Sárándi Ákos: Maga a cég kicsit régebbi, mint kétéves, de az alapcsaládunk 2009. január 24-én indult. Az első célkitűzés az volt annak idején, hogy a befektetési oldalon a multi-manager módszert kövessük, ami azt jelenti, hogy nem egyedi részvények kiválasztásával foglalkozunk, hanem kizárólag az alapok kiválogatására és azok egy portfolióba struktúrálására koncentrálunk.
P.: Miért nem választottátok azt az utat, hogy a magyar piacon hagyományos részvényalap-kezelő csapatot hozzatok össze?
S.Á.: Ma a magyar piacon - főleg ha a tiszta részvényszegmensben gondolkodunk - szinte lehetetlen felépíteni egy hatékony részvénykiválasztó csapatot, mert egy jó részvényalap kezeléséhez a nyugat-európai példák alapján legalább 1 vagy 2 nagyon tapasztalt vezető portfoliómenedzserre van szükség, és legalább 3-4, arra a régióra dedikált, képzett elemzőre. Magyarországon nincs meg a mérethatékonyság a rendszerben, mert ha megnézzük a magyar részvényalapokat, azok általában elég kicsik, csak pár milliárd forintos vagyont kezelnek, a szükséges költségeket pedig nem tudják kitermelni. Tehát az a véleményem, hogy jelen pillanatban nem lehetne felépíteni egy ilyen csapatot Magyarországon, már csak azért sem, mert hiányzik erről a piacról a megfelelő szakmai tapasztalat is.
Ezért úgy döntöttünk, hogy ha aktív részvény szelekcióval nem tudunk hozzáadott értéket teremteni, - és a versenytársak példáját látva be is bizonyosodott, hogy ez nem egy hatékony módszer,- akkor más úton kell elindulnunk. Alternatív opcióként ott volt a passzív vagyonkezelés, azonban ezt azért vetettük el, mert az ETF-ek működésüknél fogva jellemzően alulteljesítik az általuk követett referencia indexet. Véleményem szerint az a vagyonkezelési módszer, hogy az alapokba áramló pénzeket az adott piacon meglévő passzív instrumentumokba fektetjük, nem igazán jó megoldás, mert nem tartalmaz hozzáadott értéket. Mi ettől a hagyományos módszertől eltérő utat járjuk.
P.: Hogyan megy pontosan a befektetések kiválasztása?
S.Á.: Mi azt választottuk, hogy létrehoztunk egy alap-kiválasztási módszert, hiszen láttuk, hogy Nyugat-Európában ez milyen hatékonyan és jól működik. Az ott alkalmazott módszereket tulajdonképpen implementáltuk a magyar piacra, és felépítettünk egy nagyon rigorózus és szigorú befektetési folyamatot. Ezt nevezzük "Q-SELECT"-nek, ezen belül történik az alapok kiválasztása, amelyek bekerülnek a végső portfolióba. A visszacsatolás a piacról az, hogy a kelet-európai értékesítők, akik az alap-szolgáltatók oldaláról lefedik a régiót, azt mondják, hogy nincs ehhez hasonló, jól felépített befektetési mechanizmus az egész kelet-európai régióban.
A kiválasztási folyamat nagyon részletes, onnantól kezdve, hogy megnézzük az adott befektetési célterületre fókuszáló, adott referencia indexet követő alapok teljes univerzumát, kiválasztjuk a legjobban teljesítő alapokat, kiküldünk nekik egy 19 oldalas kérdőívet. Utána ezt értékeljük, majd személyes találkozó keretében mélyinterjút készítünk velük, általában Londonban, Párizsban, Frankfurtban, de már előfordult, hogy New York-ba látogattunk el. Több esetben, konferenciahívást bonyolítottunk le Mumbai-jal, Szingapúrral, de mindig megpróbálunk szemtől-szemben találkozni vagy telefonon beszélni az alap portfóliómenedzserével, akinek "odaadjuk a pénzt". Hála istennek sikerült leküzdeni a korlátokat, a QUANTIS eljutott odáig a szolgáltatóknál, hogy nekünk nem akadály mondjuk egy Fidelity elérése. Amennyiben el akarunk jutni egy alap vezető menedzseréhez, hogy egy rövid interjút készítsünk vele, manapság ez már nem ütközik akadályokba. Jó látni, hogy az irodánkban egymásnak adják a kilincset a világ legnevesebb alapkezelői akik be szeretnének kerülni a termékeinkbe.
P.: Az új európai szabályozás kihívást jelent számotokra, gondolok itt arra, ha hasonló modell szerint működő alapok jönnének be Magyarországra?
P.: Mennyire vagytok megelégedve a vagyonnövekedéssel?
