A kedden délután benyújtott adótörvény módosító csomag jelentős változást irányoz elő a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kötött adóalap kedvezmény igénybevételében, hiszen egy kötelező minősítési eljáráshoz köti ezt. A jövő év még átmeneti lesz, de a módosítóból még nem teljesen világos, hogy ez pontosan hogyan néz majd ki.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletét is megkérdeztük a napokban a magyar magánszemélyeket ért kitiltási botránnyal kapcsolatban és rövid válaszuk ma meg is érkezett.
Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.
"Az OLAF nem fogja semmilyen formában kommentálni a megkeresésben említett ügyeket és hivatalunk általában sem fűz kommentárokat olyan ügyekhez, amelyeket vizsgálunk, vagy nem vizsgálunk" - ezt a szűkszavú választ kaptuk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a minap kirobbant magyarországi kitiltási ügy korrupciós szálának hátterét firtatva.
Lezajlottak a társadalmi egyeztetések a kutatás-fejlesztések és innováció 2020-ig szóló fő irányainak kijelöléséről, ennek alapján készül a hamarosan kormány elé kerülő intelligens szakosodási stratégia - mondta el Pálinkás József az MTI-nek.
Megdöbbentően kevés víz felhasználásával, talpalatnyi földterületen, egy tízezer fős város éves paradicsom fogyasztási igényét képes kielégíteni az a magyar növénytermesztési technológia, amely az elsők között nyert egy új Európai Uniós pályázati lehetőségen. Az űrkutatásból kiinduló, majd a marihuána-termesztők körében népszerű fejlesztés a jövőben városrészek, lakóparkok zöldség- és gyümölcs-termesztési nehézségeit oldhatja meg, ráadásul még ízletesek is lesznek a növények, és szó sincs génmanipulációról - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Kenyeres István. A Biopolus Technológiák Zrt. egyik alapítója azon három magyar cégvezető egyike, akik hatalmas versenyben, 155 európai cég között elsőként nyertek az Európai Bizottság új, kkv-eszköz névre hallgató pályázatán. Ez a pályázat az első fázisban 50 ezer eurónyi vissza nem térítendő támogatással jár, amelyet arra lehet felhasználni, hogy kidolgozzák az áttörés-jellegű technológia megvalósíthatósági tanulmányát. Ha ezek meglesznek, akkor jó eséllyel indulhat a cég a második fázis pályázatán, amelyen akár 2,5 millió eurót is nyerhet a projekt gyakorlati megvalósítására. A jelentős kockázati tőkebevonási tapasztalatokkal is rendelkező vegyészmérnökkel és biotechnológussal, Kenyeres Istvánnal beszélgettünk.
A csütörtöki sajtótájékoztatón a Portfolio kérdésére már utalt rá Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékes államtitkára, hogy módosulhatnak a nagy népszerűségnek örvendő lakossági energiahatékonysági pályázatok, ma pedig már be is jelentették a változásokat. A keretösszegek nem módosulnak, de a kazán- és nyílászáró cseréjére vonatkozó pályázatok benyújtási határideje régiónként változik.
Csütörtök este robbant a hír, hogy több magyar magánszemélyt kitiltottak az Egyesült Államokból. Pénteken a budapesti amerikai nagykövetség ezt megerősítve magyarázatként annyit közölt: az USA-nak "hiteles információ áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy ezek a személyek korrupciós cselekményekben vesznek részt vagy azokból hasznot húznak". Az Index úgy tudja, az érintettek között van Vida Ildikó a NAV elnöke, egyik helyettese valamint a hatóság egyik főosztályvezetője. A 444.hu portál információi szerint Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató elnöke is szerepel a listán. Közben a magyar külügy bekérette az amerikai ügyvivőt.
Az Európai Bizottság korábbi kutatás-fejlesztési keretprogramjához képest a közel egy éve létező Horizont 2020-as pályázatokra sokkal nagyobb a pályázók felől az érdeklődés, átlagosan nyolcszoros a túljelentkezés, emiatt viszont mindössze 14%-os a sikerráta - többek között ezeket a friss számokat jelezte az Innotrends konferencia H2020-as tapasztalatokról rendezett szekciójában Csuzdi Szonja. A Nemzeti Innovációs Hivatal Külkapcsolatok Főosztályának helyettes vezetője arról is beszámolt, hogy idén összesen 659 magyar pályázatot nyújtottak be a különböző kiírásokra, 62 közülük már nyert és eddig összesen 10,9 millió eurót sikerült "elhozniuk" a közös kasszából.
Novemberben jelenik meg a legalább 5 lakásból álló társasházaknak szóló energiahatékonysági pályázat 20 milliárd forintos keretösszeggel - jelentette be egy ma reggeli sajtótájékoztatón Szabó Zsolt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára elmondta: a cél az, hogy az eddigi egyharmados vissza nem térítendő támogatási arányt 45-50 százalékra megemeljék, hogy minél több társasháznak vonzó legyen a konstrukció. A vonzerőt egyébként a támogatással járó hitel kondíciói is növelik majd.
Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt bizonyos esetekben 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.
Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni.
A bürokráciacsökkentés jegyében Lázár János javaslatára betervezte a kormány, hogy csökkenteni fogja a kormányablakok és okmányirodák számát. Ez a legdurvább, ami kiszivárgott a maratoni kormányülésről - számol be az Index.
A júliusival csaknem teljesen egyező volumenű, 155 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra augusztusban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai, a nyolcadik hónapra vonatkozó fizetési mérleg statisztikájából.
Még 24 magyar kis- és középvállalkozás (kkv) jelentkezhet annak a webalkalmazásnak az ingyenes kipróbálására, amellyel felmérhetik, illetve optimalizálhatják energia- és nyersanyag-felhasználásukat.
Kissé sejtelmes megfogalmazású, de több százmilliárd forintot jelentő feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől egy tegnapi dátumú kormányrendeletben Lázár János, Seszták Miklós, Varga Mihály és Balog Zoltán miniszterek. November 15-ig ugyanis teljes körűen át kell világítaniuk "az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a 2007-2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projekteket", ami a kormány által támogatott nagyprojektekre vonatkozik a gyakorlatban.
Összesen 580 projektjavaslatot, köztük 20 magyarországit, kapott az Európai Bizottság az új kkv-támogató eszköz pályázatának október 9-i határnapjáig. A kkv-kat támogató program második fázisáról van szó, amelynek keretében 0,5 és 2,5 millió euró közötti, azaz jelenlegi árfolyamon mintegy 155-760 millió forint közötti forrást lehet elnyerni önállóan, vagy konzorciumként. Az eredményre azonban még csaknem fél évig várhatnak a pályázók - derül ki a Bizottság friss közleményéből.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklushoz képest 225 milliárd forinttal kevesebb pénzt fog kapni a most induló 2014-2020-as ciklusban Magyarország technikai segítségnyújtási "jogcím" alatt, ráadásul mindez magyar kérésre történik így - mutat rá a kormány egyik korábbi döntésének anyagi következményére az Index. A cikk azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza alapján azt is bemutatja, hogy ettől a 225 milliárd forinttól végülis nem esik el Magyarország, sőt: az különböző pályázatok útján a nemzetgazdaságba csatornázódhat át az államigazgatási fizetések helyett.
Részletes listát hozott nyilvánosságra a legutóbbi Magyar Közlönyben a kormány arról, hogy a most induló új 7 éves uniós fejlesztési ciklus során az egyes Operatív Programokban mely fejlesztési célokra tervez állami támogatást nyújtani, figyelembe véve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályrendszert is. A pályázni kívánó vállalkozásoknak azért érdemes ezen célokkal részletesen is megismerkedni, mert így a fejlesztési elképzeléseiket a következő 2-3 hónap során jobban összhangba tudják hozni a várható kiírások kereteivel. A legutóbbi kormányzati jelzések szerint ugyanis az összes Operatív Programból "nagyüzemben" csak január-február körül várhatók a pályázatok.
A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.
Legalább már három éve a piacon működő, árbevételének legalább felét egy meghatározott tevékenységi körből szerző feldolgozóipari vállalkozás indulhat azon a november 10-től megnyíló pályázaton, amelyet - nyolc másik kiírással együtt - pénteken délután jelentett be a kormány a most indult Széchenyi 2020 program keretében. A kiírásból világosan kiderül, hogy az a közép-magyarországi régión kívüli feldolgozóipari kapacitásbővítési projekteknek szól, kötelező vállalások társulnak hozzá és reális, költségtakarékos módon összeállított pályázatokra érdemes törekedni a nagyobb nyerési esély érdekében. Fontos, hogy a friss kormányzati kommunikáció mellett ez a pályázat még vissza nem térítendő támogatást ad 10-100 millió forint közötti összegben, igaz legfeljebb 50 százalékos támogatási intenzitás mellett. Az alábbiakban a 22 oldalas részletes pályázati kiírás alapján a legfontosabb jellemzőket gyűjtöttük össze. A tegnap bejelentett 8 további pályázat néhány lényeges eleme:
Arra talán senki sem számított, hogy Donald Trump elsőként békés északi szomszédját sújtja brutális védővámokkal.... 
Megkeresett valaki, hogy segítsek neki befektetni a pénzét, de az a baja, hogy olyan termékbe nem fektetheti, ami kamatot...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! A túlzott bankköltségek és a pénzügyi tudatosság fontossága Manapság...
Az elmúlt hónapokban a Demján 1+1 pályázat felforgatta a pályázati ökoszisztémát.
A munkabérelőleg kifizetések hagyományosan sok adminisztrációval és manuális munkával jártak mind a HR, mind... 
Taylor Swift legutóbbi, 2023 és 2024 között 5 kontinensen zajló, 149 állomásból álló "Eras Tour" világkörüli...
Nagy kérdés, hogy lehet-e jó minőségű kávét fenntartható módon előállítani.
Erről is kérdeztük Török Zoltánt, a Raiffeisen Bank vezető elemzőjét.
Az Európai Bizottság elnöke a háttérben fontos lépéseket tett.
