Mindezek figyelembevételével azt várnánk, hogy a nagyon is szabad befektetési politikával bíró abszolút hozamú alapok a közelmúltban impresszív hozamokkal vétették magukat észre. A magyar piac sajátja, hogy nagyon eltérő logika mentén haladó alapok is megférnek egymás mellett, találunk olyat, amely alapvetően a kötvénypiacon próbál érvényesülni, de vannak olyanok, amelyek a kiemelkedően magas kockázattól sem riadnak vissza. A többség azonban az ügyféligények miatt inkább alacsonyabb kockázati szintet vállal be, és ehhez mérten választja ki a befektetéseit a felülteljesítés reményében. A piacok nagyobb mértékű emelkedése jó hír a befektetők számára, a nagy kérdés csak az, hogy mennyire tudtak a piac adta lehetőséggel élni a portfólió-menedzserek.
Világosan látszik, hogy az egyik legnépszerűbb alapkategóriáról van szó, az abszolút hozamú alapok kezelt vagyona a drasztikusabb jegybanki alapkamat-csökkenés mellett a többszörösére emelkedett. 2012 nyarán 167 milliárd forint volt az alapokban, míg 2014 közepén már 650 milliárd forintról beszélhettünk. Az év eddigi részében a vagyon 166 milliárddal nőtt, míg éves alapon 294 milliárd forinttal bővült a vagyon. Piaci információk szerint a privátbanki ügyfelek körében nagyon elterjedt termékről van szó, de a lakossági szegmensben is fokozatosan nő a penetráció. Egyszerűen vonzó az 1-1,5%-os betéti kamatok mellett az az ígéret, hogy egy alap alacsony kockázat mellett az állampapírokat meghaladó hozamot képes elérni.
A megtakarítási piacon az értékpapírok előretörése megkérdőjelezhetetlen, a befektetési alapok között az abszolút hozamú alapok számítanak az egyik slágerterméknek. A szektorba két év leforgása alatt 431 milliárd forint érkezett, ebből 151 milliárd 2013 vége óta. Az alapkategória menetelését egyértelműen a tőkebeáramlás biztosítja, bár kétéves időtávon a számításaink szerint a 482 milliárd forintos bővüléshez a befektetéseken elért hozamok is hozzájárultak. Vélhetően azért alacsonyabb ez utóbbi érték, mert nagyon eltérően teljesítettek az alapok, és a korábbi elemzéseink szerint nagyobb számban fordultak elő veszteséget összehozó alapok, melyek rontják a statisztikákat.
A BAMOSZ adatbázisában 79 alapról találtunk adatokat, a szektorban lévő nagyfokú koncentrációt mutatja, hogy a legnagyobb 15 alap vagyona a teljes torta 79%-át teszi ki. A legnagyobb alapok listájára nem is lehetett 10,8 milliárd forint alatti vagyonnal felférni, ami azért a mai magyar viszonyok mellett magas küszöbnek számít. A piac élvonalába csak néhány alapkezelőnek sikerült betörnie, a legnagyobb alapja az OTP-nek van, viszont a legtöbb alappal a listára a Concorde került fel. Amennyiben a vagyon növekedése alapján szelektálunk, akkor a Budapest Alapkezelő GE Money Bonus, a Concorde Prémium 1 és a Concorde Columbus alapja végzett a képzeletbeli dobogón.
Szélsőségek jellemezték az alapokat
A főbb piaci folyamatokat áttekintve rátérhetünk a teljesítmények értékelésére. Az alapok által közzétett árfolyamadatok alapján megnéztük, hogy 6 hónapos időtávon mely alapok voltak az élmezőnyben, ezek alapján 13,7% volt a legjobb eredmény, de a TOP15-be 4,7%-os teljesítménnyel is be lehetett kerülni. A korábban látott, kiemelkedő vagyonnal rendelkező alapok közül csak kettő találunk itt, méghozzá a Concorde Columbus és az OTP Abszolút Hozam "A" alapot. A rövid távú összesítés alapján az OTP alapjának két sorozata vitte a prímet, amely főként amerikai és európai részvénypiacon forgatta meg a befektetők pénzét. A Concorde Rubicon 11,4%-os hozamot tudott elérni 2013 vége óta, amely szintén nagyobb kitettséget tart fent a részvénypiacokon, sőt egy részvénybe akár a portfólió jelentős részét is befektethetik.
A várakozásoknak megfelelően amennyire differenciált maga az alapkategória, annyira nagy eltérések voltak a teljesítményekben egyéves időtávon. A legszerencsésebb befektetők egy év alatt 33,5%-ot is kereshettek az OTP Trend B sorozattal, miközben akik a Nyilasi 2015 alapban voltak, azok 31,5%-os veszteséget szenvedhettek el. Csak összehasonlításképpen, az RMAX index ugyanezen az időtávon 4,5%-kal került feljebb, a legtöbb alap pedig ezt a lécet szeretné megütni. Az egyéves múlttal rendelkező 60 alap közül 36 tudott 4,5% felett teljesíteni. Ámbár, a csökkenő hazai kamatkörnyezet és a befektetési lehetőségek szűkölése miatt ezek a szintek nem lesznek fenntarthatók, a most látott eredményekben alaposan benne van 2013 második féléve.
Az abszolút hozamú alapokat az alapkezelők nem rövid távon, hanem legalább 3-5 éves időtávon ajánlják a befektetőknek, ezért is néztük meg az alapok 3 éves visszatekintő teljesítményét. Mindössze 3 alap volt, amely évesítve nem tudott hozamot elérni, a többség 5%-ot meghaladó eredményeket tett közzé, bár arányaiban kevesebben tudták az RMAX indexet legyőzni. Visszanézve az OTP Supra hozta a legjobb teljesítményt, míg a legrosszabbat az Első Magyar Daytrade alap. Figyeljük meg, hogy mennyire nagy eltérések adódtak az alapok kockázatosságában. Minden további nélkül elképzelhető volt, hogy egy alap ugyanazt a hozamot 2%-os vagy éppen 11%-os évesített szórás mellett érte el.
A hazai befektetők a mérsékelt kockázatvállalásukról ismertek, ezen az úton elindulva elkészítettük, hogy az alapok 3 éves időtávon egységnyi szórásra mekkora extrahozamot értek el. Mindössze 48 alapról van legalább 3 éves idősor, ezek fele volt képes az RMAX felett teljesíteni. A Sharp-mutató alapján a Platina Pí és az OTP Supra emelkedett ki a mezőnyből, a legjobb 10-be a Concorde alapjai tudtak nagyobb számban bekerülni. Az alapok mérete szerint nagy volt a szórás, az olyan óriások mellett, mint amilyen a Supra is, fel tudtak férni a listára 1,5-2 milliárd forintot kezelő kisebb alapok is. A lényeg, hogy nem a méret dönt a teljesítményről, hanem az, hogy milyen portfólió-menedzserek irányítják az alapot és a várakozásokat mennyire sikerül eltalálni.
Megkeresné magának a legmegfelelőbb befektetési alapot, akkor kattintson a részletes keresőért!
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