A cikk megjelenését a Konkolydirect támogatta.
Húsz éve dolgozik a befektetési szakmában: mit tapasztal, mennyire kezelik jól a pénzüket azok a magyarok, akik gazdagnak számítanak, százmilliós, milliárdos vagyonnal rendelkeznek?
Úgy látom, hogy többségük tudatosan kezeli megtakarításait, ugyanakkor teljesen érthető dolog, hogy sokan nehezen boldogulnak. Embert próbáló a szolgáltatókat összehasonlítani, vagy eligazodni abban az érdekrendszerben, jogszabályi környezetben, ami miatt egy prémium-vagy privátbank saját termékkínálatát és szolgáltatásmixét kialakítja ideértve azok árazását is.
A tudatosság tehát megvan, de a szolgáltatók korlátozottsága vagy érdekei nem mindig keresztezik egymást az ügyfélével, és ebben biztos, hogy van szükségük segítségre. Sokan például a törvényi változások okozta ügyfélelőnyöket nem használják ki. A MiFID például rengeteg olyan követelményt fogalmazott meg a szolgáltatók felé, ami megnehezítette az ügyfélkiszolgálást, azaz az ügyfélnek több időt kell eltöltenie egy-egy bankolási problémával, jellemzően nagyobb adminisztráció mellett. A hátrányát tehát elszenvedik, de az előnyét nem élvezik, mert nem ismerik az ebben rejlő számukra előnyös lehetőségeket.
Nemrég saját vállalkozást indított: minek lehet nevezni ezt az új projektet? Privátbank, vagyonkezelés, tanácsadás?
Nyár végén olyan helyzetbe kerültem, hogy az előző munkahelyemen nem tudtuk folytatni a közös munkát, és az elmúlt két évben ez már másodszor fordult elő velem. Úgy döntöttem, hogy most néhány hónapra kikapcsolok, tartottam egy kis szünetet. Ezalatt a pár hónap alatt érett meg a gondolat, hogy nem biztos, hogy egy multinacionális céghez, vagy valamelyik nagy bankhoz vezet vissza az utam.
Az új projektet leginkább egyfajta szakmai műhely létrehozásának tekintem, melynek keretében újszerű, hatékony megtakarítási stratégia alkotásában és megvalósításban támogatom partnereimet. Én az elmúlt 20 évemet nem a konkrét ügyfélkezelésben töltöttem, nem lenne hiteles, ha most hirtelen elkezdenék befektetési tanácsot adni.
Ez inkább módszertan, ezek általános ismeretek, amiket összefoglalok szolgáltatókról, befektetési eszközökről, úgy, hogy az összeköthető legyen a befektető érdekével, és azokból befektetési döntéseket lehessen hozni.
Nem ott kezdjük a dolgot, mint a klasszikus privátbank vagy a befektetési tanácsadás, hogy felmérjük az igényeket, és terméket választunk, hanem megnézzük azt, hogy milyen új, rendszerszintű lehetőségek elérhetőek a piacon Ebben óriási változás történt az elmúlt 5-10 évben. Korábban úgy működött a vagyonkezelés, hogy ha valaki nagyobb vagyonnal rendelkezett, felhívták a bankjából, hogy jogosult kiemelt ügyfélszolgáltatásra és elkezdődött egy bankár/ügyfél kapcsolat. Ma már ennek a modellnek számos variációja létezik.
Az internet fejlődésével, a digitalizáció hatására számos platform elérhető akár közvetlenül is, ma már rengeteg (részben) önálló vagy (részben) független vagy befektetési szolgáltató, önálló pénzügyi tanácsadó van, de bárki megteheti, hogy besétál a „sarki” MÁK-ba (Magyar Államkincstár) és szuperkötvényt vásárol. Minden lehetőségnek – ide értve a hagyományos privát és prémium banki szolgáltatást is – rengeteg előnye van, de bizony vannak hátrányok is. Ennek optimalizásával kell kezdeni a folyamatot, keretrendszert kell választani a stratégia megvalósításához. Ezen rendszerek ismeretében , értésében előnyös használatában van gyakorlatom ebben hitelesen tudom támogatni a befektetőket.
Hogy működik ez a gyakorlatban? Egészen a konkrét befektetési tanácsadással zárul a folyamat?
Én egyfajta módszertani áttekintéssel kezdem az együttműködést, megnézzük, hogy az ügyfél jelenleg milyen szolgáltatást használ. Ebben próbálok első körben segíteni, hogy az a szolgáltatás, amit ő most igénybe vesz, olyan-e, mint amit ő tényleg szeretne. Felmértjük ár/érték arányban és a szolgáltatás rugalmasságában, a lehetőségekben ott tart-e, ahol az ő lehetőségeihez képest az megfelelő és számára előnyös.
A második lépés, hogy eldöntjük, hogy stratégiai vagy taktikai megközelítéssel tekintünk a befektetésekre. Amit én képviselek, az egy hosszú távú stratégia megtervezése, ahol megfogalmazzuk azt, hogy milyen célt szeretnénk elérni, és ehhez egy általános módszertan segítségével (elmúlt 50-70 év statisztikai adatai, modellek) megnézzük, mi az a befektetési stratégia, ami meghozhatja az elvárt eredményt. Itt nincs szó alapokról, kötvényekről vagy bármilyen konkrét termékről, hanem általában befektetési eszközökről (kötvény, részvény, ingatlan, stb.), és azok viselkedéséről.
Olyasmikről lehet szó, hogy miben különbözik egy ETF egy részvénytől, vagy mi az, hogy részvénykosár, mit szoktak kihagyni a matekból az ingatlanbefektetők, stb., azaz egyfajta tudásbázis-szélesítés, tapasztalat-átadás, hogy aztán a döntések könnyebben születhessenek meg. Lehetséges része lehet az együttműködésnek következő lépésként, hogy az ügyfél annyira megbízik bennem az első beszélgetések után, hogy felkér, hogy kísérjem őt a saját szolgáltatóval való tárgyalásokra, hogy érvényesítsük azokat a dolgokat, amiket feltártunk, és amiken ő változtatni szeretne.
Ki jelenti a célcsoportot ennél a szolgáltatásnál?
Azt lehet mondani, hogy egy majdnem 10 éves időszak alatt megduplázódott a magyar háztartások pénzügyi vagyona, ma kb. 50 ezer milliárd forint.
A vagyonnövekedést természetes ügyfélszám növekedés kíséri, melyet a privátbankári és pénzügyi tanácsadói létszám mind mennyiségben és minőségben igyekszik követni, de a jelenség robbanásszerű kialakulásának köszönhetően ez szinte lehetetlen, így ami saját magamat illeti, látom a helyemet ebben a folyamatban a befektetők oldalán. Ami a célcsoportot konkrétan illeti, olyan ügyfelekkel képzelem el a kapcsolatot, akiknek vagyonmérete alapját képezi egy mindkét fél számára üzletileg hasznos együttműködésnek. Ők sikeres üzletemberek vagy azok voltak, én felső vezető voltam, meg fogjuk ismerni és találni egymást.
Címlapkép: Bácsi Róbert László
A cikk megjelenését a Konkolydirect támogatta.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
