Az olaj- és gázipari vállalatok világszerte kiemelkedő profitot érnek el a megemelkedett termékárak és a kitágult marzsok miatt. Nincs ez másként Oroszországban sem, ahol most arra készül a kormány, hogy megadóztassa az energiacégeket a következő három évben, írja a Reuters.
A tegnapi napon egészen a 195 eurós szintig emelkedett a gáz ára, miután kiderült, hogy az Északi Áramlat 2 után az Északi Áramlat 1 gázvezetéken is szivárgást észleltek, az emelkedés ma is folytatódik, a reggeli nyitáskor már a 210 eurós szint közelében állt a jegyzés, a kora délutáni órákra azonban enyhülni látszik a piacokra nehezedő nyomás. Az események hátterében orosz szabotázst sejtenek. Ma pedig a Gazprom jelentette be, hogy akár le is állíthatják a Nyugat-Európába Ukrajnán keresztül áramló gázszállítást.
Szerdán ülésezik a kormány, melynek főbb témái előzetesen ismertek voltak a miniszterelnök korábbi tájékoztatásából. Szerda kora délután pedig kitett a Facebookra egy olyan képet, ami arra utal, hogy hamarosan döntést ismertet.
A rezsicsökkentés módosításáról szóló júliusi kormánybejelentést követően szinte azonnal, már a nyári hőségben reagált a lakosság. A Praktiker áruházlánc országos adatai alapján gyorsan megindult, és azóta is folyamatosan tart a fűtéshez kapcsolódó termékek, köztük a szilárdtüzelésű alternatív fűtési eszközök, valamint a hozzájuk tartozó kiegészítőtermékek forgalmának növekedése. De van más út is a fűtésszámla csökkentésére, a Praktiker öt olcsóbb, otthoni barkácsolással is elérhető megoldást mutat.
Az európai gyógyszergyártók figyelmeztettek, hogy a megugró villamosenergia-árak miatt leállíthatják néhány olcsóbb generikus gyógyszer gyártását, továbbá az árképzés felülvizsgálatát is követelik, ezzel tehát a gyógyszergyártás a legújabb iparág, amely az energiaválság elmélyülésével nehéz helyzetbe került és szorul segítségre - írja a Reuters.
Az uniós nagyköveteket ma délután tájékoztatja a Bizottság az Oroszországgal szembeni új szankciócsomagról – írja a Politico magas rangú tisztviselőkre és diplomatákra hivatkozva. A lap szerint a Bizottság az orosz olajra vonatkozó árplafonra is javaslatot fog tenni, emellett dinamikus gázár-sapka is a terítéken van, bár utóbbival kapcsolatban megosztottak a tagállamok.
Az energiaár-szárnyalásból adódó nehézségek már egy jó ideje sújtják a szállodaipart, de most kapcsoltak olyan fokozatba a költségemelkedések, hogy a hazai szállásadók történetük egyik legnagyobb piaci kihívására készülnek. A legnagyobb üzleti feladvány előtt a wellness szállodák vannak, mert ha nem működtetik a szaunáikat, gőzkabinjaikat és medencéiket, akkor joggal tehetik fel a kérdést a vendégek, hogy miért ott foglaljanak szállást. Ha viszont marad minden a régiben, akkor a wellness hotelek nem tudják kitermelni a megugró költségeiket. Nem marad más eszközük a hotelüzemeltetőknek, mint a vendégeket még el nem riasztó mértékű áremelés és az energiakorszerűsítési tervek maradéktalan megvalósítása. Mindezeket pedig úgy kellene menedzselniük, hogy közben a piacon tudjanak maradni. A pár hónapos bezárás egyáltalán nem csodafegyver, mert egy vendégeket nem fogadó hotelt is kell valamilyen mértékben fűteni, takarítani és persze foglalkoztatni a megmaradt személyzetet.
Múlt héten jelent meg az a rendelet, amely alapján október 1-jétől nem fűthetik fel az állami intézményeket (bizonyos kivételekkel) 18 foknál melegebbre. A Magyar Nemzeti Bankra és a többségi befolyása alatt álló társaságokra, valamint a kisebbségi állami tulajdonban lévő cégekre nem terjed ki a korlátozás. A magántulajdonban lévő bankok, biztosítók és alapkezelők is önkéntes alapon korlátozzák saját energiafogyasztásukat – megkérdeztük őket, mennyire és hogyan.
Az Európát sújtó energiaválság miatt a fogyasztók Kínáig mennek a megoldásért, durván felpörgött az elektromos takarók rendelése a távol-keleti országból az utóbbi hetekben – írja a Bloomberg.
Felavatták kedden a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd köbméter kapacitású Baltic Pipe vezetéket a Szczecin mellett fekvő északnyugat-lengyelországi Goleniówban.