S.Á.: A 100 milliárd forint kezelt vagyon meghaladja az eredeti üzleti tervek szerinti elképzelésünket, nagyon büszkék vagyunk erre, hogy ilyen jól sikerült az elmúlt két év. Ez többek közt az ügyfelekkel való jó megállapodásoknak, illetve a piac jó teljesítményének volt köszönhető. Nekünk nincs magán-nyugdíjpénztári kitettségünk, ezért a mi portfolió-összetételünket nem fogja érinteni 2011-ben a magán pénztári struktúra átalakulása. Azért az önkéntes nyugdíjpénztári piac számunkra továbbra is egy fontos cél piac marad, és a lehetőségeinkhez mérten mindent meg is fogunk tenni, hogy ebben a szegmensben is terjeszkedjünk 2011-ben. Ez piaci szegmens körülbelül 800 milliárd forintos, ezért nagyon fontos terepe lehet a növekedésnek.
P.: Intézményi oldalon láttok még növekedési lehetőséget? Melyik értékesítési csatornára akartok fókuszálni?
S.Á.: Nálunk az életbiztosítóktól jön a befektetések nagyobb része, de a jövőben minél több privátbankba is be szeretnénk kerülni, hála istennek azoknál a partnereknél, akiknél elérhetőek a befektetési alapjaink, elégedettek, és majdnem mindenhol a modellportfoliónak a része legalább 1-2 alapunk. Minden értékesítési csatornán hasonló fókusz van. Abba az irányba megyünk, amelyiket jobban ki tudjuk használni. Továbbá nagyon fontos a stratégiánkban, a nemzetközi terjeszkedés. Jelen pillanatban már Szlovákiában történik a QUANTIS-alapok értékesítése a biztosítói partnereken keresztül, és várhatóan márciusban indul ugyanez a modell Romániában is.
P.: Az adócsökkenés következtében a magasabb jövedelműeknél pluszpénzek maradnak, ezek a pénzek esetleg befektetési lehetőségeket keresnek majd. Külön hangsúlyt fektettek erre?
S.Á.: Felesleges lenne csakis erre fókuszálni, most is elég széles a termékpaletta, amelyen keresztül be tudnak jönni hozzánk a befektetők. Szét kell választani a csatornákat, az egyik a biztosítói csatorna, ott nagyon jó termékstruktúrája van a cégcsoportnak. Van 300 fő a BROKERNET értékesítési hálózatában, akik a QUANTIS befektetési alapokat biztosítási csomagolás nélkül is értékesíthetik, illetve a private banking szolgáltatáson, valamint online értékesítési felületen keresztül is elérhetőek a befektetési alapjaink. Azt gondolom, hogy már most széles az értékesítési csatornánk, illetve a termékstruktúránk is elég jó. A kapacitás megvan ezen az oldalon, inkább az értékesítés támogatására, az oktatásra érdemes fókuszálnunk
P.: A következő 3 évben hová szeretnétek eljutni?
S.Á.: Szeretnénk tovább diverzifikálni a csatornákat, ennek része a nemzetközi terjeszkedés. A szlovák piac után szeretnénk bemenni a román piacra, utána megnéznénk, hogy milyen lehetőségek vannak Csehországban és Lengyelországban. Jelen pillanatban azt mérlegeljük, hogy érdemes-e európai alapkezelővé alakulnunk, vagy nem. Most az az álláspontunk, hogy ezt egy kicsit opportunisztikusan kell néznünk. Ha már nem tudunk biztosítási csomagoláson keresztül terjeszkedni, vagy találunk egy jó partnert, akkor szükség lesz arra, hogy az alapjaink közvetlenül be legyenek regisztrálva az adott országban nyilvános értékesítésre. Amennyiben ez a helyzet valósulna meg, akkor valószínűleg előbb vagy utóbb át kell alakulnunk, és az alapjainkat is át kell alakítani ennek megfelelően.
P.: Miért volt fontos, hogy a BAMOSZ tagjai lettetek?
S.Á.: Az első két évben annyira fókuszáltunk magára az üzleti modell megvalósítására, illetve az ügyfelek behozatalára, hogy most érkeztünk el ahhoz a ponthoz, hogy érdemes csatlakoznunk a szövetséghez. Nem utolsó sorban most már a kezelt állományunk is meghatározó összeget ért el. Ráadásul, ha a nyilvános, nyíltvégű tiszta részvényalapok kategóriáját nézzük, akkor a csatlakozásunkkal körülbelül megduplázzuk a részvényállományt, ami a BAMOSZ által le van fedve. A belépéssel természetesen ezen kívül szeretnénk részt venni abban a szakmai munkában, ami a szövetségen belül folyik.
