Az adásvétel során kialkudott ár és az adásvétel tárgyának értéke együttesen szokta meghatározni, melyik fél mekkorát nyer vagy bukik egy tranzakción. Az Erste Bank 15%-os állami tulajdonba kerülésével kapcsolatban egyelőre épp az árat nem ismerjük (a könyv szerinti érték alapján valahol 10-20 milliárd forint között lehet a fair ár), de a hétfői bejelentésnek ezen mindenképpen túlmutató jelentősége van. Rövid értékelés következik.
A svájci frank alapú jelzáloghitelek forintosítása miatt Magyarországon nincs érdemi hatása a svájci frank/euró árfolyamküszöb eltörlésének, ugyanakkor nem szeretnénk, ha más országok is a magyarhoz hasonló intézkedéseket tennének - jelentette ki Gianni Franco Papa az UniCredit CEE Division leköszönő vezetője az Eromoney konferencián tartott sajtótájékoztatón. Az Unicredit szerint várhatóan kissé gyorsul a hitelezés növekedése a közép-európai és a délkelet-európai régióban (CESEE), főként a vállalati hitelezésnek köszönhetően. A régión belül 2014-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb a bankok eszközarányos megtérülése, jövőre már javul a helyzet, de így is mélyen a régiós átlag alatt leszünk.
A magyar bankrendszer "egyfajta élő halott", azonban van kiút Felcsuti Péter, a Bankszövetség volt elnöke szerint. Bár hazánkban - a többi régiós országgal ellentétben - csökkent a kihelyezett hitelek állománya, abban az esetben, ha a szektor felébred a mostani állapotából, helyreállhat a rend.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a Figyelőnek adott interjújában azt nyilatkozta, hogy véleménye szerint a hazai bankoknak legalább 70%-ban kellene magyar tulajdonban lenniük. Emellett az E.ON állami megvásárlásával kapcsolatos kérdésben is kifejtette álláspontját.
Több milliárd euróval is megemelkedhet az európai bankok és biztosítók áfa-kötelezettsége, miután az Európai Bíróság váratlan döntést hozott egy svédországi perben - írja a Financial Times. A döntés a Skandia America Corporation, a svéd biztosító amerikai ága és a svéd adóhatóság közötti vita felett született meg, melynek értelmében kimondták, hogy egy harmadik országban székelő cégcsoport központja és annak külföldi, uniós tagországban műkődő fiókja közötti, egymásnak nyújtott szolgáltatások hozzáadottérték-adó kötelesek.
Az eseménytelen nyár után, szeptember első napjaiban nagyon izgalmasan alakult az amerikai vállalati kötvénypiac, az európai bankszektor több szereplője is a kedvező környezetet kihasználva nagyobb kibocsátásokat vitt véghez. A kontinens bankjai forráséhségben szenvednek, a dollárban történő kibocsátásnak számos előnye van, többek között a széles befektetői kör és a kedvező értékesítési kondíciók. Szakértők szerint az európai bankok a kötvénypiacon több rekordot is megdönthetnek, a következő hónapokban fennmaradhat az átlagosnál magasabb aktivitás - írja a Financial Times.
Bár Magyarország bankszektora továbbra is sérülékeny, az elmúlt évek során jelentős fejlődést tudott felmutatni - írja a Morgan Stanley frissen megjelent, feltörekvő piaci bankszektorokról szóló elemzésében. A tanulmány kiemeli Brazíliát, mint az egyik legkockázatosabb bankszektorral rendelkező országot, de Oroszország és Törökország sem büszkélkedhet eredményeivel.
Magyarországon az utóbbi években folyamatosan téma, hogy a külföldi bankok jelenléte a bankszektorban kívánatos-e, vagy nem az. Két neves cseh közgazdász a KKE-régió 4 országát, köztük Magyarországot is vizsgálva arra jutott, hogy a külföldi anyabankoktól lányaikhoz átgyűrűző csődkockázat lényegesen alacsonyabb, mint két helyi bank közötti bedőlési kockázat. Ebből a szempontból tehát inkább örülnünk kellene, hogy még nem hagyták el az országot a külföldi tulajdonú bankok.
69,9 milliárd forintos adózott nyereséget értek el a hitelintézetek az év első három hónapjában - tette közzé az MNB. Korai lenne azonban a bankszektor kilábalásáról beszélni: egy év alatt ez csökkenést jelent, ráadásul tavaly is az első negyedév sikerült a legjobban a bankoknak, a végén azonban (egyszeri tételek nélkül) veszteség lett a vége. A nem teljesítő hitelek aránya tovább nőtt, a hitelállomány pedig csak a forintgyengülésnek köszönhetően stagnált az idei első negyedévben.
A várakozások szerint Közép-Kelet-Európában a bankok mérlegfőösszege nagyobb mértékben tud majd bővülni, mint az euróövezetben. Kedvező fejlemény a bankszektor számára, hogy a régióban a gazdaságok növekedési kilátásai jobbak, mint az eurót használó országokban. A Raiffeisen Bank International elemzése alapján a fúziók és felvásárlások piacán nem történt nagyobb esemény az utóbbi egy évben, ehelyett a bankok inkább a stratégiájukat értékelték át. Pozitív fejlemény, hogy 2013-ban a nemteljesítő-hitelek aránya stabilizálódott a térségben, viszont a szigorúbb tőkekövetelmények és a konzervatívabb tőkeáttételi stratégiák következtében a jövedelmezőség visszaesett. Kétszámjegyű tőkearányos nyereség ettől még elérhető a régió bankszektorában - áll az RBI közleményében.
