Idén is megrendezzük már hagyományosnak mondható energetikai konferenciánkat, amelyre szeptember 30-án kerül sor a MEKH szakmai támogatásával. Az Energy Investment Forum 2021-en ezúttal is nagy nevek vesznek részt és aktuális témákkal jelentkezünk. Ezek közé tartozik többek között a klímasemlegesség elérésének kérdése, az energiaátmenetben rejlő lehetőségek és kihívások, a megújuló energiaforrások időjárásfüggősége, illetve a digitalizáció és a hidrogéntechnológia is.
Az elmúlt hónapokban jelentősen növekedtek az olaj- és földgázárak, ami nagyban köszönhető a gazdasági felpörgéssel járó magasabb keresletnek, de annak is, hogy a kínálati oldal egyelőre csak döcögve tud lépést tartani a megnövekedett igényekkel. A koronavírus-járvány ugyanis mélyebb sebeket ejtett a szektoron, mint azt elsőre sokan gondolnák, és emellett ott vannak az energiaátmenettel járó rendkívül költséges kihívások is, és a növekvő szén-dioxid-kvóta árak. Emiatt a következő években további áremelkedés várható, amit Kína és a fejlődő országok egyre magasabb igényei hajthatnak – derül ki a Fitch Solutions friss olaj- és földgázipari elemzéséből.
Az elmúlt hónapokban jelentősen emelkedett az olajár, és a márciusi megtorpanást követően tovább folytatódik a rali. Ez nem véletlen, hiszen nagyban zajlik a gazdasági kilábalás, bár a globális olajkereslet várhatóan csak 2022-re állhat vissza a koronavírus-járvány előtti szintekre. Ezzel párhuzamosan azonban alaposan visszaesett az olajtermelés is, és egyelőre meglehetősen cammogós a visszaállás, különösen az amerikai palaolajtermelők esetében látszik, hogy nem sietik el a dolgokat, és inkább a hozamokra koncentrálnak a terjeszkedés helyett. Ennek köszönhetően jelentősen visszaesett az olajtartalékok szintje is, bár egyes becslések szerint őszre visszaállhat a kereslet és a kínálat egyensúlya. Távolabbra tekintve azonban egyre rosszabbnak tűnnek a kilátások, az olajkitermelésben több száz milliárd dollárnyi beruházás eshet ki a koronavírus-járványnak köszönhetően, és az elmúlt években is egyre inkább elmaradoznak a tőkebefektetések a szektorban, ami hosszú távon okozhat még komolyabb fejfájást. Változás pedig inkább az ellenkező irányban várható, mivel egyre nagyobb a nyomás az olajcégeken, hogy gyorsítsák fel az energiaátmenetet, és hagyjanak fel a fosszilis tevékenységeikkel.
A koronavírus-járvány miatt tavaly erős visszaesés volt látható az energetikai befektetések területén, idén azonban már újra beindulhat a növekedés, ami magasabb beruházási aktivitással is jár egyben. Továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek a megújuló energiaforrások, és egyre több pénz áramlik a tiszta energiatechnológiák irányába. Emellett azonban visszapattanás látható az olajbefektetések kapcsán is, elsősorban a kínai, orosz és közel-keleti jellemzően állami tulajdonban lévő vállalatok bővíthetik a termelésüket idén. Azonban több nagy olajtársaság is tervezi, hogy a jelenleginél nagyobb összegeket fordítson környezetbarát befektetésekre. A széntermelésre pedig ugyan egyre nagyobb nyomás nehezedik, de Indián és Kínán múlik, hogy ennek mi lesz az eredménye. Összességében pedig még mindig nagyon távolinak tűnik a klímasemlegesség 2050-es elérése – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Investment 2021 tanulmányából.
