A Portfolio által csütörtök reggel megírt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvételről azt közölte Varga Mihály, hogy azt a piacinál kedvezőbb feltételek mellett vette fel a kormány, azonban a kamatokra vonatkozó részleteket nem közölt. A pénzügyminiszter azt is belengette, hogy az ősszel még egy szamurájkötvényt is kibocsáthat a magyar állam.
A Portfolio által csütörtök reggel megírt 1 milliárd eurós kínai hitelfelvétel is szóba került az Inforádió csütörtök esti Aréna című műsorában, amelyről azt mondta: ez a forrás „beépül az állam finanszírozásába, úgy vettük fel, hogy főként infrastrukturális fejlesztésekre mennek”. Azt is megemlítette, hogy ha sikerül minél több magyar intézményi szereplőt, bankot, biztosítót a magyar állampapírok felé terelni, akkor a külföldiek és a lakossági szereplők vásárlásaira „nincs akkora szükség”, és így ez kihat majd a lakossági állampapírok kondícióira is.
Rendeletben adott engedélyt Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán a devizaalapú állami garanciák rubelben történő teljesítésére.
Egy új, rövid lejáratú devizaadósság kibocsátására lehetőséget biztosító programot állított ma fel az Államadósság Kezelő Központ, amelynek maximális keretösszege 1 milliárd euró, és ha él vele, akkor euróban és dollárban bocsáthat majd ki éven belül lejárú papírokat likviditáskezelési célból.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki devizakötvényeket 4,25 milliárd dollár értékben. A befektetők érdeklődése háromszorosan haladta meg a kínált mennyiséget, több mint 12 milliárd dollárnyi ajánlatot tettek” – közölte csütörtök reggel Facebook-oldalán Varga Mihály az előző napi nagy, közel 1600 milliárd forintot kitevő, dollárkötvény kibocsátások eredményét. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy még ezzel a mostani kibocsátással együtt is 30% alatt maradt az államadósság devizaaránya. Közben az Államadósság Kezelő Központ is nyilvánosságra hozta a kibocsátások pontos részleteit.
„Magyarország sikeresen bocsátott ki kötvényeket 3 milliárd dollár és 750 millió euró értékben”, amelyet „Magyarország stabilitásának megőrzésére, előtörlesztésre, és a pénzügyi tartalékok növelésére használjuk” – hangsúlyozta a tegnapi devizakötvény-kibocsátások eredményeiről készített ma reggeli rövid Facebook-videóban Varga Mihály.
A magyar adósságkezelő egy 7, egy 12 éves dolláralapú, illetve egy 9 éves euróalapú benchmark méretű devizakötvény kibocsátását kezdte meg és már megvan az előzetes felár is a várhatóan ma beárazandó papírokra – írja a Reuters IFR News kötvénypiaci szolgáltatása. Frissítés! Kiderült az is, hogy jókora érdeklődés van mindhárom papírra. Frissítés 2! Csütörtök reggel kiderültek a kibocsátások végső adatai is, ezeket ebben és ebben a cikkünkben írtuk meg.
Összesen 430 millió dollárnyi adósságot törlesztett elő Magyarország az idei évben - jelentette be Facebook videójában Varga Mihály pénzügyminiszter.
Amint majd az idei évi magasabb infláció után jövőre meglátják a magyar lakossági állampapírbefektetők, hogy milyen magas kamatot fizetnek az inflációkövető papírok nőhet irántuk az érdeklődés és „elképzelhető, hogy ezek a papírok olyan népszerűek lehetnek, mint a fix kamatú MÁP Plusz” – mondta el a Világgazdaságnak adott hétfői interjúban Kurali Zoltán. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója azt is jelezte, hogy nem terveznek változtatni a 3 éves (0,75%-pont) és az 5 éves (1,25%-pont) inflációkövető kötvény kamatprémiumán az infláció felett.
Az utóbbi évekre egyértelműen a negatív devizakibocsátás volt jellemző a magyar adósságkezelésben, ezt azonban keresztülhúzta a válság. A csütörtökön eladott újabb 2,5 milliárd eurónyi kötvénnyel együtt már 7 milliárd körül lehet idén a forrásbevonás devizában, amivel kicentizi 20 százalékos benchmarkját az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A következő években viszont hátradőlhetünk, és biztonságosan lehet menedzselni az adósságot.
Módosította 2020-as finanszírozási tervét az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK), amivel további devizakötvény kibocsátásának lehetőségét teremti meg. Ennek célja a 2021-ben lejáró devizaadósság előfinanszírozása, viszont a devizaadósság részaránya továbbra is a 10-20%-os sávban maradhat – olvasható az adósságkezelő honlapján. A prezentáció alapján úgy tűnik, hogy a mozgásterét igyekszik növelni az adósságkezelő a mostani piaci környezetben és akár 2 milliárd eurónyi további forrásbevonás is jöhet még év végéig a nemzetközi devizakötvény piacokról.
Tavaly a teljes adósság 20 százaléka alá csökkent a deviza részaránya, a lemorzsolódás pedig az idén folytatódhat, hiszen a tervek szerint nem bocsát ki devizakötvényt Magyarország. A kérdés csak az, mekkora devizaadósságot tartanának kívánatosnak a döntéshozók, hiszen lassan elkezdhetnek azon gondolkodni, hogy akár a 10 százalékos arányt vegyék célba, főleg akkor, ha a tervek szerint sikerül a lakossággal még több állampapírt megvetetni. Orbán Viktornak ősszel volt egy érdekes kijelentése, mely arra utal, hogy a devizaadósság átalakítása is elindulhat, a távol-keleti piacok felé fordulhatunk.
Ha a kormányzat úgy dönt, akkor hét év múlva 3,3 százalékra csökkenhet az államadósság devizarészaránya, lényegében csak két kötvénysorozat képviseli majd a devizaadósságot Magyarországon - mondta a Világgazdaságnak Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója. A devizaadósság aránya ma 20 százalék alatti, miután a kormány arra törekedett az elmúlt időszakban, hogy folyamatosan csökkentse azt.
Magyarországnak nyertesnek kell lennie a következő években, ehhez fenn kell tartani a konjunktúrát, emellett 2030-ig folyamatos lépésekben erősíteni kell az ország versenyképességét - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke pénteken Budapesten, az "Iránytű a négy százalékhoz" címmel megrendezett Figyelő Top200 konferencián, melynek központi témája a versenyképesség volt. Matolcsy György arról is beszélt, hogy el kell érni, hogy egyszámjegyűre lehessen csökkenteni a személyi jövedelemadót.
Már ma este egy fokozattal leminősítheti Törökországot a Standard and Poor's, hiszen Magyarország mellett a bajba került országnál is ma van az éves hitelminősítési felülvizsgálat dátuma - hívja fel a figyelmet ma kiadott, elég negatív üzenetű elemzésében a Sociéte Generale elemzője saját hitelminősítői modellje alapján. Meglátása szerint a Moody's felől is hasonló lépés jön rövidesen, mivel január óta leminősítést valószínűsítő negatív besorolást tart érvényben az a hitelminősítő a törökökre. A jelentős török vállalati devizaadósságból eredő bajokra és annak várható tovagyűrűző hatásaira ma egy másik saját elemzésünkben már felhívtuk a figyelmet:
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke arról beszélt, hogy félrevezetőek, elnagyoltak azok az elemzések, amelyek egyes feltörekvő országok külső sérülékenységét és devizaadósságát összehasonlító elemzésekben próbálják feltárni.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