Hosszú ideje nem élt át olyan izgalmas időszakot a magyar hitelintézeti szektor, mint manapság. A hazai hitelezési folyamatokat alapjaiban határozzák meg olyan állami tényezők, mint a hitelkínálatot sújtó, európai összevetésben is kiugrónak számító adóterhelés, a vállalati hitelezést ösztönző Növekedési Hitelprogram vagy a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos kormányzati intézkedések. Eközben megkezdődött a bankszektor szerkezeti átalakulása, Damoklész kardjaként lebeg a bankok felett egy újabb devizahiteles csomag, és továbbra is akadoznak a normál piaci hitelezés motorjai.
Az európai bankszektor jelentős átalakuláson megy keresztül, a szigorúbb jogszabályi követelmények miatt a jövőben tömeges eszközeladásokra lehet számítani. Többek között a Barclays esete is rávilágít arra, hogy mekkora vételi lehetőségek vannak a piacon. Az alternatív vagyonkezelők, így a fedezeti alapok és a magántőke társaságok is egymással versenyeznek a piacon. Az Apollo Global Management szerint az európai bankszektor egy aranybánya lehet, meg is tesznek mindent, hogy jó vásárt csináljanak - írja a DealBook.
Az MTI által megkérdezett hitelintézetek ugyan nem értenek egyet a jegybank márciusi elmarasztaló határozataiban foglaltakkal, de a kiszabott, több mint 1 milliárdos büntetést befizetik, az ügyfeleknek pedig a hónap végéig visszautalják a határozat szerint jogtalanul felszámított összegeket.
Elbír-e Magyarország ennyi bankot? A Boston Consulting Group szakértői szerint egyértelműen nem a válasz. Az elmúlt évek 7 nagy lengyelországi banki tranzakciójából 6-ban közreműködő tanácsadó cég vezetői úgy vélik, a varsói gyors, vagyis a koncentrációs hullám hamarosan Magyarországra is megérkezhet, a tranzakciókkal elérhető szinergiák pedig számottevőek. Franciszek Hutten-Czapski, Norbert Dworzynski és Juhász László válaszolt kérdéseinkre.
Évek óta sok szó esik Magyarországon a bankrendszer szerkezeti átalakulásáról, néhány kisebb bank kivonulásán és a takarékok elkezdődött integrációján túl azonban nem sok minden történt: a nagybankok névsora ugyanaz, mint öt évvel ezelőtt. Az MKB tulajdonosának hamarosan várható kivonulásával azonban megmozdulhat az állóvíz, ráadásul amennyiben az OTP lesz a vevő, a kormány által minimumként megcélzott 50% közelébe kerülhet a magyar tulajdon részaránya a bankszektorban. A Morgan Stanley érdekes elemzésben latolgatja a konszolidáció esélyeit.
2013-ban összejött a magyar bankoknak, ami az előző két évben nem sikerült: nyereséges lett a szektor. A Portfolio.hu értesülései szerint azonban egyetlen magyarországi nagybanknál, nevezetesen az MKB Banknál történteknek köszönhető ez, ami nélkül veszteségben maradt volna az ágazat. A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett statisztikáiból sok minden más is kiderül: például, hogy a tranzakciós illeték jelentős részét nem tudták áthárítani a bankok, a jegybanki kamatcsökkentés pedig inkább jól, mint rosszul jött nekik.
A válság után most az a legfontosabb kérdés, hogy a pénzintézeteknél mit jelent a tisztességes profit szintje - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek.
A nemzetgazdasági miniszter Scheiring Gábor képviselő kérdéseire válaszolva a bankszektor állami tulajdonhányadának növeléséről, és a Raiffeisen ügyletről is nyilatkozott.
A kétszeresére, de inkább a háromszorosára kell emelni a takarékszövetkezetek piaci részesedését - mondta már 2010 őszén Orbán Viktor. A bankszektornak pedig legalább felerészben magyar kézben kell lennie - tette hozzá később. Eladtak több kisebb bankot a külföldiek az utóbbi években, megkezdődött a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, és szóba került most már legalább két nagybank tulajdonosának a kivonulása is. Hogy állunk ezek után a miniszterelnök kívánságának teljesülésével? - ezt nézzük meg az alábbiakban 7 kérdés és 7 válasz formájában. A magyar bankszektor nagy átalakulása valószínűleg még csak most kezdődik, és a szemünk láttára fog lezajlani.
Alacsony banki nyereségeket, de tőkeerős európai bankokat vár a Nomura a következő két évben. A bankok az elmúlt három évhez képest túlértékeltek, de nem csak emiatt korlátozottak a szektor piaci ralijának esélyei. Nagyobb gondot jelentenek az eredményességet rontó szigorú szabályozások, amelyek a csökkenő csődkockázatok ellenére drágává teszik a forrásszerzést. Eközben a kezdődő gazdasági fellendülés ellenére várhatóan emelkednek majd a hitelezési veszteségek. Az elemzőház szerint azért akadnak még jó befektetési lehetőségek is az európai bankok között.
Kilőtték az első Kokszant.
Nekiment az amerikai elnök Zelenszkijnek, máris reagálnak a piacok.
Eközben Amerikában óvatos mozgásokat láthatunk.
Derült ki a nyilvánosságra hozott januári jegyzőkönyvből.
Rossz hírek jöttek az iparból.
Tényleg csak az a kérdés, hogy amerikai vagy orosz gyarmattá válnak?
Nyomasztó kérdésre nincs válasz Ukrajnában.
