A Portfolio által csütörtök reggel megírt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvételről azt közölte Varga Mihály, hogy azt a piacinál kedvezőbb feltételek mellett vette fel a kormány, azonban a kamatokra vonatkozó részleteket nem közölt. A pénzügyminiszter azt is belengette, hogy az ősszel még egy szamurájkötvényt is kibocsáthat a magyar állam.
A Portfolio által csütörtök reggel megírt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvétel is szóba került az Inforádió csütörtök esti Aréna című műsorában, amelyről azt mondta: ez a forrás „beépül az állam finanszírozásába, úgy vettük fel, hogy főként infrastrukturális fejlesztésekre mennek”. Azt is megemlítette, hogy ha sikerül minél több magyar intézményi szereplőt, bankot, biztosítót a magyar állampapírok felé terelni, akkor a külföldiek és a lakossági szereplők vásárlásaira „nincs akkora szükség”, és így ez kihat majd a lakossági állampapírok kondícióira is.
Rendeletben adott engedélyt Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a devizaalapú állami garanciák rubelben történő teljesítésére.
Egy új, rövid lejáratú devizaadósság kibocsátására lehetőséget biztosító programot állított ma fel az Államadósság Kezelő Központ, amelynek maximális keretösszege 1 milliárd euró, és ha él vele, akkor euróban és dollárban bocsáthat majd ki éven belül lejárú papírokat likviditáskezelési célból.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár értékben. A befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget, több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlatot tettek” – közölte csütörtök reggel Facebook-oldalán Varga Mihály az előző napi nagy, közel 1600 milliárd forintot kitevő, dollárkötvény kibocsátások eredményét. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy még ezzel a mostani kibocsátással együtt is 30% alatt maradt az államadósság devizaaránya. Közben az Államadósság Kezelő Központ is nyilvánosságra hozta a kibocsátások pontos részleteit.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
Összesen 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő Magyarország az idei évben - jelentette be Facebook videójában Varga Mihály pénzügyminiszter.
Amint majd az idei évi magasabb infláció után jövőre meglátják a magyar lakossági állampapírbefektetők, hogy milyen magas kamatot fizetnek az inflációkövető papírok nőhet irántuk az érdeklődés és „elképzelhető, hogy ezek a papírok olyan népszerűek lehetnek, mint a fix kamatú MÁP Plusz” – mondta el a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt is jelezte, hogy nem terveznek változtatni a 3 éves (0,75%-pont) és az 5 éves (1,25%-pont) inflációkövető kötvény kamatprémiumán az infláció felett.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Módosította 2020-as finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel további devizakötvény kibocsátásának lehetőségét teremti meg. Ennek célja a 2021-ben lejáró devizaadósság előfinanszírozása, viszont a devizaadósság részaránya továbbra is a 10-20%-os sávban maradhat – olvasható az adósságkezelő honlapján. A prezentáció alapján úgy tűnik, hogy a mozgásterét igyekszik növelni az adósságkezelő a mostani piaci környezetben és akár 2 milliárd eurónyi további forrásbevonás is jöhet még év végéig a nemzetközi devizakötvény piacokról.
Tavaly a teljes adósság 20 százaléka alá csökkent a deviza részaránya, a lemorzsolódás pedig az idén folytatódhat, hiszen a tervek szerint nem bocsát ki devizakötvényt Magyarország. A kérdés csak az, mekkora devizaadósságot tartanának kívánatosnak a döntéshozók, hiszen lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy akár a 10 százalékos arányt vegyék célba, főleg akkor, ha a tervek szerint sikerül a lakossággal még több állampapírt megvetetni. Orbán Viktornak ősszel volt egy érdekes kijelentése, mely arra utal, hogy a devizaadósság átalakítása is elindulhat, a távol-keleti piacok felé fordulhatunk.
Ha a kormányzat úgy dönt, akkor hét év múlva 3,3 százalékra csökkenhet az államadósság devizarészaránya, lényegében csak két kötvénysorozat képviseli majd a devizaadósságot Magyarországon - mondta a Világgazdaságnak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A devizaadósság aránya ma 20 százalék alatti, miután a kormány arra törekedett az elmúlt időszakban, hogy folyamatosan csökkentse azt.
Magyarországnak nyertesnek kell lennie a következő években, ehhez fenn kell tartani a konjunktúrát, emellett 2030-ig folyamatos lépésekben erősíteni kell az ország versenyképességét - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken Budapesten, az "Iránytű a négy százalékhoz" címmel megrendezett Figyelő Top200 konferencián, melynek központi témája a versenyképesség volt. Matolcsy György arról is beszélt, hogy el kell érni, hogy egyszámjegyűre lehessen csökkenteni a személyi jövedelemadót.
Már ma este egy fokozattal leminősítheti Törökországot a Standard and Poor's, hiszen Magyarország mellett a bajba került országnál is ma van az éves hitelminősítési felülvizsgálat dátuma - hívja fel a figyelmet ma kiadott, elég negatív üzenetű elemzésében a Sociéte Generale elemzője saját hitelminősítői modellje alapján. Meglátása szerint a Moody's felől is hasonló lépés jön rövidesen, mivel január óta leminősítést valószínűsítő negatív besorolást tart érvényben az a hitelminősítő a törökökre. A jelentős török vállalati devizaadósságból eredő bajokra és annak várható tovagyűrűző hatásaira ma egy másik saját elemzésünkben már felhívtuk a figyelmet:
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy félrevezetőek, elnagyoltak azok az elemzések, amelyek egyes feltörekvő országok külső sérülékenységét és devizaadósságát összehasonlító elemzésekben próbálják feltárni.
Aladics Sándort, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját kérdeztük.
Az adóalapot, a kulcsot és a felezés lehetőségét is frissítette a jogszabályváltozás.
Megállapodtak a felek.
Mutatjuk, mennyiért lehet tankolni holnaptól.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