A világgazdaság folyamatai erősen hatnak a magyar munkaerőpiacra, hiszen ha akarjuk, ha nem, a világ egyik legnyitottabb gazdasága vagyunk. A legfontosabb trendekre, kihívásokra érkező globális vagy helyi válaszok hol pozitívan hatnak, hol meg még rontanak is a munkaerőpiac helyzetén a mai, óriási kilengésekben gazdag világunkban.
Turbulens hónapok várnak a tőkepiacokra és a magyar gazdaságra, a növekedés 2023-ban nullára fékeződhet és jelentős kockázatot okoz az energiaválság – hangzott el az Equilor Befektetési Zrt. keddi sajtóbeszélgetésén. A vállalat szakemberei szerint a fenti környezetben a forint sem tud majd érdemben erősödni, maradhat a 400-as lélektani határ felett az euró jegyzése, de 420-nál akár történelmi mélypontot is láthatunk a magyar devizától.
Mihamarabbi beavatkozást sürget az energiaárak emelkedésének kompenzálására az osztrák iparszövetség és a gazdasági kamara, mert az már a vállalkozások létét fenyegeti, valamint veszélybe sodorja Ausztria versenyképességét termelési telephelyként.
Tudatosan készülnek arra a magyarok, hogy az idei fűtésszezonban többet spóroljanak, csökkentsék a fogyasztásukat, és így a költségeiket is – derül ki az IKEA kutatásából. Ugyan az átlag a 18 fokos hőmérsékletnél jelentősen magasabbat tartana ideálisnak, a legtöbben mégis lejjebb tekerik majd a termosztátot, és takarékos termékek beszerzését tervezik.
A kormány partnerséget kínál az önkormányzatoknak és mindenkivel tárgyalni fog, hogy a legfontosabb közszolgáltatások működése jövőre is fennmaradhasson, cserébe pedig mindenkitől takarékosságot várunk el - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) közgyűlését követően megtartott sajtótájékoztatón hétfőn Budapesten.
A hét első napján is folytatódik a gázár esése, azt követően, hogy az előző héten már 210 euró fölött is állt a jegyzés, miután Vlagyimir Putyin részleges mozgósítást rendelt el Oroszországban. A kezdeti pánik azonban hamar mérséklődött, így a gázpiacon is folytatódik a csökkenés. Az eséshez emellett hozzájárul az előrejelzésekhez képesti gyengébb kereslet, a Norvégiából érkező megnövekedett gázmennyiség, valamint az erősebb LNG-import is.
A megszokott diplomáciai, udvariassági formuláknál jóval intenzívebb kommunikáció zajlik Orbán Viktor miniszterelnök és a várhatóan kormányt alakító olasz jobboldali pártok vezetői között; a vasárnapi parlamenti választás óta több üzenet-, illetve levélváltás is történt a magyar és az olasz partnerek között - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát irányító helyettes államtitkár hétfőn.
„A magyar kormány nem támogatja a gázársapka bevezetését” az európai importra, mert az a gázhiányt és így az árakat is növelné – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára a holland TTF gáztőzsdei árakra húzott esetleges ársapkáról – ami a magyar-orosz gázszerződés keretében vett gázra is ársapkát húzna – azt mondta, hogy elsődlegesen az ellátásbiztonsági szempontokat kell mérlegelni. Az, hogy hogyan alakul a TTF tőzsdei gázár a következő időszakban, egyrészt azért nem mindegy, mert a januártól érvényes lakossági nem-rezsicsökkentett tarifa kapcsán kijelentette: „a piaci ár függvénye lesz majd, hogy mennyi lesz a gázár”, másrészt a távhőtermelésben 70%-os a gáz súlya. A most induló fűtési szezon kapcsán viszont ezzel együtt is leszögezte, hogy „a távhő árak a lakossági fogyasztók számára nem fognak változni”, a geotermia alapú fűtést pedig egyre több városban el akarják terjeszteni. Elárulta, hogy a jelenlegi energiapiaci helyzetben a szélenergia felé történő kormányzati fordulat kérdése „megfontolás tárgyát képezi”. Az interjúban szó volt még például a magyar gáztárolók feltöltésének kedvező alakulásáról, az áram- és gázspórolásról, a KÁT-kasszából való kilépés megállításáról, illetve az orosz gázról való teljes leválás időigényéről is, amit a reális forgatókönyvek alapján csak 2030 utánra tett az államtitkár.
A vártnál nagyobbat esett a német Ifo gazdasági hangulatindex szeptemberben, a vállalkozásokat elsősorban az elszálló energiaárak és a recessziós félelmek aggasztják – derül ki a hétfőn közölt eredményekből.