A globális hatóságok szigorúbb likviditási szabályokat írnának elő a befektetési alapok számára, de ezt élesen ellenzik az európai alapkezelők – számol be a hírről a Reuters.
Nehéz évet zárt 2022-ben az európai alapkezelői piac, a befektetési alapok nettó vagyona 12,5%-kal, 19,1 ezermilliárd euróra csökkent tavaly, és a 2021-es rekord értékesítési számok után 273 milliárd eurónyi tőke távozott a szektorból. Mindez elsősorban a részvény- és kötvénypiacok gyenge teljesítményének tudható be. Az Efama friss jelentése több érdekes számot is kiemel: lassan eltűnnek a kis vagyont kezelő alapok Európában, a lakosság befektetési alapok iránti kereslete visszaesett, mindeközben az egyre élénkebb verseny miatt csökkenek az alapok költségei is.
Tavaly jelentősen nőtt az európai alapkezelők által kezelt vagyon, idén azonban visszaesésre számít a szektort tömörítő európai egyesület. A friss adatok szerint hat országban koncentrálódik az európai vagyonkezelés, de Közép- és Kelet-Európában Magyarország is fontos vagyonkezelési központnak számít. A tanulmány rámutat arra is, hogy Európában messze Magyarországon a legmagasabb a befektetési alapokon belül a lakossági ügyfeleknek kezelt vagyon aránya.
Úgy tűnik, tavaly végre felébredtek az európai háztartások és egyre többen jelennek meg a befektetési alapok piacán az Efama európai alapkezelői piacot bemutató jelentése szerint. Azonban a lakosság még mindig túlzott mértékű bankbetétet tart, ennek alternatív költsége az utóbbi 5 évben meghaladta az ezermilliárd eurót. A tanulmány szerint az infláció emelkedésével párhuzamosan az európai háztartások vásárlóereje csökken, ezért is lenne fontos minél nagyobb mértékben bevonzani a lakosságot a tőkepiacokra.
Sikerrel vették az európai alapok a tavaly tavaszi koronavírus-pánikot a piacon, olyannyira, hogy voltak olyan kategóriák, amelyek szinte meg sem érezték a piaci lejtmenetet. Különösen jól jött a tavalyi rövid pánik a pénzpiaci alapok számára, amelyeknek kereslete a nyáron jelentősen megugrott. Mindeközben itthon nagyítóval is alig találni már pénzpiaci alapokat, pedig pár éve még ez a kategória kezelte a legtöbb pénzt Magyarországon. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama Portfolio-nak elküldött éves jelentése szerint 2020-ban ezermilliárd euróval nőtt a kontinens befektetési alapjainak kezelt vagyona, részben annak köszönhetően, hogy három éve nem látott tőke áramlott a szektorba.
A friss statisztikák szerint a részvényalapokat keresték leginkább az európai befektetők az első negyedévben, de több milliárd eurónyi friss tőke áramlott kötvény és vegyes alapokba is. Ez egybecseng a magyar befektetők érdeklődési körével is, ugyanis itthon is leginkább a vegyes és részvényalapok a népszerűbb kategóriák. Az adatokból kiderül az is, melyik szektor tulajdonában van a legtöbb befektetési alap és mely országok vannak a lista legelején a kezelt vagyont tekintve.
A gazdasági szereplők közül a háztartások tartották a legtöbb pénzügyi vagyont a kezükben Európában egy idei felmérés szerint, ennek több mint harmadát készpénzben és bankbetétben, közel felét pedig biztosításokban és nyugdíjpénztárakban. Az Efama tanulmánya szerint Magyarországon nagyon nem ezek az arányok érvényesek: nálunk a pénzügyi vagyon közel fele készpénzben és bankbetétben van, nyugdíjra pedig alig teszünk félre.
