A kínai Baidu partnerségre lépett a Lenovóval, hogy generatív mesterséges intelligencia (AI) technológiáját a Lenovo okostelefonjain alkalmazza - írja a Reuters.
Hatalmasat zuhantak a mai ázsiai kereskedésben a Baidu részvényei, miután egy kiszivárgott jelentés az Ernie AI platformját kulcsfontosságú katonai kutatásokkal hozta összefüggésbe, ami Washington esetleges szankciós megtorlásával kapcsolatos aggodalmakat keltett.
Az amerikai székhelyű hedge fundok, köztük a Coatue, a D1 Capital és a Tiger Global a második negyedévben csökkentették a kínai vállalatokban való kitettségüket, részben amiatt, hogy az ország gazdasági kilátásai romlanak, másrészt a geopolitikai feszültségek is növekednek – számol be a hírről a Reuters.
A kínai Google-ként is ismert Baidu csütörtökön végre bemutatta a sokak által várt, mesterséges intelligenciával működő chatbotját, az Ernie Botot, amelyen a cég már évek óta dolgozik - írja a Reuters.
A Baidu részvényei több mint 15 százalékkal emelkedtek a hongkongi tőzsdén, miután a kínai vállalat közölte, hogy saját mesterséges intelligencia chatbotot indít.
A kínai belpolitikát nyomon követő emberek az elmúlt hetekben érdekes jelenségre lehettek figyelmesek: a Kommunista Párt regnáló vezére, Hszi Csin-Ping az állami médiában megjelentetett egy írást, melyben értékeli hivatali idejét, és felvázolja az állam jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Ebben alapvetően természetesen semmi furcsaság nincs, a kínai államvezetők a tisztújítás előtt rendszeresen jelentetnek meg hasonló esszéket, ezek témája azonban kivétel nélkül azt mutatja be, hogy Kína folyamatosan fejlődik, ennek a fejlődésnek semmi nem szabhat gátat, és az egész állam fényes jövő elé néz. Ehelyett Hszi mostani írása olyan kifejezésekre összpontosított, mint a "küzdelem", a "veszély" és a "kihívás", ami aligha felel meg annak a képnek, amelyet a kínai média általában a hibátlan, mindenható vezetésről fest. Tekintsük át röviden azt, hogy milyen repedések is mutatkoznak az érinthetetlennek hitt kínai médiában.
Nagyot estek a Baidu részvényei a tőzsdei kereskedés elején annak ellenére, hogy a "kínai Google"-ként is emlegetett technológiai óriás a vártnál kedvezőbb bevételalakulásról számolt be a második negyedévet tekintve. Az eladói nyomás annak a hírnek köszönhető, miszerint több, amerikai tőzsdén jegyzett kínai vállalatot is kiválasztott könyvvizsgálatra a vonatkozó amerikai bizottság.
A Baidu kínai keresőmotor-óriás csütörtökön bemutatta új, levehető kormánykerékkel ellátott autonóm járművét, amelyet jövőre tervez bevetni robottaxi-szolgáltatásával együtt Kínában - írja a Reuters.
Hosszú ideje zuhannak az árfolyamok azoknál a vállalatoknál, amelyek kínaiak és egyben a technológiai szektor részei. Ezeket a cégeket mindkét faktor nagymértékben sújtotta az utóbbi hónapokban, hiszen ez az év eddig nem éppen az emelkedésről szólt a nagy tech papírok esetén, miközben a távol-keleti papírok jó ideje masszív csökkenő trendben üldögélnek, és amikor fel is pattannak, akkor is együtt teszik ezt. Miért hasonlít ennyire ezeknek a részvényeknek a mozgása, és mit várhatunk tőlük a következő hetekben, hónapokban? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a technikai elemzés segítségével.
Egyenlőtlen és vérre menő ökölvívó küzdelem zajlik az utóbbi hónapokban a kínai hatóságok és technológiai vállalatok között. A szabályozás ebben az időszakban a Közös Jólét elnevezésű program keretében magasabb fokozatba kapcsolt és számos oldalról ütni kezdte a szektor részvényeit. A szakpolitikának alig álcázott uralkodás néhol egészen mély, operatív szintű működésbe is beleszólt, néhol általánosabb, de alapvető szintű változásokat sürgetett. A szektor tagjai részéről a reakcióra a legjobb szó a meghunyászkodás volt, ami hűen mutatja az erőviszonyokat. Bár a tech cégek kezében egyre komolyabb tőke és adatvagyon halmozódik fel, az állampárt minden további nélkül képes őket visszaszorítani, hogy a nép és saját hatalmát megőrizze és a társadalmi, gazdasági folyamatokat kontroll alatt tartsa. A részvénypiac viszont érthető módon nem szereti ezeket a lépéseket, és ez főleg a nyugati tőzsdéken jegyzett vállalatok árfolyamán látszik meg. Ezeket a piacokat elsősorban nem is az azonnali profit hatás érdekli - ami olykor nemcsak közvetett hanem marginális is - hanem a tisztességes piaci verseny és a hatékonyság rombolása. Az árfolyamokon az látszik, hogy a bizalom megingása, sőt: zuhanása tartósnak tűnik, amit nem lesz könnyű visszaépíteni.
