Jóllehet november 5-én szinte az összes amerikai állampolgár beleszólhat majd abba, hogy ki legyen az Egyesült Államok következő elnöke, a végső döntést valójában hét billegő állam szavazói fogják meghozni a demokrata Kamala Harris és a republikánus Donald Trump között. Azonban ezt a hét csatateret sem egyenlőnek teremtették, hiszen három jelentősége kiemelkedik mind közül. Előző cikkünkben az elektori kollégium működése mellett Arizonát, Nevadát, Michigant és Wisconsint mutattuk be az ingaállamok közül, most pedig Georgiára és Észak-Karolinára esik a sor.
Nem zajlott eseménymentesen a Fehér Házért zajló küzdelem célegyenes előtti szakasza: Kamala Harris és Donald Trump túlesett első, és könnyen lehet, hogy utolsó összecsapásán, melyet követően a Taylor Swift és a "kutyaevő bevándorlók" körüli vita korbácsolta tovább az indulatokat. A kevesebb mint hat hét múlva esedékes elnökválasztás akár a 2020-asnál is szorosabb végkimenetellel zárulhat, mivel a demokrata elnökjelölt jelenleg mindössze 2 százalékponttal vezet az országos közvélemény-kutatásokban. A verseny azonban nemcsak Harris hajszálnyi előnye vagy a végeredmény felmérésektől való esetleges eltérése miatt kiélezett: az, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, tulajdonképpen hét államban fog eldőlni, melyeket találóan billegő vagy csatatérállamoknak szokás nevezni. Ezek közül mindegyikben más és más demográfiai folyamatok, illetve gazdasági és politikai kérdések határozzák meg a választók preferenciáit, így érdemes egy pillantást vetni ezekre a kulcsfontosságú államokra.
Kiemelt témánk lesz az amerikai elnökválasztás a november 6-i Portfolio Investment Day 2024 konferenciánkon, amelyen a részvétel regisztráció után ingyenes. Jelentkezés és regisztráció itt.
Michigan állam legfelsőbb bírósága hétfőn úgy határozott, hogy a független Robert F. Kennedy Jr. neve továbbra is szerepelni fog a michigani szavazólapokon. A korábban demokrataként indult, majd függetlenné vált, végül pedig a republikánus elnökjelölt mögé beállt politikus augusztus végén jelentette be, hogy felfüggeszti kampányát, a csatatérállamokban pedig Donald Trump támogatására biztatta híveit.
Bár azóta, hogy Kamala Harris lett a demokrata jelölt a csatatérállamok szavazóinál a gazdasági kérdésekkel kapcsolatos megítélése nem javult drámaian, gyorsan felzárkózott Donald Trump ex-elnökre. Összességében a válaszadók többsége még mindig úgy véli, hogy Trump alatt jobb élet várna rá, Harris jelentős előnyre tett szert a legfontosabb gazdasági bizalmi tényezőknél. Ráadásul kampányát csak most indította be igazán a múlt héten bemutatott adócsomagtervezetével, amellyel épp a középosztálybeli szavazókat akarja megszólítani a számukra legfontosabb témáknál. A csatatérállamok többségében így már Harris néz ki az esélyesebb jelöltnek két és fél hónappal a választások előtt.
Az elmúlt napokban több olyan közvélemény-kutatás is napvilágot látott, amelyek nem kecsegtetnek sok jóval Joe Biden amerikai elnök számára. A demokrata elnökjelölt várható republikánus ellenfele, Donald Trump csaknem az összes kulcsfontosságú billegő államban vezet jelenleg, méghozzá nem is kicsivel. A legvéresebb küzdelem ezért a maroknyi csatatérállamért zajlik – a névből is adódóan –, hiszen akár kizárólag ezek alapján eldőlhet a novemberi elnökválasztás végkimenetele.
A CNN és a Fox News előrejelzése szerint is a Szenátusban mind a demokraták, mind a republikánusok 48–48 helyet biztosítottak maguknak. Nem lehet győztest hirdetni Arizona, Georgia, Nevada és Wisconsin államokban.
Caroline Polisi, a Columbiai Jogi Egyetem adjunktusa úgy látja, hogy Trump csapatának „fölösleges” megtámadni a szavazást Georgiában, Michiganben és Pennsylvaniában, mert úgysem jutnak a procedúrának köszönhetően érdemi előnyhöz - mondta el mindezt a CNBC-nek.
A reggeli órákban úgy tűnt, Donald Trump republikánus elnök előnye behozhatatlan az elnökválasztáson, de a tagállamok közötti eltérő dinamikák és a levélszavazatokban látott demokrata dominancia nagyobb volt, mint amire számítani lehetett. Ezért most már Joe Biden számít esélyesnek, de még mindig nem beszélhetünk lefutott választásról. Mutatjuk, mire kell nagyon figyelni a következő órákban-napokban, és hogyan alakulhatnak az egyes forgatóköynvek.
Bár az úgynevezett csatatér-államokban még tart a szavazatok számlálása, az eddigi eredmények és valamennyi előrejelzés szerint a képviselőházban a demokratáknak sikerül megőrizniük a többségüket az Egyesült Államokban zajló választásokon. A jelenleg republikánus többségű szenátusért éles küzdelem folyik. A demokrata párti politikusoknak 232:197 arányú többségük volt a szövetségi képviselőházban. Az eddigi választási eredmények szerint ezt a többséget megőrizték, sőt akár még bővíthetik is.
Magyar idő szerint november 4-én szerdán hajnali 1 óra és reggel 7 óra között zárnak be az Egyesült Államok különböző tagállamaiban a szavazóhelységek, így elméletileg szerda reggel-délelőtt már tudnunk kellene, hogy ki nyerte az amerikai elnökválasztást, illetve a szenátusi és képviselőházi választásokat. A koronavírus-járvány miatt és az erre buzdítás miatt azonban rekord számú levélszavazatot adtak már le az amerikaiak, amelyek beérkezése és összeszámolása mindezt a képet alapvetően felülírhatja, így akár napokig is masszív bizonytalanság uralkodhat, hogy végülis ki győzött. Megnéztük a kulcsfontosságú csatatérállamokban, hogy hol mikor zárnak az urnák és melyek a szabályok a levélszavazatok terén, hogy ezzel is fogódzót adjunk olvasóinknak arról, mikor hirdethetünk győztest nagy biztonsággal.
Egyszerre több betegség is terjedhet.
Összegyűltek a viharfelhők.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
