100 darab Panzerhaubitze 2000-es önjáró tarackot ad el Ukrajnának a német Krauss-Maffei Wegmann vállalat – értesült bennfentes források alapján a Der Spiegel.
Elképzelhetetlen, hogy a Nyugat partneri kapcsolatot alakít ki Oroszországgal a belátható jövőben - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán Berlinben a szövetségi parlamentben (Bundestag).
A német szövetségi parlament (Bundestag) után a törvényhozás parlamenti kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) is hozzájárult a kormány százmilliárd eurós haderőfejlesztési programjának elindításához szükséges alkotmánymódosításhoz. A pénteki döntés révén a német hadsereg (Bundeswehr) lehet a legnagyobb konvencionális haderő a NATO-n belül Európában, a fejlesztést Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt indítják el.
Eseménydús időszak a mostani a német nagypolitikában. A héten megalakult az új Bundestag, amelyben immár az SPD rendelkezik a legnagyobb frakcióval. Angela Merkel parlamenti mandátum hiányában már csak a karzatról követte az eseményeket, azonban az új kormány hivatalba lépéséig ügyvezető kancellár marad. Az SPD, az FDP és a Zöldek eközben továbbra is intenzív tárgyalásokat folytatnak egy kormánykoalícióról, amely optimális esetben november végén vagy december elején zárulhat le, de sok még a rendezetlen kérdés. A választáson vereséget szenvedő CDU ezzel párhuzamosan útkeresési fázisban van, többen pedig attól tartanak, hogy a párt eltérhet az eddigi centrista irányvonaltól.
Megalakult kedden Berlinben az új német szövetségi parlament (Bundestag), és ezzel elkezdődött Angela Merkel politikai pályafutásának utolsó szakasza.
Az SPD Bärbel Bast jelöli a német parlament (Bundestag) elnöki posztjára, ezzel ő lenne a harmadik nő, aki betöltheti ezt a hivatalt – írja a Politico.
A napokban zajlanak az egyeztetések a kormányzásra esélyes német pártok között. Két lehetséges felállás tűnik reálisnak, azonban úgy látszik, a CDU/CSU egyre messzebbre kerül attól, hogy összehozza a zöldekkel és a liberálisokkal az úgynevezett Jamaica-koalíciót. A CDU elnöke és kancellárjelöltje, Armin Laschet szabályos vesszőfutást mutat be az utóbbi időben: népszerűsége szabadesésben zuhan, miközben pártjából valaki a sajtónak szivárogtatott a liberálisokkal zajló titkos tárgyalásról. Lehet, hogy már a két kisebb pártnak sem érdeke a történelmi vereséget szenvedett konzervatívokkal való összebútorozás, Laschet székére pedig többen is szemet vethettek pártján belül.
Hiába kapott ki a CDU a tegnapi választáson, a párt vezetése most azt találgatja, hogyan tudják "elhalászni" a győztes SPD elől a Zöldeket és az FDP-t, hogy hárompárti koalícióval Armin Laschet lehessen Németország következő kancellárja. Az SPD vezetése úgy látja, hogy hiába van matematikai esély egy ilyen koalíció létrejöttére, igencsak erkölcstelen lenne kijátszani a hatalomból a választáson a legtöbb voksot begyűjtő pártot.
Olyan hosszú sorok kezdenek kialakulni a berlini szavazóhelyiségek körül, hogy a német sajtó már „káoszként” jellemzi a helyzetet. A Szövetségi Választási Iroda nyugtatni próbálja a kedélyeket: hiába zárul le 6-kor a szavazás, mindenki leadhatja a voksát, aki eddig beáll a sorba.
A német választási rendszer az egyik legbonyolultabb egész Európában, mivel számos olyan részletszabályt tartalmaz, amely érdemben befolyásolhatja a mandátumok kiosztását és a parlamenti patkó összetételét. A szeptember 26-án esedékes szövetségi választás következtében egyre nagyobb figyelem terelődik a választási rendszerre, amelyet alábbi cikkünkben mutatunk be átfogóan.