Kína alaposan nekiment az elmúlt hónapokban a kínai tech cégeknek. Az egyik megközelítés szerint eddig a kínai technológiai vállalatok relatíve laza szabályozás mellett nőhettek nagyra, a szabályozó hatóságok pedig most igyekeznek utolérni a cégeket, és főként az adatbiztonság területén szigorítani a szektor szabályozásán. Az is valid narratíva, hogy a kínai állam félti a hatalmát a gyorsan, nagyra növő kínai cégektől, amelyek több százmillió ügyfelükről rendelkeznek felfoghatatlan mennyiségű adattal, ez pedig akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet azoknál a cégeknél, amelyek az amerikai tőzsdén bocsátanak ki részvényeket, az amerikai hatóságok felügyelete alá tartozva, az elmúlt hetekben már jellemzően ezekre, az amerikai tőzsdére lépő cégekre összpontosított Peking. A befektetők már elkezdték beárazni a szabályozói szigorítást és a kínai cégekkel szembeni bizalomvesztést, az érintett cégek árfolyama nagyot esett az elmúlt hetekben.
10 milliárd dollárból 10-szeres tőkeáttétellel 100 milliárd dolláros pozíciót nyitni, mi mehet félre? Hát, például az, hogy az árfolyamok nem mindig abba az irányba mennek, amerre szeretnénk. Ezt a leckét tanulta meg az Archegos Capital Management élén Bill Hwang, akit sokan a legtehetségesebb alapkezelők között tartottak számon. Hwang sikerei nagyjából addig tartottak, amíg az árfolyamok egy irányba, felfelé mentek, de egy váratlan vállalati esemény mindent borított, és az Archegos pedig elindult a margin callokkal kikövezett lejtőn, ami a világ nagybankjainál több milliárd dolláros veszteséget okozott. A történet feldolgozása még zajlik, de annyi már most látszik, hogy újra bebizonyosodott, a tőkeáttétel igencsak pusztító erejű tud lenni.
Vad mozgásokat mutattak múlt héten kínai internetes vállalatok amerikai tőzsdén kereskedett részvényei, ami mögött részben egy alap kényszerlikvidálásai állhatnak traderektől származó információk szerint. Vannak olyan szakértők azonban, akik szerint az esések túlzottak voltak és inkább technikai jellegűek, a fundamentumok ugyanis nem változtak a kínai internetes óriásoknál, így jó vételi lehetőséget teremtett most a papírok múlt heti mélyrepülése.
Történetének legnagyobb átalakulása zajlik az autóiparban, és nem csak arról van szó, hogy a belsőégésű motoros autók után jönnek az elektromos, később pedig az önvezető autók, hanem arról is, hogy a tradicionális autógyártók merőben új versenyhelyzettel néznek szembe. Egyrészt gombamód szaporodnak az elektromosautó-gyártó startupok, másrészt a nagy tech cégek érdeklődését is felkeltette az autóipar, az önvezető elektromos autókkal újra osztják a lapokat, és a startvonalnál mindenki ott akar lenne: az Apple, a Baidu, az Amazon vagy a Sony is bejelentette már, hogy van autóipari ambíciója (ez nem feltétlenül jelent autógyártást), a Reuters úgy tudja, hogy a Xiaomi is megjelenne az autóiparban.
A Baidu saját elektromos jármű gyártását fontolgatja, és tárgyalásokba kezdett autógyártókkal a megvalósításról – tudta meg a Reuters három forrástól. A vállalat ezzel beszállna a technológiai cégek közti versenybe az intelligens, önvezető autók piacán.
Szándéknyilatkozatot írt alá a Daimler és a Baidu arról, hogy közös projektek keretében együtt dolgoznak majd az önvezető autók fejlesztésén és az autók közötti intelligens hálózatok létrehozásán.
A termeléscsökkentés feloldása megnövekedett kínálathoz vezethet.
Az új védelmi miniszter személye is megvan.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Jack Teixerát 15 év börtönre ítélték.
Milyen hatása lehet ha Donald Trump betartja ígéreteit?
Mit tehet a kormány?
Hallgasd meg az előzetest már most!
