Egy most közzétett tanulmány szerint évtizedekbe telhet mire a háború után teljesen helyreáll az ukrán mezőgazdaság, miközben az oroszok kitartóan azzal fenyegetnek, hogy nem hosszabbítják meg az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő megállapodást, jelentős problémát okozva a jelenben.
A kelet-közép-európai államok kérésével összhangban az Európai Bizottság rendelettervezetet alkotott, amely meghosszabbította egyes ukrán mezőgazdasági termékek importtilalmát, írta meg a Reuters. Oroszországból emellett baljós hírek érkeztek a gabonamegállapodással kapcsolatban.
Enyhén lazít a kormány az ukrán gabonaimport tilalmán. Egyes érzékenynek minősülő mezőgazdasági termékek bejuthatnak az ország területére a veszélyhelyzet ideje alatt is. A szabályok a veszélyhelyzet idején lesznek alkalmazandók, és csak az érzékeny termékek Magyarországra történő fuvarozására vonatkoznak, amelyeket 2023. május 2-án vagy azt követően szállítanak át Ukrajnából.
Miután pénteken délelőtt az uniós tagállamok nagykövetei megegyeztek abban, hogy további egy évig vámok és kvóták nélkül befogadják az ukrán termékeket, délután arról érkezett hír, hogy egy szűkebb, de nagy vitákat kiváltó mezőgazdasági témában is megszületett a megállapodás öt tagállam és az Európai Bizottság között. Utóbbi lényege az, hogy többek között Magyarország megtilthatja négy ukrán termék importját, de a tranzitot engednie kell szigorú ellenőrzések mellett, továbbá összesen egy 100 millió eurós pénzügyi kompenzációt kapnak öt tagállam gazdái a kárenyhítésre.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta eddig egyetlen dologban sikerült megállapodnia a feleknek: kötöttek egy egyezményt, amely biztosítja, hogy Ukrajna fekete-tengeri kikötőiből gabonát lehessen exportálni a világpiacokra. Ezen egyezményt azonban időről időre meg kell hosszabbítani, legutóbb március közepén került erre sor. Bár ez volt a második hosszabbítás, nagyon úgy tűnik, hogy abban nem tudtak megállapodni a felek, hogy milyen időtartamra legyen ez érvényes. Az ukrán gabona szempontjából középtávon azonban nem csupán a kikötőkhöz való hozzáférés jelent gondot, hanem a háború olyan hatásai, amelyek magukat a termőterületeket érintik.
Még egyet rúg az amúgyis gyengélkedő argentin gazdaságba a mezőgazdaságot tavaly óta sújtó aszály – számol be a hírről a Reuters.
A hónapban nagyon gyorsan estek a búzaszerződések árai a chicagói tőzsdén, ami jót jelent a világélelmezésnek.
Az ukrán gabonaszállítások követkeményeként esésnek indult a búza ára, ez pedig lassan eléri a lisztet is. A malmok februártól 5%-kal olcsóbban adják a lisztet - számol be az RTL Híradója.
Ukrajnából folyamatosan egyre nagyobb mennyiségű gabona, elsősorban búza és kukorica érkezik a keleti határunkon keresztül, amely lenyomta a hazai gabonaárakat. Tömegesen lehetetlenülnek el a gazdák és az állattenyésztés után a növénytermesztés is lejtőre kerül - hívja fel a figyelmet a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ).
Közös megállapodást kötött Oroszország és Törökország kormány arról, hogy ingyen fognak gabonát szállítani a fekete-tengeri folyosón keresztül szegényebb afrikai országoknak – írja a Reuters.
Az orosz-ukrán háború eddigi egyetlen békés sikere a Törökország, ENSZ és a háborús felek által aláírt, elsősorban az ukrán gabonaexportot lehetővé tevő megállapodás, amit a Közös Koordináció Központ felügyel. Amir Abdulla, a hivatalos nevén "fekete-tengeri gabonakezdeményezés" ENSZ által kinevezett koordinátora lapunknak adott exkluzív interjújában a kukorica szerepéről, a megállapodást mozgató piaci folyamatokról, az orosz érdekekről, illetve azok esetleges hiányáról, a műtrágyaexport problémáinak a jelentőségéről, és az afrikai éhínségről is beszélt.
Az orosz gazdák is bevonulnak a hadseregbe - közölte Vlagyimir Putyin elnök kedden egy tisztségviselőkkel tartott találkozón, ami a Reuters szerint további kockázatot jelent a 2023-as aratás esetében.
