Egyre nagyobb fenyegetést jelent Törökország energiaellátása és a helyi bankrendszer számára az energiaszektor eladósodottsága. Az elmúlt másfél évtizedben jelentős devizahiteleket felvevő iparág terheit a líra leértékelődése az elviselhetőség határáig fokozta, így az államnak kellett közbeavatkoznia az áramtermelő társaságok működőképességének fenntartása érdekében.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) tegnapi nappal teljesítette a 2018-ban esedékes devizakötvény törlesztési kötelezettségeit, és a devizakötvények törlesztésével az államadósság deviza-részaránya az év végére tervezett 20%-os érték alá csökkent.
Idén év végén is teljesülni fog az alkotmányos adósságszabály, mivel 74,7%-ról 74% körülre mérséklődik az adósságráta - jelentette ki a Világgazdaságban megjelent interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy a jövőre lejáró 2,5 milliárd eurónyi devizaadósság megújítása kapcsán nem szabad túlterhelni a forintalapú piacot, és az esetleges jüanalapú kibocsátás mellett a jen is szóba jöhet, mert lesz jenalapú lejáratunk is. A lakossági állampapír állomány eddigi dinamikus felfutása a bankbetétek és befektetési alapok felőli átsúlyozással is összefüggött, de ez a korszak véget ért Barcza szerint. Jelzése szerint 2017. január 1-jétől a lakossági állampapírok hozamszintjén nem változtat az ÁKK, de a rövid papírok forgalmazói jutalékán igen.
Évek óta a kormány egyik legfontosabb háborúját az államadósság ellen vívja többnyire szoros győzelmeket aratva, hiszen csak minimálisan tud csökkenni a GDP-arányos adósságráta. Az viszont dicséretes, hogy az adósságon belül egyre kisebb a deviza részaránya, ennek köszönhetően csökkent jelentősen az ország sérülékenysége, amit tavasszal a három nagy hitelminősítő közül elsőként a Fitch is felminősítéssel jutalmazott.
Lehet, hogy Magyarország jövőre ismét a nemzetközi kötvénypiacokról fog forrást bevonni, noha talán arra is van esély, hogy a belföldi pluszkibocsátások fedezni fogják a devizalejáratokat - mondta el hétfőn Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Reuters hírügynökség Kelet-európai Befektetési konferenciáján. Barcza azt is elárulta, hogy az adósságkezelő jövő héttől csökkenteni fogja a 3 és a 12 hónapos diszkontkincstárjegyek meghirdetett mennyiségét.
Az államadósság devizaaránya idén év végére 32 százalékra, 2017-re 25% alá csökkenhet, hosszabb távon pedig ezt 10 százalékra szorítaná le az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. Barcza György erről a csütörtöki InfoRádió Aréna műsorban beszélt, ahol elmondta azt is, hogy az elmúlt öt évben 4% felettről 3,5%-ra csökkent a GDP-arányos állami kamatkiadás, ami százmilliárdokban mérhető kiadás megtakarítást jelent. A tavaszi brókerbotrányok idején tapasztalataik szerint több tízmilliárd forinttal nőtt az állampapírba fektetett lakossági megtakarítás, ennek aránya pedig 2018-ra előrejelzése szerint elérheti a 20%-ot is a teljes államadósság arányában.
A jelenlegi államadósság- és árfolyamkilátások alapján nem csökkenne, hanem 0,7%-ponttal nőne 2015 végére tavaly év végéhez képest a GDP-arányos magyar adósságráta, így megsérülne az alkotmányos adósságszabály - mutat rá most kiadott anyagában az OTP Elemzési Központ azon interjú következményeként, amely az ÁKK-vezérrel a minap jelent meg a Portfolio hasábjain. A bank szakértői emiatt azt vetik fel, hogy az adósságkezelőnek mintegy 200 milliárd forinttal csökkenteni kellene a nettó állampapír kibocsátást. Ez egyébként - ha valóban így lesz - jól jöhet akkor is, ha a külföldiek továbbra is agresszíven adogatják a magyar állampapírokat.
Idén legalább 1,2 milliárd eurónyi devizaadósságot törlesztünk előre, de ha a forintalapú többletkibocsátás még jobban alakul, akár többről is szó lehet - mondta el Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak. Ez által idén már 32 százalékra süllyedhet az államadósságunk devizaaránya, a reális távlati cél pedig a 25 százalék elérése. Devizakötvény kibocsátása jövőre bár lehetséges, a szándék az, hogy ne kerüljön rá sor. A lakossági állampapírok a jelenlegi árazások mellett nagyon jól mennek, az állomány idén elérheti a 3000 milliárd forintot is, így egyelőre az adósságkezelő nem tervezi új termék bevezetését.
A bankrendszer rövid külföldi forrásokra való ráutaltságának csökkentése, illetve az emelkedés megakadályozása érdekében az MNB a korábban már bevezetett devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) szigorítása és az új devizaegyensúly mutató (DEM) bevezetése mellett döntött - áll az MNB legfrissebb közleményében.
Az alacsonyabb állampapír hozamok mérséklik a magyar költségvetés kamatkiadását, ami növeli a költségvetés mozgásterét, egyúttal pedig segítik az államadósság ráta csökkenését is - többek között ezt mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy ha a forintárfolyamban nincs jelentősebb romlás, 75 százalék közelében lehet idén év végén a GDP-arányos adósságráta, ami meglátása szerint azt jelenti, hogy ennek a politikai ciklusnak a végére elérhető a 70 százalék körüli adósságráta.
Átlagosnak mondható hónapot tudhat maga mögött az euróalapú inflációkövető Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK), hiszen szeptemberben nettó 44,1 millió eurónyi mennyiségben vásároltak belőle a befektetők.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