A mostani német választás kampánya hétről hétre képes produkálni váratlan fordulatokat. Ezt igazolja az is, hogy a pártok mostani népszerűségi mutatói alapján minimum három párt összefogására lesz szükség, hogy működőképes kormánykoalíció alakulhasson Berlinben. Ehhez azonban olyan pártoknak is együtt kellene működniük, amelyek irányvonala meglehetősen eltérő képet fest, így elhúzódó tárgyalásokra lehet számítani a választást követően. Nagyon nem mindegy azonban, hogy milyen összetételű koalíció fogja kormányozni Németországot a jövőben, ennek megfelelően sorra vettük és elemeztük a lehetséges koalíciós felállásokat.
A legfontosabb német pártokat bemutató sorozatunk befejező részében a Bundestag két legmegosztóbb politikai tömörülését vesszük górcső alá: a Baloldalt és az AfD-t. Mindkét párt hírhedté vált szélsőségesnek tekintett elképzeléseiről, előbbi bal-, utóbbi jobboldali értelemben. Bár egyik pártnak sincs reális esélye arra, hogy kormányt alakítson, sőt még vélhetően arra sem, hogy egy kormánykoalícióban részt vegyen, parlamenti jelenlétük már sok esetben fontos hatást gyakorolt a német politikai folyamatok alakulására.
Ismét meghosszabbította a német szövetségi parlament (Bundestag) a koronavírus-járvány miatt bevezetett kivételes jogrendet, amely szélesíti a szövetségi kormány és a tartományi kormányok mozgásterét, a szerdán hozott döntés három hónapra szól.
A nemzetközi közösség Afganisztánban tevékenykedő tagjainak mindegyike alábecsülte a csapataik kivonulása révén beinduló folyamatok sebességét, azonban az utóbbi csaknem húsz év munkája a tálib hatalomátvétel ellenére nem volt hiábavaló - mondta Angela Merkel német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag).
Beérte a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségét a parlamenti választásra készülő Németországban egy vasárnap ismertetett felmérés szerint.
Tizenhat évnyi kormányzás után hamarosan távozik hivatalából Angela Merkel. Németország első női kancellárjának történelmi jelentőségét kár lenne tagadni és ez nemcsak saját hazájára, hanem Európára is érvényes. Merkelre ugyanis széles körben hivatkoznak az Európai Unió de facto vezetőjeként, amely az elmúlt évek fényében nem is olyan túlzó megállapítás. Angela Merkel kormányzása tartós nyomot hagyott többek közt a külpolitika, az energiapolitika, a gazdaságpolitika és a bevándorláspolitika területén. Éppen ezért vitathatatlan, hogy a Merkel-korszak tartós változásokat hozott Európában és a politikus hagyatéka még évtizedeken át éreztetheti befolyását a kontinensen.
Elfogadta a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra készített közös programját hétfőn a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU).
A külpolitikában és a pénzügyi kérdésekben is át kell térni a többségi döntéshozatalra az Európai Unióban (EU) - mondta a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje csütörtökön Berlinben.
Hosszú évek után újra rendkívül izgalmasnak ígérkeznek a német szövetségi választások. Angela Merkel már nem méreti meg magát, pártja pedig sokat veszített népszerűségéből a koronavírus-járvány alatt. A változások fő nyertesei a Zöldek lehetnek, akik vezetnek a közvélemény-kutatásokban és egyesek szerint meg is nyerhetik a szeptemberi választásokat. A majdani választási eredménytől függetlenül megállapítható, hogy a Zöldek nagy utat tettek meg idáig, amely rámutat arra is, hogy miként alakulhat át egy protestmozgalom kormányváltásra esélyes párttá.
Ismét átvették az első helyet a Zöldek a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségétől a pártok népszerűségi rangsorában Németországban - mutatta ki több felmérés.
Volt egy körülbelül egy hónapos szünet.
Azokat érinti, akik politikai üldöztetést szenvedtek el.
Nem hiszi, hogy ezt mondta volna.
Kurucz Péter, az EY biztosítási szakértője volt a Portfolio Business podcast vendége.
"Ez lehet egy nagyon jó év, és lehet egy borzalmasan rossz év" - mondta az Alapvetés podcastban Szabó István, az OTP Agrár agrárgazdasági értékesítési igazgatója.
Napról napra romlik a helyzet.
