvételével megalakította a szövetség energetikai szekcióját. Céljuk, hogy audittal, tanácsadással, mintaprojektekkel és konkrét beruházási tervekkel támogassák a vállalkozásokat, amelyekkel teljesíteni tudják a rohamosan közeledő kötelezettségeiket. Az energiaközösségek létrehozása, valamint az energiahatékonysági beruházások költségcsökkentése mind-mind hozzájárulhatnak a célok eléréséhez. A szolgáltatásokat akár személyesen, az ország többszáz VOSZ és Kavosz irodájában is igénybe vehetik a vállalatvezetők. A Kavosz ráadásul olyan finanszírozási megoldáson dolgozik, amely az audittól kezdve a megvalósításig, teljes spektrumában le tudja fedni a beruházások költségeit.

Ebben a mérnökszakmában nincs termék, nincs tégla, mégis megkerülhetetlen az építőiparban

Ebben a mérnökszakmában nincs termék, nincs tégla, mégis megkerülhetetlen az építőiparban

Az építőiparban a projektmenedzsment és műszaki ellenőrzés szerepe megkérdőjelezhetetlenül felértékelődött az elmúlt években. Az előregyártás, a nemzetközi projektek terjedése vagy a fenntartható kivitelezés mind olyan gyorsan változó területei a szektornak, amelyekhez alkalmazkodni mérnökként is kihívás, az ország első magasházáról, a 143 méter magas Mol-torony építéséről nem is beszélve. Magyarország egyik legnagyobb beruházása, a debreceni BMW gyár projektmenedzsmentjét is a CÉH zRt. végzi, de nevükhöz számos ikonikus műemléki épület felújítása is fűződik. A Portfolio háromrészes videósorozatának második epizódjában Kisgyörgy János, a CÉH zRt. vezérigazgató-helyettese és a projektmenedzsment iroda vezetője mutatja be a vállalat legnagyobb volumenű megbízásait, a feladatok sokszínűségét és azt, hogy hogyan lehet egyik hónapról a másikra egy 100 mérnököt számláló csapatot létrehozni Debrecenben.

Finanszírozási fordulópont előtt a hazai logisztikai befektetések piaca

Finanszírozási fordulópont előtt a hazai logisztikai befektetések piaca

A Panattoni, Európa legnagyobb ipari ingatlan befektetője ugyan csak 3 éve lépett be a hazai piacra, de már jelentős portfoliót épített fel. A beruházásokra nem önmagában fejlesztésként, hanem befektetési termékként tekint, úgy alakította ki a modelljét, hogy az intézményi befektetőktől egészen a városi vagyonkezelőkig minél több szereplő beszállhasson a projektekbe. Nemcsak a budapesti agglomeráció, hanem Kecskemét, Debrecen, Szeged, Pécs is vonzó lokáció a számukra, a fejlesztési területek kiválasztásánál a vasúti kapcsolatokat is vizsgálják. Bár jelenleg még az ESG követelmények teljesítése és a karbonlábnyom csökkentése okozza a legnagyobb kihívást a logisztikai szektor számára, a Temu térhódítása gyökerestől forgathatja fel néhány éven belül az európai e-kereskedelmet, és az azt kiszolgáló logisztikát is. A Portfolio Kemenes Lászlót, a Panattoni Hungary ügyvezető igazgatóját kérdezte a vállalat ingatlanberuházásairól, a befektetők által elvárt hozamszintekről és a kínai webshopok jelentette potenciális kihívásokról.

Ebben az infrastruktúrában Magyarország a világ TOP5 országa közé tartozik

Ebben az infrastruktúrában Magyarország a világ TOP5 országa közé tartozik

A bázisállomások, köznapi nevükön az átjátszóállomások vagy tornyok látványa olyannyira a hétköznapjaink részét képezik, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni a jelentőségükről: nélkülük leállna a mobiltelefon-szolgáltatás és mobilinternet-elérés is, arról nem is beszélve, hogy a robbanásszerűen fejlődő 5G technológia és AI terjedését is ezek biztosítják. Nem is akárhogyan: a magyar digitális infrastruktúra világ TOP5 országa közé tartozik. Bár az 5G a lakossági felhasználók számára nem hoz nagy változást, az iparban, mezőgazdaságban vagy szolgáltatóiparban sokkal inkább, az elterjedése akár ezermilliárd forint plusz bevételt is jelenthetne a nemzetgazdaságnak, igaz felhasználói oldalon sokat kell még fejlődnie a vállalatoknak. A tornyok ugyanakkor más szerepet is betölthetnek: a melléjük telepített napelemekből nyert zöldárammal elektromos autókat is lehet már tölteni, de a jövőben drónok leszállását, töltését is biztosíthatják. A Portfolio Budai J. Gergőt, a Vantage Towers Magyarország, mobil infrastruktúra szolgáltató vezérigazgatóját és igazgatóságának elnökét kérdezte a magyar digitális infrastruktúra fejlődéséről, az 5G technológiában rejlő potenciálról és arról, hogy milyen kihívásokat jelent egy nemzeti parkban tornyokat építeni, üzemeltetni.

Halasztja, de nem enged elektrifikációs terveiből a Mercedes

Halasztja, de nem enged elektrifikációs terveiből a Mercedes

Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a globális és hazai autóeladásokat, a luxusautóipari trendeket, illetve a Mercedes jelenlegi helyzetét elemeztük Szabó Andrással, a Mercedes Benz Hungária Kft. személyautó üzletágának értékesítési vezetőjével. A műsorban magyarázatot találtunk a vállalat profitjának csökkenésére és a lehetséges megoldásokra és az elektrifikációs törekvések halasztásának hátterére, de arra is, hogy miért lehetnek a kínai márkák sikeresek az európai piacon.

Bosch: a dekarbonizációs célok eléréséhez széles körű technológiai megközelítésre van szükség

Bosch: a dekarbonizációs célok eléréséhez széles körű technológiai megközelítésre van szükség

A vállalatcsoport jelentős mértékben támogatja az Európai Unió dekarbonizációs céljait, de úgy véli, hogy ezek eléréséhez széles körű technológiai megközelítés szükséges – árulta el Steffen Hoffmann, a Bosch csoport észak- és kelet-európai regionális elnöke, valamint az Egyesült Királyságért és Írországért felelős ügyvezető igazgatója a Portfolio mobilitás jövőjére vonatkozó kérdésére. A Bosch hisz a technológiai semlegességben, ezért az elektromos hajtásláncok mellett a hidrogéntechnológiára és a szintetikus üzemanyagokra is nagy hangsúlyt fektet. Jól látható tendencia, hogy a kínai gyártók egyre magasabb minőségű termékeket kínálnak az uniós piacokon, de a Bosch nem tart a tisztességes versenytől. Ma már szinte alig van olyan autógyártó, beleértve a kínaiakat is, akikkel a Bosch ne működne együtt. A „helyben a helyiért" (local for local) megközelítés erősítésével a Bosch lerövidíti ellátási láncait. Mivel a vállalatcsoportnak Magyarországon erős bázisa van, így ebből a folyamatból a hazai szervezet is profitálhat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben egy másik ország lehet EU-tag hamarosan, amíg a világ Ukrajnáról beszél
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.