Történelmi távlatban is példa nélküli az, hogy Magyarország kénytelen kukoricát importálni saját szükségletei kielégítésére, mert a hazai termés nem fedezi a belső igényeket. A tengeri betakarítása még ezt követően zajlik, de a becslések szerint akár 2 millió tonna is hiányozhat a hazai piacról, miközben Magyarország hagyományosan nagy kukoricatermelőnek és exportőrnek számít. A megoldást az import jelentheti, elsősorban Ukrajna felől, amely várhatóan olcsóbb is lesz, mint a hazai termés.
Tovább érezheti majd a lakosság a pénztárcáján az élelmiszer árak emelkedését, mivel a nyár folyamán tovább nőtt a gabonák és az olajnövények tonnánkénti ára, továbbá szüntelenül emelkedik a húsok és a tojás ára is. A termelők még többet kérnek a tejért és a tejtermékekért, például a trappista sajt termelői ára júliusban 70 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Kedvező ára miatt népszerű a magyarok körében a burgonya, amelynek kilogrammonkénti árát mintegy 40 százalékkal magasabb áron kínálták a Budapesti Nagybani Piacon augusztusban a tavalyi értékével összehasonlítva.
Mintegy ötödével csökkent a román búzatermés mennyisége idén, miután az aszály több mint 400 ezer hektárnyi termőterületen okozott károkat. A termés így is 9 millió tonnát tesz ki.
Ha időben nem jön meg a csapadék, akkor a jövő évi termés is veszélybe kerül, hiszen nem tudnak műtrágyázni, talajt előkészíteni és vetni a gazdák - jelezte Sabján Krisztián, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke.
Egyre nő Magyarországon azoknak a területeknek a kiterjedése, ahol a klímaváltozás miatt már nem lehet rentábilisen kukoricát termeszteni, hosszú távra tehát olyan növényeket kell keresni, melyek bírják a megváltozott hazai klímát. Ilyen növény lehet a cirok, melyet Afrikában sok helyen termesztenek, de Európában is előfordul, lévén, kibírja a mostoha körülményeket, és mind emberi fogyasztásra, mind pedig takarmányozásra kiváló – nyilatkozta Braunmüller Lajos, a Portfolio agrár-szakújságírója a Checklist pénteki adásában.
Az idei aszály tanulságai felgyorsíthatják a kukorica visszaszorulását Magyarországon, a hazai tájon valaha teljesen általános tengeri ma már legalább 300-400 ezer hektáron nem termelhető igazán eredményesen – még akkor sem, ha nincs olyan drámai helyzet, mint idén. A hazai szántóföldi termőterület egyelőre 6-8 százalékát kitevő, kukoricatermesztésre mindinkább alkalmatlan terület várhatóan rohamosan nőni fog a következő években a klímaváltozás előrehaladtával. A megoldást rövid távon a búza és részben a napraforgó hangsúlyosabbá válása, hosszabb távon pedig egy Afrikában és Dél-Európa legforróbb részein terjedő, hőségtűrő növény jelentheti.
Július második hetében jelentősen emelkedés volt tapasztalható a gabonapiacon. Magasabbak lettek a húsárak, drágult a tojás, ráadásul releváns drágulás észlelhető a tej- és tejtermékek piacán is, amelyet nem úszott meg a magyarok kedvenc sajtja sem. Habár az Agrárközgazdasági Intézet aktuális jelentésében nem részletezte a hazai zöldség- és gyümölcspiaci helyzetet, azonban a táblázataiból kiolvasható, hogy július közepén a Budapesti Nagybani Piacon az előző héthez képest valamelyest mérséklődött az első osztályú belföldi termesztésű termékek ára, azonban az előző év azonos időszakához mérten jelentős ugrás érzékelhető. A hazai elemzők szerint azonban még csak a koronavírus-járvány miatti drágulást érezzük, a háború hatásai még hátra vannak.
Ukrajna és Oroszország megállapodást ír alá Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportjának újraindításáról, amely a remények szerint lehetővé teszi, hogy Ukrajna, a világ ötödik legnagyobb búzaexportőre, valamint a kukorica és az árpa jelentős exportőre, közel öt hónap után először oldja fel több millió tonna gabona zárolását, és potenciálisan elhárítja a fenyegető katasztrofális globális élelmiszerválságot. Ukrajna és Oroszország az ENSZ-szel és Törökországgal köt egy-egy ugyanolyan egyezményt, mert Kijev nem hajlandó semmit sem aláírni Moszkvával - írja a Guardian.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az uniós támogatások így is felülmúlják az Egyesült Államok kifizetéseit.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
