Az augusztus elején megjelent amerikai gazdasági adatok nemcsak rövid, de drámai pénzpiaci volatilitást váltottak ki, hanem a vezető Wall Street-i közgazdászok előrejelzéseiben is szokatlan mértékű instabilitást okoztak, ami arra utal, hogy a Federal Reserve-hez hasonlóan ők is elveszthették a stratégiai tájékozódási képességüket.
A vártnál gyengébb pénteki amerikai munkaerőpiaci adatok a gazdaság lassulására utaltak, amely a részvénypiacokon esést, a japán jennél a kamatkülönbözetre játszó pozíciók további zárását okoztak pénteken, és ezzel párhuzamosan jókora esés alakult ki a legnagyobb kapitalizációjú kripto eszközökben is. A bitcoin, az ethereum és a solana is kritikus zónába esett, amelyről szombaton megpróbáltak kicsit emelkedni.
Hamarosan változtatásokat jelenthetnek be az amerikai hatóságok a bankok Bázel III. szerinti tőkeszabályozását illetően, amelyek szigorítására vonatkozó terveiket tavaly júliusban jelentették be, ugyanakkor számos piaci kritika érte azóta ezeket.
Jövőbe látó kristálygömbje senkinek sincs, ezért sokan a múltból merítenek ihletet azzal kapcsolatban, hogy mi jöhet a tőzsdéken. Kering a neten egy érdekes grafikon arról, hogy mik a hasonlóságok 2007 és az idei év eseményei között. Megnéztük, stimmel-e.
Jelentős pénzek indultak meg a pénzpiaci alapok felé az elmúlt időszakban, felkészülve az amerikai jegybank várható kamatcsökkentésére. A Bank of America szerint a múlt hét szerdával záruló héten 37 milliárd dollár áramlott pénzpiaci alapokba - írja a Reuters.
A Federal Reserve (Fed) hitelességének jelentőségét vizsgálta egy új kutatás, amelyet a Kansas City Fed éves konferenciáján mutattak be a wyomingi Jackson Hole-ban. A tanulmány rávilágít arra, hogy a központi bank inflációellenes lépéseit hatékonyabbá teszi, ha erősen hisz a Fedben a piac.
Most már biztosnak tűnik, hogy nem tudják véglegesíteni a banki tőkeszabályok tervezett szigorítását a novemberi elnökválasztás előtt az amerikai szabályozó hatóságok. Ez erősen kétségessé teszi, hogy a "Bázel III. végjátéknak" nevezett szigorúbb szabályok egyáltalán életbe lépnek-e – írja a Reuters.
A Federal Reserve tisztviselői júliusi ülésükön erősen hajlottak a szeptemberi kamatcsökkentés felé, derül ki a közzétett jegyzőkönyvből. Bár a kamatlábakat változatlanul hagyták, a döntéshozók többsége úgy vélte, hogy szeptemberben valószínűleg indokolt lesz a monetáris politika enyhítése.
Az eddig ismertnél 818 ezerrel alacsonyabb volt a foglalkoztatottság növekedése az Egyesült Államokban a 2023 márciusától 2024 márciusáig tartó egy év során, ami minden idők második legnagyobb lefelé történő adatrevíziója ezen a téren – derült ki az amerikai munkaügyi tárca szerdai bejelentéséből. Ez gyengébb munkahely-teremtési képességre utal, ami fokozhatja a Fed-del kapcsolatos kamatvágási várakozásokat, így a dollár gyengült, a részvényindexek tovább emelkedtek.
A befektetők újra megtalálták a kötvényeket, mivel az inflációs félelemeket mára a recessziós félelmek váltották fel, és a kötvénybefektetések bizonyították, hogy a közelmúltbeli részvénypiaci káosz elleni fedezetként is megállják a helyüket – írja a Financial Times.
