Semmi nem garantálja, hogy csökkenni fog az állami tulajdon az AIG-ben, ezt a tavaly a tönk szélére került biztosítóóriás vezére ismerte le. A társaság nagy erőkkel igyekszik rendbe hozni magát, hogy csökkenthesse az állami kontrollt.
A NAPI Gazdaság 2009. június 30-i számában megjelent cikk állításaival szemben a Carpathians nem adta át négy vidéki bevásárlóközpontját az azokat finanszírozó MKB Banknak. Ennek elsődleges oka, hogy a hitelfelvevő rendben eleget tesz az adósságszolgálatból fakadó kötelezettségeinek.
A háztartások szezonálisan igazított nettó hitelfelvétele összességében az áprilisi adathoz hasonlóan nulla körül alakult májusban- áll az MNB közleményében. A hitelintézetek összevont mérlege alapján a nettó forinthitel-felvétel emelkedett. A devizahitelek esetében a nettó felvétel kismértékben negatív volt. A háztartások - a szezonális hatásokkal korrigálva - mind forintban, mind devizában (körülbelül egyforma mértékben) nettó betételhelyezők voltak. Összességében a háztartások nettó betételhelyezése megközelítőleg ugyanakkora volt, mint áprilisban. A nem pénzügyi vállalatok szezonálisan igazított adatai az áprilisi értékekhez hasonlóan alakultak, a nettó forinthitel-felvétel pozitív, míg a nettó devizahitel-felvétel negatív volt. A nem pénzügyi vállalatok összességében nettó betételhelyezők voltak.
Lemondott négy hazai bevásárlóközpontjáról a Charpatians (korábban Dawnay Day Carpathians), mivel nem tudta törleszteni a rájuk felvett hiteleket. Az ingatlanokat végül az MKB-nak adták vissza - írja a Napi Gazdaság. Négy vidéki plázáról van szó (Pécs, Szombathely, Veszprém, Sopron). A veszély nagyobb, mint hinnénk, kicsit továbbgondoltuk az eredeti hírt, amelyet az MKB egyébként azóta cáfolt.
A tegnap elfogadott adótörvény részben illetékmentessé teszi az ingatlan alapú lízingfinanszírozást, ezáltal a kis- és középvállalkozások új forrásbevonási lehetőséghez juthatnak. A már korábban megszavazott lakásmentő csomag részeként pedig kiterjesztették az állami garanciavállalást a lakáslízingre- áll a Lízingszövetség sajtóközleményében.
Farkas Ádám a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsa új elnöke. Az Országgyűlés 209 igen, 130 nem szavazattal és 5 tartózkodással választotta meg a posztra hétfőn - írja az MTI.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (Felügyelet) 11 hitelintézetnél (Budapest Bank, Citibank, ERSTE Bank, MKB Bank, Unicredit Bank, Volksbank, K&H Bank, CIB Bank, FHB Bank, OTP Bank, Raiffeisen Bank) vizsgálta, hogy lakossági jelzálog-hiteltermékekhez kapcsolódó egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatuk megfelel-e a hitelintézeti törvény rendelkezéseinek. A Felügyelet a vizsgálatok eredményeképp a hitelintézetek többségében nem állapított meg jogszabálysértést, azonban néhány hitelintézet számára vizsgálati levélben fogalmazta meg az intézmények gyakorlatával kapcsolatos aggályait, illetőleg a jövőre vonatkozó javaslatait - áll a PSZÁF közleményében.
Közép- és Kelet-Európa bankszektora sokkal szerényebb ütemben gyarapodott 2008-ban, mint korábban. A lassulás legfőbb oka, hogy a nem teljesítő hitelek aránya nőni, a likviditás pedig szűkülni kezdett a tavalyi év utolsó hónapjaiban - állapítja meg a Raiffeisen Zentralbank jelentése, melyet évente adnak ki a régió tizenöt országának bankszektoráról. Az elemzés Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi: a gazdaság lelassulása már a kormány 2006-os megszorításai után megkezdődött, ami azóta mély recesszióba csapott át, az elmúlt években megerősödött devizahitel-függőséggel különösen nagy nyomás alá helyezve az ország bankrendszerét. Van viszont egy jó hír is: a Raiffeisen elemzői szerint nem valószínű további jelentős forint-leértékelődés.
