elnökválasztás

Ma végre szemtől szemben csap össze Biden és Trump – Elképesztően szoros a versenyfutás a Fehér Házért

Ma végre szemtől szemben csap össze Biden és Trump – Elképesztően szoros a versenyfutás a Fehér Házért

Ma este eljön a várva várt pillanat: a 2020-as párharc visszavágójaként is leírható idei elnökválasztási kampány során először fogja Joe Biden és Donald Trump ütköztetni az Egyesült Államok jövőjéről alkotott terveit. Az eddigieknél sokkal hamarabb rendezett vita nem hagyományos módon fog zajlani, ahogy a mostani kampányidőszak sem a szokványos mederben folyt: mindkét párt jelöltjének kiléte szinte végig biztosra volt vehető, arról nem is beszélve, hogy 2024-ben fordulhat elő az amerikai történelem során először, hogy egy büntetőbíróság által elítélt személyt válasszanak a világ leghatalmasabb emberévé. A sorsfordító lehetőséget magában rejtő szócsatával mindenesetre új fokozatba kapcsol a kampány, és mind a demokrata, mind a republikánus zászlóvivőnek rengeteg vesztenivalója lehet.

Sorsfordító küzdelemre készül a Közel-Kelet renegát hatalma – Egy helikopterszerencsétlenség hozhat döntő változást a térségben?

Sorsfordító küzdelemre készül a Közel-Kelet renegát hatalma – Egy helikopterszerencsétlenség hozhat döntő változást a térségben?

Iránban június 28-án rendezik meg a kényszerű elnökválasztást, miután a korábbi elnök helikoptere rossz időjárási körülmények között egy hegyoldalnak csapódott. Ebrahim Raiszi halála teljesen felforgatta az országot, mivel eredetileg csak egy év múlva rendezték volna meg a szavazást, amelyet utódlási válság és rekordmagas érdektelenség övez egyszerre.

Kétségbeejtő dolgok derültek ki Joe Biden lehetséges utódjáról

Kétségbeejtő dolgok derültek ki Joe Biden lehetséges utódjáról

Kamala Harris amerikai alelnök komoly kételyekkel néz szembe azzal kapcsolatban, hogy képes lenne-e ő maga megnyerni egy elnökválasztást, vagy hatékonyan ellátni az elnöki feladatkört, ha esetleg arra kerülne sor - derül ki a Politico és a Morning Consult által készített felmérésből.

Történelmi: megválasztották a latin-amerikai ország első női elnökét

Történelmi: megválasztották a latin-amerikai ország első női elnökét

A mexikói választási hatóság előzetes szavazatszámlálása szerint Claudia Sheinbaum több mint 30 százalékpontos előnnyel nyerte meg az ország elnökválasztását, írja az AP. A hatéves ciklusát októberben megkezdő Sheinbaumot a hivatalban lévő Andrés Manuel López Obrador pártfogoltjának tekintik.

Az erőszak elszabadul, a jogállam leépül: bárhogy is, történelmi választás készül az Egyesült Államok szomszédjában

Az erőszak elszabadul, a jogállam leépül: bárhogy is, történelmi választás készül az Egyesült Államok szomszédjában

Változás vagy folytatás? Ez az elsőszámú kérdés Mexikó most hétvégén esedékes monumentális választása során. A latin-amerikai ország közel 100 millió választókorú polgára egyszerre fog elnökre, törvényhozókra, valamint állami és helyi képviselőkre voksolni. A hivatali idejében korlátolt, populista retorikája miatt olykor Trumphoz hasonlított baloldali elnököt, Andrés Manuel López Obradort nagy eséllyel szövetségese, Claudia Sheinbaum válthatja. Az ellenzék őt jórészt elődje teljesítményével, vagy annak hiányával támadta: a rászorulók örömére a szociális kiadások az egekbe szögtek, de Mexikót továbbra is a kartellek fojtogatják, miközben a kormány a demokratikus korlátokat feszegeti. Mindazonáltal egy dolgot már most kijelenthetünk: mivel Sheinbaum mellett a másik esélyes is nő, történelme során először női elnöke lesz Mexikónak.

Moszkva külföldi ügynöknek minsítette Putyin egyik kihívóját

Moszkva külföldi ügynöknek minsítette Putyin egyik kihívóját

Moszkva "Külföldi ügynöknek" minősítette a márciusi elnökválasztás korábban elutasított jelöltaspiránsát; Jekatyerina Duncova volt televíziós újságíró neve péntek este került föl az igazágügyi tárca ügynöklistájára. Az indoklás szerint Duncova "Oroszországról hamis, az országot negatív színben feltüntető információkat terjesztett".

Sorsfordító nap vár Donald Trumpra: olyan döntés készül, ami mindent boríthat

Sorsfordító nap vár Donald Trumpra: olyan döntés készül, ami mindent boríthat

A mai napon végső szakaszába ér Donald Trump korábbi amerikai elnök első büntetőpere. A New York-i állami bíróságon zajló tárgyalás a védelem és a vád záróbeszédeivel fog befejeződni, majd az esküdtszék az instrukciókat követően visszavonul, hogy mérlegeljék: a republikánusok várható elnökjelöltje bűnös vagy ártatlan - írja a CNN.

Egyetlen szó miatt borulhat minden Európa déli végein – Szimbolikus viták miatt nem lesz újabb tagja az Európai Uniónak?

Egyetlen szó miatt borulhat minden Európa déli végein – Szimbolikus viták miatt nem lesz újabb tagja az Európai Uniónak?

Az északmacedón jobboldal elnök- és parlamenti választási győzelme után ismét feléledt a több évtizedes névvita a volt jugoszláv tagköztársaság és Görögország között a Macedónia/Makedónia földrajzi név használatáról. Az újonnan megválasztott jobboldali államfő hivatali esküje során ismét a „Macedónia” nevet használta a 2019-től hivatalos „Észak-Macedónia” helyett. Eközben a kis balkáni ország másik nagyobb szomszédjával, Bulgáriával is vitákat folytat, és mivel Görögország és Bulgária jóváhagyása is szükséges Észak-Macedónia EU-csatlakozásához, ennek perspektívája még távolabb került.

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy olyan jelöltből lett amerikai elnök, aki nemhogy nem szerezte meg a legtöbb választó szavazatát, de az elektori kollégiumban sem gyűjtötte be a legtöbb voksot. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

Megtörtént a jobboldali fordulat Észak-Macedóniában

Megtörtént a jobboldali fordulat Észak-Macedóniában

A konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) nyerte meg az észak-macedóniai parlamenti választást az előzetes eredmények szerint, és az elnökválasztáson is a konzervatív jelölt, Gordana Sziljanovszka-Davkova kapta a legtöbb szavazatot.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.