A "kiegészített nemzeti számlákban" szereplő háztartási vagyon érdekesen oszlik meg:
- A háztartások alsó 50%-a rendelkezik a nem pénzügyi vagyon (jórészt ingatlanok) 15%-ával, felső 50%-a pedig a 85%-ával. Ugyanez a pénzügyi eszközöknél (jórészt megtakarítások) 10%-90%, a kötelezettségek (pl. felvett hitelek) levonásával kapható teljes nettó vagyon esetében pedig 11%-89%.
- Ha a leggazdagabb 20%-ot nézzük, akkor elmondható, hogy övék a nem pénzügyi vagyon 54%-a, a pénzügyi eszközök 75%-a és a teljes nettó vagyon 67%-a.
- Ami pedig a felső 10%-ot illeti, náluk összpontosul a nem pénzügyi eszközök 35%-a, a pénzügyi eszközök 66%-a és a nettó vagyon 52%-a.
Látható tehát, hogy a pénzügyi eszközök esetében jóval nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség, mint a nem pénzügyi eszközöknél. Ennek fő oka az lehet, hogy a pénzügyi eszközök körében a vagyon növekedésével párhuzamosan egyre nagyobb a céges részesedések jelentősége, a nem pénzügyi eszközök körében viszont a széles rétegek által tulajdonolt lakóingatlanok aránya.
A háztartások felső egy százalékának vagyonából 78 százalékot jelentettek a pénzügyi eszközök, míg a felső tíz százalék fennmaradó része átlagosan már csak fele részben tartott pénzügyi eszközöket vagyonában 2014 végén.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