Az elmúlt hónapokban egyre többet lehet hallani az inflációról és arról, hogy globális hiány alakult ki egyes termékek esetében, mint amilyen a chip, a konténer vagy éppen a fűrészáru. Egyre többször kerül szóba a különféle nyersanyagok áremelkedése is, többek között a réz, a vasérc, az olaj vagy éppen a palládium árfolyama is megugrott. Számos mezőgazdasági termék is alaposan megdrágult, és a sertés ára is elszállt. Van azonban néhány olyan árupiaci termék, amelyek egyelőre még nem kerültek a figyelem középpontjába, holott gazdasági szerepük szintén fontos, és az előbb említett termékekhez hasonlóan a kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel. Ezek közé tartozik például az ón is, amely rendkívül fontos szerepet játszik az elektronikai eszközök gyártása során, ahol forrasztóanyagként használják. Az okostelefonok, elektromos autók, az 5G és a robotika térnyerésével pedig a kereslet emelkedése gyakorlatilag biztosított, miközben az ónbányászat számos problémával küszködik, és a globális készletek is fogyóban vannak. Könnyen elképzelhető tehát, hogy hamarosan ez az elhanyagolt nyersanyag is nagyobb figyelmet kap majd a befektetőktől, ha a helyzet nem változik.
Ma tette közzé gyorsjelentését a nagy olajcégek közül a Shell és a Total is, és mindkét cég kedvező eredményekről számolt be, amely jelzi, hogy az olajipar lassan kezd magára találni. Ebben jelentős segítséget nyújt, hogy az olajár az elmúlt hónapokban alaposan megemelkedett, bár mindkét cég figyelmeztetett, hogy még sok a bizonytalanság a kereslet alakulását illetően. A javuló kilátásokat azonban alátámasztja, hogy a Shell hat hónapon belül már másodszorra emelte meg osztalékát. Emellett mindkét társaság több beruházást hajtott végre, és továbbiakat is tervez a megújuló energiaforrások és a környezetbarát technológiák terén.
Megtartotta éves rendes közgyűlését a Mol, amelyen a járványhelyzetre való tekintettel az igazgatóság döntött a napirendben szereplő pontokkal kapcsolatban. A társaság a közgyűlés után sajtótájékoztatót is tartott, melyen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató előadása után a menedzsment válaszolt az újságírók kérdéseire.
A jelenlegi makropénzügyi környezet történelmi lehetőséget kínál a zöld gazdasági fellendüléshez, azonban a mai beruházási aktivitás mellett a tisztaenergia-rendszerre való átmenet örökké tartana, a világ pedig jelenleg egy nagyjából 3 Celsius-fokos globális felmelegedés és klímakatasztrófa felé sodródik - mondta a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) február végi éves konferenciáján tartott előadásában Varró László, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza.
A jelenleg zajló, forradalmi változásokat eredményező energiaátmenet nem az első a történelemben, és a korábbi forradalmi technológiai újítások eddig teljes egészében át tudták venni a korábbi funkciókat. Miközben a megújuló energiaforrások technológiájában, árában és telepítésében forradalom következett be, a konvencionális kapacitások telepítése gyakorlatilag elhanyagolható mértékűre esett vissza - mondta el Horváth Péter, a MET Power üzletfejlesztési igazgatója a Portfolio Clean Energy & Disruptive Trends Summit 2019 című konferenciáján.
Példátlan nyomás nehezedik a globális energiarendszerre, a fogyasztást egyre magasabbra hajtja a népesség és a gazdaság növekedése, azonban az ellátás még mindig nagyrészt a fosszilis energiahordozóktól függ, amelyek a klímaváltozást elsősorban okozó szén-dioxid-kibocsátás fő forrásai. A berlini Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézete (SWP) négy forgatókönyvet vázolt fel a globális energiaátmenet, vagyis a tiszta energiaforrásokra való áttérés lehetséges kimenetelét modellezve, amelyek közül csak egy kecsegtet sikerrel. A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetése szerint a Föld élhetőségének biztosításához a jelenleginél jóval több többoldalú megállapodásra, bőségesebb finanszírozásra és együttműködésre lenne szükség.
