Írásomban nemzetközi összehasonlításokra is támaszkodva igyekszem továbbgondolni a hazai béralakulásról a Portfólión 2018-ban folytatott, és a közelmúltban új szempontokkal kiegészült eszmecserének egy eddig mellőzött vonatkozását: nemzetgazdasági szinten mennyivel nőhettek a nettó bérek? Áttekintésem a 2010 és 2019 közötti időszakot fedi le, az összehasonlításban pedig a másik három visegrádi ország szerepel. A termelékenység mellett az úgynevezett szuperbruttó, a bruttó és a nettó bérek alakulását vizsgálva bemutatom, hogy Magyarországon szokatlanul élesen váltak el a nemzeti számláknak (NSZ) a termelékenységre és a nemzetgazdasági bruttó keresetek alakulására vonatkozó mutatói a munkaügyi (kereseti) statisztika (IMS) bruttó és nettó bérek alakulására vonatkozó jelzéseitől. Ha elfogadjuk, hogy az NSZ jól méri a nemzetgazdasági termelékenység dinamikáját, nem hihetjük, hogy az IMS-adatok jól tükrözik a nemzetgazdasági bérdinamikát. A fajlagos bérköltség és az infláció mutatóinak összehasonlítása alátámasztja a KSH szakértőinek azt a megállapítását, hogy az IMS túlbecsüli a bruttó bérek nemzetgazdasági szintű emelkedését, ám ennek a nemzetgazdasági nettó béralakulást érintő következményeit is indokolt végiggondolni. Emellett, a KSH kétféle bérstatisztikája közötti eltérést részben magyarázó tényező, a „fehéredés” becslését tekintve is okkal várnak el transzparenciát az adatok felhasználói.
A bérvitához kötődő számításaim, megjegyzéseim több részben jelennek meg, ez az első cikkem.
A bérvita újabb szakaszához érkeztünk (lásd itt és itt). A munka mint termelési tényező kapcsán felsejlő problémák, ellentmondások (legyen szó a teljesítmény és ellenértéke közötti paritásról, vagy éppenséggel a mögöttes statisztikák koherenciájáról) a korábbi viták inkonkluzivitása folytán persze szükségszerűen törnek újra és újra a felszínre.
Az utóbbi időben több cikk is foglalkozott a különböző bérstatisztikai mutatókkal, módszertanokkal. Fontos mutató, érdemes tehát tisztán látni!
Sztrájkbizottság alakulhat a hazai Metro áruházaknál, miután a társaság nem tudott megegyezni az érdekképviselettel az idei béremelésről - számolt be róla a Világgazdaság.
A hazai piacról való kivonulással, illetve külföldi vendégmunkások alkalmazásával fenyegette meg munkavállalóit a Spar üzletlánc vezetősége - számolt be róla a Magyar Nemzet.
Nemcsak rosszabbul keresünk az osztrákoknál, de sokkal rosszabbul is élünk náluk. Könnyen érthető számokkal kifejezve: ők átlagosan kétszer annyit tudnak vásárolni a nettó bérükből, mint a szomszédos magyarok. Ez ugyanakkor nem kéne, hogy dühítse a hazai munkavállalókat, ha az eltérés "arányos" volna, vagyis a kisebb termelékenységünk magyarázná a különbséget. A Portfolio hasábjain zajló vita pontosan erről szólt eddig, ez az írás pedig azzal szeretne hozzátenni, hogy bemutatja a bérfeszültség konkrét számait, majd az eddig felmerült magyarázatok hiányosságait. Nyilvánvaló, hogy amennyiben kevesebb értéket állítunk elő, akkor kevesebb fizetséget várhatunk, csak éppen az nem egyértelmű, hogy mennyivel. Nem tudjuk, hogy a megtermelt jövedelemhez pontosan milyen mértékben járult hozzá a munkánk, a használt tőke vagy az országunk egyéb termelési tényezői. Egy biztos: az országunk helyzete az, ami miatt kevesebbet keresünk egy osztráknál, még akkor is, ha pontosan ugyanazt a munkát végezzük.
Balesetek történtek, a forgalom torlódásáról jött jelentés.
Budapesten adták ki, nagyobb mennyiségű hó jöhet.
A növekedési rangsor végén uniós országok kullognak.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