P.: A BAMOSZ-nak volt egy olyan célja, hogy Budapest régiós befektetési központtá váljon. Ezt is tudnátok vállalni?
S.Á.: Nyugodt szívvel, mert nekünk is ez a stratégiánk. Bár van bennem egy kis szkepticizmus. Azt gondolom, hogy a hajó, mely szerint Kelet Európa meghatározó befektetési alap központjává váljunk nem ment még el Magyarországon ma is van egy pár olyan alapkezelő társaság, amelyik a régióban is felel az alapkezelésért, és mi is hasonló úton járunk, innen próbálunk terjeszkedni a környező országokba. Egyetlen óriási probléma van, hogy az alapkezelést kiszolgáló intézményi háttér nem versenyképes a nyugat-európaihoz képest. A hazai pénzintézetek letétkezelési divízióikra nagyon alacsony erőforrásokat fordítanak, a központi elszámolóház évtizedes hátrányban kullog nyugati testvérei mögött, és lehetünk alapkezelői oldalon nagyon aktívak, vagy nagyon ügyesek, ha a kiszolgáló intézményi háttér nem lesz meg akkor ez a hajó el fog menni.
P.: Megbosszulhatja magát a tétlenkedés?
S.Á.: Optimistán nézek előre, csak a hétköznapok sajnos mindig visszarántanak a valóságba. Amiatt vagyok szkeptikus, hogy ha nem látják ebben az üzleti lehetőséget a hazai pénzintézetek, az elszámolóház, akkor ez nem fog menni, vagy pedig éppen az ő kihagyásukkal fog menni. Nekik kellene erre ráébredni. Előbb-utóbb be fog jönni a magyar piacra olyan külföldi szereplő, aki a letétkezelést határon átnyúló tevékenységként fogja végezni. Vagy elő fog fordulni, hogy egy hazai alapkezelőnek az alapkezelő része itt marad, de az adminisztrációját ki fogja vinni az országból, mert azt képtelen ellátni a magyar intézményi háttér.
P.: Az elmúlt időszakban több devizás sorozatot is elindítottatok. Jelenleg milyen alapokat kezeltek?
S.Á.: Ebből a szempontból is a piac előtt járunk, jelen pillanatban 10 befektetési alapot kezelünk, és ezekhez 36 befektetési jegy-sorozat van. A széles termékpaletta pusztán azt szolgálja, hogy a különböző értékesítési csatornáknak a legmegfelelőbb és legkönnyebben elérhető sorozatokat próbáljuk nyújtani, az ügyfél szempontjából pedig ne legyen probléma a devizakonverzió. Az más kérdés, hogy a mögöttes kitettséget nem nagyon változtatja ezzel a befektető, a különböző sorozatok inkább kényelmi szempontokat szolgálnak.
Az alapjaink hatalmas méretűek a magyar piachoz képest. A kínai alapunk megközelítőleg 30 milliárd forint, az indiai 22 milliárd környékén jár, a dél-amerikai 15 milliárd körül van. A cég szempontjából nem mindegy, hogy a 100 milliárd forint hogyan oszlik el, hány portfolióban kell kezelni a vagyont. Annak vagyok a híve, hogy a portfoliómenedzserek az idejüket arra fordítsák, hogy az általuk kezelt alapok jól teljesítsenek és hozzáadott értéket teremtsenek a napi ki-bejövő pénzek kezelése, az idejükből napi 20 percnél többet ne raboljon el.
P.: Ha jól tudom egy alapotoknál lesz változás?
S.Á.:Január 24-én alakítottuk át a Globális Trend alapunkat, mert ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, relatív kicsi volt a portfolió mérete. Azt gondoljuk, hogy Oroszország az egyik legattraktívabb piac lesz 2011-12-ben, erre felkészülvén ezt egy dedikált QUANTIS Oroszország Részvény Alapok Alapjává alakítottuk át.
P.: Az elmúlt időszakban elég sok fejlődő piaci alapot indítottak a cégek. Telített a piac, vagy lehet majd ilyeneket indítani még?
S.Á.: Új alapot indítani mindig lehet csak az a kérdés lesz e benne elegendő tőke. A QUANTIS palettáján a legtöbb fejlődő piac megtalálható, lényegében teljes a lefedettségünk, illetve megtalálható a globális fejlett piac is, és van észak-amerikai alapunk is. Mérlegeljük, hogy például egy nyugat-európai piac mikor válik attraktívvá. Jelen pillanatban ez még nem jött el, de folyamatosan figyeljük a piacot, és ha úgy gondoljuk hogy itt a fordulat, akkor indíthatunk egy új alapot.
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
