Csütörtökön este fél 6-kor kezdődik a franciaországi Versailles-ben a kétnapos informális EU-csúcs, amelynek meghívó leveléből már látszik: nagy döntésekre készül Európa vezetése az orosz invázióra válaszul.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy véget vet az unió orosz gáztól való függőségének. A cél, hogy a gázimport-szükséglet idén közel 80 százalékkal csökkenjen - szivárgott ki a kritikus fontosságú EU-csúcstalálkozó előtt a friss terv. Az EU vezetői mindezekről már most csütörtökön és pénteken egyeztethetnek.
Magyarországon a jelenlegi villamosenergia-felhasználás mellett csak az otthonunkban megszokott energia biztosításához legalább 6 darab fát kellene minden egyes magyar embernek ültetnie évente, hogy pusztán az otthoni villamosenergia fogyasztásunk átlagos szén-dioxid lábnyomát kompenzálhassuk. Emellett nagy szükség lenne a társadalmi szintű edukációra is, és be kell látni, hogy lemondás nélkül, bármennyire is szeretnénk, de nem létezik pozitív végkifejlet. A kulcs az általános fogyasztói szokásaink gyökeres megváltoztatása lehet. Ez minden egyes bolygólakos egyéni felelőssége.
A törökországi Akkuyui Atomerőmű építési területén az első adag beton beöntésével kezdetét vette a 3. blokk építése, amelyre a jelt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Erdoğan török elnök adta meg 2021. március 10-én, videokonferencia kapcsolaton keresztül, áll a Roszatom közleményében.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint komoly előrelépést jelent Magyarország gázellátásában, hogy elkezd üzemelni Horvátországban Krknél az a terminál, amely cseppfolyósított gázt képes fogadni. Magyarország 2021 január 1-től évente egymilliárd köbméternyi kapacitást kötött le, így jövő évtől először jelenik meg cseppfolyósított gáz a magyar energiaellátásban.
Az immár Magyarországot is elérő koronavírus-járvány számos gazdasági ágazatra nézve jelentős kockázatot hordoz magában, ahogyan Orbán Viktor kormányfő fogalmazott, a kialakult helyzet kapcsán felmérhetetlenül súlyos gazdasági következményekkel kell szembenézni. A helyzet nem ugyanolyan mértékben sújtja a különböző ágazatokat, amelyek természetesen védettségük fontossága tekintetben is eltérnek egymástól. Az energiaellátás biztosítása minden körülmények között a kiemelten fontos területek közé tartozik, a szektorban ezért régóta részletesen kidolgozott szabályok és rendszeresen frissített pandémiás tervek vonatkoznak az ehhez hasonló helyzetek, illetve az esetlegesen kialakuló műszaki vészhelyzetek kezelésére.
Míg a hazai erőművi termelés egy évtized alatt közel negyedével zuhant Magyarországon, a villamosenergia-fogyasztás és az import nőtt. A termelés visszaesése jelentős részben az erőművi termelő kapacitás zsugorodásának a következménye, és bár e téren 2015-2016-tól minimális javulás látszik, ez jórészt csak a fotovoltaikus naperőműveknek köszönhető. A trend idén is folytatódott: 2019 első felében mindössze hat hónap alatt megdőlt a 2018-as év hatalmas rekordja is. A naperőművek időjárásfüggő termelése miatt azonban míg bruttó beépített teljesítőképességük 2018 végére a teljes hazai erőműpark mintegy nyolc százalékát tette ki, addig bruttó villamosenergia-termelésük a teljes hazai termelésnek mindössze nem egészen másfél százalékát adta.
Bár az európai folyókon kialakult alacsony vízállások az elmúlt napokban emelkedtek a csapadéknak köszönhetően, a trend arra utal, a következő években egyre gyakrabban tűnhet el a víz részben, de akár teljesen is számos, a vízellátás és a gazdaság szempontjából fontos folyóból nyaranta. Az alacsony vízállás ráadásul a vízhőmérséklet jelentős emelkedésével jár, mindez pedig több szektort kedvezőtlenül érint, így a folyami teherszállítás mellett az európai energiatermelést és -ellátást is veszélyeztetheti.
Magyarország boldogan diverzifikálná energiaforrásait, de ennek előfeltétele a szükséges infrastruktúra kiépítése és a beruházási döntések meghozatala, ezek azonban a nemzetközi partnereken múlnak - jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön az Egyesült Államok és az Európai Unió brüsszeli energiakonferenciáján.
Egyre fontosabbnak tartják az Európai Unió polgárai a környezet, klíma- és energiaügyeket - derül ki az Eurobarometer legutóbbi, tavaly novemberben elvégzett közvélemény-kutatásából. A hazai eredmények azt mutatják, hogy a magyarok számára még mindig kiemelkedően fontos szempont az alacsony árak garantálása. A környezet védelmét a magyarok tartják a legkevésbé jelentős szempontnak az uniós energiapolitika tekintetében az egész EU-ban, ennek azonban némileg ellentmond, hogy a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia szerepének növelését és a globális felmelegedés elleni harcot kiemelten fontosnak tartjuk, és e téren nem maradunk el Ausztriától.