Az érintett technológiák és szektorok többsége elmaradásban van a hosszú távú klíma- és levegővédelmi célkitűzések időarányos teljesítésében - állapította meg a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). Az IEA szerint a kormányok, a cégek és egyebek mellett a fogyasztók részéről további erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy az energiaátmenet, illetve a gazdaság dekarbonizációja meghozza eredményét, és elkerülhető legyen a klímakatasztrófa. A tiszta energiaellátásra történő átállás kérdéseiről, az egyre sürgetőbb kibocsátáscsökkentési követelményekről, a megújuló energiaforrások kilátásairól, vagy éppen a digitalizáció által az energiavállalatok számára kínált lehetőségekről a Portfolio június 7-i konferenciájának résztvevői első kézből tájékozódhatnak.
Az üvegházhatású gázok ipari csökkentését és a párizsi klímakonferencia céljainak megvalósítását segítő jogszabályt fogadott el az Európai Parlament a keddi plenáris ülésen. Ez felgyorsíthatja az európai kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) keretében adható-vehető kibocsátási mennyiség csökkentését, ami a várakozások szerint lendületet adhat a gazdaság karbonmentesítésének is.
Bár annak idején Angela Merkel jó eséllyel pályázott arra, hogy mint "klímakancellár" is bevonuljon Németország történelmébe, a nevével fémjelzett ambiciózus energiapolitikának eddig gyakorlatilag egyetlen fontos célját sem sikerült teljesítenie. Hét évvel az Energiewende-nek, magyarul energiafordulatnak elnevezett politika indulása után az ország továbbra is jóval több üvegházgázt bocsát ki a tervezettnél, ráadásul a villamos energia drága, az átállás költségei pedig tovább emelkedhetnek.
Nem csak a megújuló energiaforrások számára nyit teret az energiagazdaságban megfigyelhető nagy átrendeződés, hanem sokak számára talán meglepő módon a földgáz előtt is. A két jelenség szorosan összefügg egymással, de a gáz felhasználását az energiaátmenet másik meghatározó folyamata, a decentralizáció sem hátráltatja. A trendet értelemszerűen igyekeznek meglovagolni nem csak a nagyobb, de a kisebb iparági szereplők is; ilyen a Centrax nevű, dél-nyugat angliai székhelyű családi vállalkozás is, amely több magyarországi vállalattal jelenleg is tárgyal gázturbina szettjei lehetséges itteni telepítéséről.
Egészen a legutóbbi időkig úgy tűnt, a katasztrofális mértékű klímaváltozás elkerüléséért folytatott harcban vesztésre áll az emberiség. Bár az koránt sem állítható, hogy ennek érdekében minden szükséges intézkedés megtörtént, azonban a technikai újítások széles és egyre szélesedő köre, a megújuló energiaforrások hasznosításától az e-mobilitáson át a laboratóriumi körülmények között létrehozott húsig már némi reményt ad a jövőt illetően. Másképp fogalmazva: főleg ezeknek köszönhető, hogy még nem veszítettük el a harcot, ez pedig már önmagában értékelendő eredménynek számít egy olyan korban, amikor az Egyesült Államok, a világ első számú szuperhatalmának elnöke még magát a klímaváltozás tényét is tagadja. Ezekből a trendekből szemezgettük ki a legígéretesebbeket.
Teljesen átalakíthatják az energiaellátás ma ismert rendszerét az iparágban zajló folyamatok a nem túlságosan távoli jövőben. Így előbb-utóbb Magyarországon is lehetővé válik az úgynevezett mikrogridek alakítása, amelynek alkalmazásával akár a szomszédunktól is tudunk majd áramot vásárolni és viszont; a blockchain technológia közvetlenül összekötheti majd a fogyasztókat és termelőket; az új energiatárolási lehetőségek pedig versenyképes opcióvá válhatnak a háztartási fogyasztók számára - mondta el a Portfoliónak Mező Csaba, a Deloitte partnere.
