Szerdán délután úgy határozott a lengyel alkotmánybíróság elnöke, hogy szeptember 30-án délre elnapolja a meghallgatások folytatását abban az ügyben, amelyben ki kell mondania a testületnek, hogy az uniós, vagy a tagállami jog/bírósági ítélet az elsődleges a lengyel bírósági fegyelmi kamara témájában. Ez nem az első alkalom, hogy a taláros testület elnapolja a forró témáról való döntést.
Nem haladt előre a világörökségi helyszínen lévő bérlakások megvásárlását lehetővé tévő törvényjavaslat ügye, amióta az Alkotmánybíróság júliusban kifogásolta azt -írja a Népszava.
Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.
Az elmúlt két hónapban nagyszámú alkotmányjogi panasz érkezett az Alkotmánybírósághoz, amelyben az indítványozók a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet védettségi igazolvánnyal összefüggő egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérték - írja közleményében az Alkotmánybíróság.
A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra.
A rabszolgatörvényként elhíresült 2018. évi CXVI. törvény két sarkalatos pontját és ezzel a Munka Törvénykönyvét kell módosítania az Országgyűlésnek az Alkotmánybíróság tegnapi döntése értelmében.
A magyar törvényhozás két éve nem javítja ki a megváltozott munkaképességűek ellátásairól szóló törvény egy nemzetközi jogba ütköző, így alkotmányellenes rendelkezését, noha az Alkotmánybíróság már 2018-ban kötelezte erre - írja a nyugdíjguru.hu.
Az Országgyűlés hétfőn ismét elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely az illegális hulladéklerakás minden fajtájának visszaszorítását célozza, és amelyet tavaly decemberben egyszer már megszavazott, ám a köztársasági elnök kezdeményezésére azt az Alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálta, és egyes passzusait alaptörvényellenesnek minősítette. Az újból megszavazott törvény után a Klímapolitikai Intézet közleményt adott ki, amelyben többek között hangsúlyozta, hogy ezzel a döntéssel új fejezet kezdődhet a hazai hulladékgazdálkodásban: csökkenhet a hulladékképződés és az illegális szemétlerakás mértéke, az újrahasznosítás aránya pedig javulni fog.
Felfüggesztett az amerikai legfelsőbb bíróság több olyan pert, melyben azzal vádolták Donald Trump elnököt, hogy alkotmányellenesen járt el, amiért megtartotta üzleti birodalmát elnöki évei alatt – írja a Reuters.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök törvényjavaslatot nyújtott be a parlamenthez, amelyben az alkotmánybíróság menesztését kezdeményezte a korrupcióellenes ügynökség, a NAZK jogköreinek megnyirbálása miatt - számolt be pénteken az Ukrajinszka Pravda.
Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coney Barrett konzervatív alkotmánybíró jelöltségét hétfőn az esti órákban, a bíró le is tette a hivatali esküjét.
Az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága csütörtökön megszavazta Amy Coney Barrett jelöltségét az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróságba.
Megválasztotta az Országgyűlés Varga Zsolt András volt alkotmánybírót a Kúria elnökének hétfőn.
Megkezdődött az amerikai alkotmánybíró-jelölt, Amy Coney Barrett négynapos meghallgatása a szenátus igazságügyi bizottságában.
A német jegybank szóvivője hétfőn kulcsfontosságú és egyúttal piaci szempontból megnyugtató kijelentést tett abban az ügyben, ami 3 hónappal ezelőtt még egy gigantikusnak ígérkező jogi és hatalmi harcot vetített előre az eurózónában a német alkotmánybíróság példátlan döntésével. A friss kijelentés lényege, hogy a német jegybank megítélése szerint teljesültek a német alkotmánybíróság elvárásai, ezért a Bundesbank továbbra is részt vehet az Európai Központi Bank által diktált eurózónás kötvényvásárlási programban.
Romániában egy alkotmánybírósági döntés nyomán megszűnt a koronavírus-járvány megfékezését célzó karanténintézkedések jogalapja, így a hatóságok már csak ajánlhatják a fertőzötteknek, vagy a járvány sújtotta országokból érkezőknek, de nem kényszeríthetik őket, hogy legalább két hétig ne érintkezzenek senkivel.
Sosem volt még olyan súlyos következménye a német alkotmánybíróság döntésének Európa jövője szempontjából, mint a május 5-i döntése volt, hiszen valójában az eurózóna és az Európai Unió egyben maradása a döntés tétje, ami így világgazdasági jelentőségű ügy – mutat rá minapi terjedelmes, általunk három pontra sűrített anyagában Erik Nielsen, az UniCredit Research főközgazdásza.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
"A német alkotmánybíróság elhíresült múlt heti döntése főként azért fontos, ami mögötte van. Olyan közegben született, amiben EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel. A hajdani közös piac még úgy volt zömében technokrata projekt, hogy a résztvevők politikailag homogénok voltak. A mai, eseménykövető Unió úgy válik egyre inkább politikaivá, hogy éppen politikailag megosztottabb, mint valaha. A karlsruhei döntés ennek valahol terméke is, befolyásolója is. Amit viszont helyesebb tágabb összefüggésben nézni" - vezeti fel hosszabb vélemény cikkét Fóris György EU-elemző, az ELTE "EU-válságok" kurzusvezetője, majd tágabb kontextusba helyezi az említett döntést. Az alábbiakban teljes terjedelmében közölt írás a szerző blogján és így a Portfolio bloggyűjtő oldalán is megjelent.
Bár továbbra is az elvi lehetőségek között szerepel, az Európai Bizottság inkább kötelezettségszegési eljáráson kívül próbál megegyezni a német kormánnyal a karlsruhei alkotmánybíróság ítélete után előállt helyzetről – írja a Bruxinfo saját információi alapján. A német elnök által vezetett Bizottság óvatos irányváltásának az lehet az egyik oka, hogy a szóban forgó ügyben sérülne az igazságszolgáltatás függetlenségének uniós alapelve, továbbá az, hogy az alkotmánybíróság döntésének megváltoztatására úgysincs lehetőség, „hiába” indítanának kötelezettségszegési eljárást az ország ellen. Az egyik kerülőút egyébként az lenne a direkt német-német összecsattanás helyett, ha az EKB indítana kötelezettségszegési eljárást, miután az általa működtetett eurórendszer egyik tagját (a Bundesbankot) kitiltják az eszközvásárlási programból a német alkotmánybírósági döntés miatt.
Három hete tart a perzselő hőség.
Itt van a legfrissebb elemzés.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
