A Hamász fegyveresei által október 7-én elkövetett sokkoló mészárlás után két héttel a politikai elit elleni harag kezdi felváltani a gyászt a közbeszédben. A közvélemény erősen kritizálja a kormány válaszlépéseit, a terrorelhárítás felkészületlenségét, és egyre többen firtatják Benjamin Netanjahu miniszterelnök felelősségét a terrortámadásokban. A tragédia, amely 1300 izraeli életét követelte, könnyen lehet, hogy a harcok végével a kormány bukását is magával hozza.
A konfliktusban magát semlegesnek minősítő Rybar Telegram-csatorna (az orosz-ukrán háborúban jórészt hitelesen tájékoztató „térképészcsapat”) közzétette késő délutáni frissítését a legújabb konfliktusról, illetve összeszedte az eddig ismert információkat.
Iszmail Haníje, a Hamász politikai irodájának vezetője bejelentette az "Al-Aksza áradása hadművelet" kezdetét, válaszul az izraeli erők által a megszállt területeken elkövetett állítólagos agresszióra. Haníje hangsúlyozta, hogy ez a hadművelet nem csak Gázára korlátozódik, hanem kiterjed Ciszjordániára és más régiókra is. A szélsőséges palesztin szervezet vezetője további támadásokat ígért - számolt be az el-Balád egyiptomi lap.
Hamarosan találkozik egymással Joe Biden amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A tárgyalásokon várhatóan sok téma felmerül majd, de a legnagyobb figyelmet a Közel-Keletet feszítő geopolitikai feszültségek csillapítása fogja majd élvezni – írja a Reuters.
Mélypont felé közelít a híresen stabil amerikai-izraeli kapcsolat, miután a közel-keleti országban több nyugtalanító esemény zajlik. Benjamin Netanjahu vezette izraeli kormány az ország igazságügyi reformját is a Fehér Ház rosszallásával tervezi átverni, illetve a palesztinok és a zsidó telepesek kérdése is egyre aggasztóbb Ciszjordániában.
Kivonultak az izraeli hadsereg egységei kedd éjjel a dzseníni menekülttáborból, a művelet közben meghalt egy izraeli katona. Növekedett a palesztin halálos áldozatok száma is. A palesztin lakosságú Gázából eközben öt rakétát lőttek ki Izraelre - jelentette az izraeli hadsereg közlései alapján a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerda reggel.
Az izraeli kormány terveket terjesztett elő több ezer építési engedély jóváhagyására a megszállt Ciszjordániában, a telepbővítés leállítására irányuló amerikai nyomás ellenére – írja a Reuters.
Izraeli és palesztin tisztségviselők szorosabb együttműködést sürgettek az erőszak megfékezése végett a jordániai Akabában tartott vasárnapi tanácskozásuk alkalmával.
Csütörtök hajnalban rakétákat lőttek ki a Gázai övezetből Izraelre, miután 11 palesztin meghalt és több mint 90 megsebesült, amikor izraeli erők szerdán megrohamozták a fegyveres palesztinok erőközpontjának számító Nablusz városát a megszállt Ciszjordániában.
A 2020-as Izrael és az Egyesült Arab Emírségek között létrejött békemegállapodás aláírása után sokan úgy vélték, hogy Szaúd-Arábia lesz a következő arab ország, amely normalizálja a kapcsolatokat Jeruzsálemmel. Zárt ajtók mögött a szaúdi királyi család már régóta tartja a kapcsolatot az izraeliekkel, szaúdi külügyminisztérium azonban tartja magát ahhoz, hogy Rijád addig nem ír alá békeszerződést Izraellel, amíg nem jön létre egy önálló palesztin állam. A szaúdi vezetés attól tart, hogy a kapcsolatok normalizálása ártana a királyi család megítélésének egy olyan országban, ahol a közvélemény továbbra is ellenséges érzéseket táplál Jeruzsálem irányába. Az arab uralkodókkal ellentétben, akik már évtizedekkel ezelőtt nyitni akartak Izrael felé, az arab közvélemény vonakodik az izraeli zsidókkal való érintkezéstől, nemhogy Izrael létjogosultságának elismerésétől. Így az arab vezetők következetesen tagadták, hogy izraeli kollégáikkal kapcsolatot tartanának, annak ellenére, hogy magánjelleggel gazdasági, biztonsági és egyéb ügyekben évek óta folynak komoly egyeztetések.
Az ABC értesülései szerint az izraeli hatóságok lezárták Shireen Abu Akleh, az al-Jazeera palesztin-amerikai újságírójának halála körüli nyomozásokat, és megállapította: valószínűleg az izraeli hadsereg egyik eltévedt lövedéke végzett vele.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok nyomására Izrael új, az eredetileg tervezettnél enyhébb szabályokat határozott meg a külföldiek ciszjordániai beutazására - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet hétfőn.
A Reuters értesülései szerint az izraeli erők célpontokat támadtak a Gázai-övezetben, miután napokig tartó feszültséget okozott egy palesztin fegyveres vezető letartóztatása.
Joe Biden Közel-keleti útja során Ciszjordániába is ellátogatott, ahol a palesztin kórházaknak segítséget és az országnak pedig többek között 4G internetet ígért, azonban úgy tűnik, nem ő fogja elhozni a békét.
Palesztin szélsőségesek rálőttek gépkocsival utazó izraeliekre csütörtökön Ciszjordánia északi részén, egy ember halálát okozva, másik kettőt pedig megsebesítve - közölte Beni Ganz izraeli védelmi miniszter, aki ígéretet tett arra, hogy újabb katonákat és rendőröket vezényelnek Ciszjordániába az erőszak megelőzésére.
Az önkormányzati választások első szakaszát rendezik meg ma az Izrael által megszállt Ciszjordániában, ami várhatóan a Palesztin Hatóságot kontrolláló Fatah győzelmét hozza, mivel most a párt erős bázisainak számító körzetekben hívják urnákhoz a szavazókat, míg a választás második, tavaszi szakaszánál már kérdésesebb lesz a végeredmény. A közvélemény többsége ugyanis autoriternek és korruptnak tartja a Palesztin Hatóság vezetését, több mint 70 százalékuk szerint a 16 éve hatalmon lévő 86 éves Mahmúd Abbász elnöknek le kellene mondania, aki tavasszal határozatlan időre elhalasztotta a több mint 10 éve esedékes parlamenti és elnökválasztásokat. Egyes vélemények szerint Ciszjordániában már olyannyira feszült a helyzet, hogy nem zárható ki az sem: a több arab országban 2011-ben lezajló, demokráciát követelő felkelésekhez (Arab Tavasz) hasonló események, egyfajta Palesztin Tavasz söpri majd el a Fatah uralmát.
Izrael bejelentette több mint 1300 új telepeslakás építésének jóváhagyását - jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál vasárnap.