Meghaladta a 25 ezermilliárd eurót az európai befektetési alapokban kezelt vagyon tavaly az Efama becslése szerint. Ezzel az európai teljes GDP-hez viszonyított kezelt vagyon aránya 147%-ra nőtt, Magyarországon a GDP 25%-ának megfelelő vagyon van profi befektetők kezében. Az európai vagyonkezelői piac koncentrációja azonban jelentős, három ország adja a kezelt vagyon 62%-át. Az adatokból kiderül az is, miben előzi meg Magyarország Németországot, az intézményi vagy a lakossági ügyfelek vannak többségben a magyar piacon és miben tér el a magyar portfólió-összetétel a többi európai országétól.
2017-ben történt meg először, hogy az európai befektetési alapokban kezelt vagyon meghaladta a 15 ezer milliárd eurós határt, ami 2007 óta összességében 95%-os vagyongyarapodást jelent. Bár ezzel még mindig csak második Európa az USA mögött, az alapok értékesítésében az öreg kontinens lett a legjobb: összesen 972 milliárd eurónyi friss tőkét gyűjtöttek az európai alapok, ami a teljes piaci tőkebeáramlás 38%-a.
Közel 23 ezer milliárd eurónyi vagyont kezelnek Európa-szerte az alapkezelők, nagyjából fele-fele arányban befektetési alapokban és diszkrecionális vagyonkezelési mandátumban. A brit, a francia és a német alapkezelőknél van a legtöbb kezelt vagyon Európában, de érdekes, hogy míg más országokban az intézményi, addig Magyarországon a lakossági ügyfelek vagyona dominál a kezelt vagyonon belül. Megnéztük azt is, hogy mennyire uralják a nagy szereplők a piacot és mely országokban van a legtöbb független hátterű szolgáltató.
Az európai alapkezelői piacot is megrázták a 2016 első negyedévében látott heves piaci mozgások, az itteni befektetési alapokban kezelt vagyon 2,1%-kal, 13 ezer milliárd dollárra csökkent 2015 utolsó negyedévéhez képest. Az európai alapkezelőket tömörítő szervezet, az Efama adatai szerint a legnagyobb pénzek a UCITS alapokban vannak, a legnagyobb alapkezelői piac pedig Luxemburghoz tartozik. Míg európai összehasonlításban Magyarország csak a középmezőnyig ér fel, addig a szomszédjaink között már remekelünk, egyedül az osztrákok előznek meg minket kezelt vagyon és befektetési alapok számában is.
Nemcsak Magyarországon, de globálisan is nagyon kedvező a befektetési alapok számára a környezet, a friss statisztikák szerint 252 milliárd euró volt a nettó értékesítés 2014 második negyedévében. A legtöbb pénz a kötvényalapokat kereste, míg a legnagyobb kiáramlás a pénzpiaci alapoknál volt - derül ki az EFAMA statisztikáiból.
Az európai alapkezelési piac vagyon alapján új csúcsra tudott emelkedni 2012-ben, a statisztikák azonban arról tanúskodnak, hogy a vagyon többsége intézményi ügyfeleknél van, a lakossági befektetői bázis az utóbbi években drámai mértékben csökkent. Egy friss tanulmány szerint a legfőbb hiba az volt, hogy az alapkezelők a lakosság legvagyonosabb 10%-át célozták meg, miközben az átlagos befektetők kevésbé voltak fókuszban. A kitörési lehetőség adott, per pillanat csak minden 10. háztartásnak van Európában befektetési alapja, miközben Amerikában szinte minden második háztartásnak. A javaslatok szerint a szektornak meg kell újulnia, az átlagos befektetők felé érdemes nyitni: egyszerűbb kommunikációval, olcsóbb alapokkal, erősebb ügyfél edukációval és komplexebb vagyonkezelési megoldásokkal.
Kevesebb kamatvágás lehet jövőre, ez rontotta el a hangulatot.
Kisebb kamatvágás jöhet jövőre, mint amire eddig számítani lehetett.
Magasabb lehet az alapkamat jövőre, mint várták.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Itt van Kijev válasza a hónapok óta húzódó találgatásokra.
Friss térkép érkezett, rajta a százalékos valószínűségek.
Meddig nőhet még?
Kik kísérték el a politikust?
Az IO Partners szakértőivel beszélgettünk.