Mindenki reménykedik, hogy konszenzusos megoldás születik az MNB és a kereskedelmi bankok között a devizahitelezés korlátozása témájában folytatott tárgyalásokon. Legalábbis ezt olvassuk ki abból, hogy ebben a játékban senki sem a sajtón keresztül akar üzengetni a másik félnek. A múlt heti tanácskozásról az MNB meglehetősen szűkszavú közleményt adott ki, a bankok semmit.
Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága 16 igen szavazattal 10 ellenében támogatta Farkas Ádámot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) Felügyeleti Tanácsának elnökjelöltjét a testület hétfői ülésén - írja az MTI.
Kilenc milliárd eurós bankmentő csomagról határozott ma a spanyol kormány, kiegészítve azzal, hogy az összeg még az idén 27 milliárd euróra emelkedhet, a következő években pedig akár a 99 milliárd eurót is elérheti.
Hiába nyújtott a héten soha nem látott összegű, egy éves futamidejű hitelt a bankoknak az Európai Központi Bank, Németországban a hitelezési feltételek drámai romlásától tartanak a reálgazdaság főbb szereplői.
Fel kell függesztenie Japánban a Citigroupnak egy teljes hónapra egyes tevékenységeinek végzését, és javítania kell belső ellenőrzési rendszerén, ugyanis a japán felügyelet úgy találta, nem tett meg mindent a bank a gyanús tranzakciók, többek között a pénzmosás jelensége ellen. Ez öt éven belül a második büntetés, amit a bank a japán felügyelettől kapott.
A Citigroup tegnapelőtti lépése után a UBS és a Credit Suisse is felminősítette ma Németország legnagyobb pénzintézetét, a Deutsche Bankot. A svájci bankok elemzőinek vélekedése szerint a német társaságra kedvezően fog hatni a jelentősen javuló kötvény- és részvénypiaci környezet. A Deutsche Bank ezzel az előző negyedévhez hasonlóan - a tavalyi évvel ellentétben - ismét nyereséges lehet.
A világ óriásbankjai egyszerűen túl nagyok, a pénzügyi stabilitás fenntartására tett erőfeszítésekkel ezért nem hozhatóak egy nevezőre - jelenti ki a brit jegybank pénteken kiadott féléves stabilitási jelentése. A megállapítás összhangban áll Soros György korábbi kijelentésével, aki figyelmeztette Nagy-Britanniát: túl nagy a bankrendszere ahhoz, hogy a válságjelek közepette az állam könnyűszerrel felkarolja. A Bank of England jelentése más országokra is kitér: a nagy államadóssággal, nagy külső deficittel és relatíve nagy bankrendszerrel rendelkező országok a legsérülékenyebbek, náluk további bankmentő intézkedésekre lehet szükség.
Hat balti bank minősítését rontotta tegnap a Moody’s, figyelmeztetve a vállalati hitelezésben rejlő kockázatokra. A hitelminősítő szerint csökkent a valószínűsége, hogy leértékelik a lett devizát.
Nagyobb szabású bankmentés indulhat el Oroszországban, mint amit az Egyesült Államokban láthattunk - írja a Financial Times. Az oroszok félelme, hogy a rossz hitelek arányának gyors növekedése ledöntheti lábáról a teljes orosz gazdaságot.
A legnagyobb hitelezési veszteségen átesett európai bank, a UBS 3.8 milliárd svájci frankost tőkeemelést hajtott végre, melyhez a forrást egy csaknem háromszázmillió darabos részvényeladásból teremtette elő. A bankóriás emellett bejelentette: az év második negyedében ismét veszteségre számít.
Augusztus 1-jén lép hatályba a bankok egyoldalú szerződésmódosításáról szóló törvény, s előtte, júliusban tájékoztatniuk kell a hitelintézeteknek az ügyfeleket a változásokról, családok százezreit érintve. Ezek a változások azonban kiábrándítóak lehetnek: a bankok hosszú listákon részletezhetik majd, hány és hány esemény bekövetkeztekor drágíthatják majd a hiteleiket.
A legégetőbb kérdések egyike, hogy újrainduljon a hitelezés Lettországban - jelentette ki a lett miniszterelnök egy interjúban, majd találkozott a legnagyobb térségbeli bank, a svéd Swedbank AB elnökével, arra kérve őt, erősítse a pénzintézet hitelezési tevékenységét a háztartások és a vállalatok felé az országban.