Tekintsük át, mi történt két jegybankkal kapcsolatban a múlt héten. Mindkét központi bank nagy múltra tekint vissza, a saját országán messze túlmutató befolyással rendelkezik, és mindkettő kénytelen volt kényes döntéseket hozni, amelyek célja az infláció további csökkentése oly módon, hogy közben ne okozzanak túl nagy károkat a növekedés és a munkaerőpiac szempontjából. Végül az történt, hogy a két intézmény 24 órán belül két nagyon eltérő megközelítésre jutott.
Négyféle módon is növelheti majd az amerikai inflációt egy második Trump-kormányzat – véli Joseph E. Stiglitz. A Project Syndicate-nek adott interjúban a Nobel-díjas közgazdászprofesszor a négy inflációs kockázat között az amerikai bevándorlási szabályok Trump által tervezett szigorítását, a fiskális fegyelem várható lazulását, a monopóliumellenes politika szinte biztosra vehető feladását, valamint a Fed ügyeibe való valószínűsíthető beavatkozást nevezte meg. Továbbá az interjúban kihangsúlyozta, hogy szerinte a neoliberalizmus megbukott. A választók viszont – ahogy fogalmazott – a „jobbközép” politika kudarcára úgy reagáltak, hogy a szélsőjobb felé fordultak, ami a Columbia Egyetem professzora szerint csak súlyosbítani fogja a problémákat azáltal, hogy a nagyvállalatok még több hatalmat kapnak.
Jeremey Siegel, a Pennsylvaniai Egyetemhez tartozó Wharton School pénzügyi professzora, és a Wisdom Tree vezető közgazdásza hétfőn felszólította az amerikai jegybankot, hogy a pénteki kiábrándító munkaerőpiaci jelentés után hajtson végre egy sürgősségi 75 bázispontos kamatcsökkentést - tudósított a Cnbc.
Austan Goolsbee, a chicagói Fed elnöke arról beszélt, hogy szerinte még nincs recesszióban az USA, de utalt arra is, hogy a gyenge munkapiaci adatok nyomán csökkenteni kellene a kamatot.
Eljött a jegybankok nagy hete, kamatdöntő ülést tart az amerikai, a brit és a japán jegybank is, a Fednél borítékolható a kamatdöntés kimenetele, így inkább a kilátások lehetnek érdekesek, a Bank of Japan és a Bank of England kamatdöntése azonban nehezen előre jelezhető. Jöhetnek nagy piaci mozgások.
A forint délelőtt gyengült a főbb devizákkal, így az euróval és a dollárral szemben is, de később korrigált. A nap legjobban várt adata az amerikai GDP volt, amely a várakozások felett 2,8 százalékkal bővült. Viszont a második negyedévben a PCE infláció a várakozások alatt alakult. Ez összességében kedvező a Fed-nek, hiszen egy erősebb gazdaság, csökkenő inflációval párosul.
Összességében a várakozásoknál jobb adatok jöttek és a szeptemberi kamatcsökkentés esélye emelkedhetett az adatok hatására. Mivel az utóbbi időben a reálgazdasági adatok és az előretekintő indikátorok is a gazdaság lassulásának irányába mutattak, ezért az eheti kongresszusi meghallgatásokon már az amerikai jegybank is megengedőbb hangnemet ütött meg.
Az amerikai jegybank olyan szabálymódosítást fontolgat, amely az Egyesült Államok nyolc legnagyobb bankjának együttesen több milliárd dollárnyi tőkét takaríthat meg - értesült a Reuters. Ha ez igaz, az a bankok számára régóta várt győzelmet jelenthet.
Manapság mindenki a részvénypiacokat figyeli és azon belül is főként az Nvidiát. Ugyanakkor rengeteg jó befektetés létezik még a részvénypiacokon, de az tény, hogy több ezer cég közül nagyon nehéz értelmesen választani. A hozamgörbe mozgása azonban fontos iránytűként tud szolgálni. Megmutatjuk, hogy átlagbefektetőként is mennyire könnyen használható iránytűként.