2021-ben már a pénzintézetek sem lehetnek közömbösek a fenntarthatóság kérdésében. Hol mutatkozik meg a bankok felelőssége ebben? Mit tehet a bankszektor a fenntartható fejlődésért?
Nem csak a bankok, de más szektorban működő vállalatok sem lehetnek ma már közömbösek a fenntarthatóság kérdésében. Ha a cégek nem tesznek vállalásokat, nem dolgoznak ki és követnek fenntarthatósági stratégiát, akkor hamarosan nőni fognak a kockázataik és a költségeik, elkerülik őket a befektetők, nehezebben jutnak finanszírozáshoz. Ezért is van különleges szerepe a bankszektornak, mivel számos olyan eszközzel rendelkeznek a bankok, amelyekkel a vállalatokat és a magánszemélyeket is a finanszírozás oldaláról tudják ösztönözni a fenntartató célok kitűzésére.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy saját működésünk fenntarthatóbbá tételével példát mutathatunk a gazdaság többi szereplőjének, valamint kialakíthatunk vagy közvetíthetünk olyan hitel- vagy tőkeprogramokat is, amelyek ebben támogatják az ügyfeleinket. Büszkék vagyunk például arra, hogy a Magyar Bankholding tagjaként a Takarék Jelzálogbank a hazai piacon másodikként bocsátott ki a közelmúltban zöld jelzáloglevelet. A nyilvános forgalomba hozatal során 6,33 milliárd forint ajánlatot nyújtottak be a tőkepiaci szereplők, amelyből 5 milliárd forintot fogadtak el az ötéves lejáratú, fix hozamú értékpapírra.
A jegyzésből befolyó bevételből kizárólag energiahatékony lakóingatlanok vásárlását, építését, illetve használt ingatlanok energiahatékony felújítását finanszírozzák,
ezzel járulnak hozzá a klímaváltozás mérsékléséhez. A most kibocsátott zöld jelzáloglevelek a refinanszírozott lakossági és vállalati jelzáloghitelek zöld ingatlanfedezete miatt hosszabb távon a normál jelzálogleveleknél biztonságosabb befektetésekké válhatnak.
Hol kell bekapcsolódnia a szabályozónak ebbe a folyamatba, és mennyire készültek fel a magyar jogszabályok, vagy az azokat alkalmazó hatóságok ezekre a változásokra?
Visszakérdeznék: vajon azért lett egy évtized alatt a fenntarthatóság a mai civilizációnk legfontosabb kihívása, mert különböző szabályozó testületek, kormányok, szövetségek rákényszerítették azt az emberekre és vállalatokra, vagy azért, mert a társadalom és a gazdaság szereplői elkezdték magukon érezni a klímaváltozás hatásait? Én azt gondolom, hogy inkább az utóbbi.
A szabályozás párhuzamosan halad a társadalmi és fogyasztói elvárásokkal, de nem feltétlenül diktálja azokat.
A piac sok szempontból önszabályozó: az egyre tudatosabbá váló fogyasztók és befektetők egy idő után elkezdik „büntetni” a fenntarthatósággal nem törődő vállalatokat, akik ahhoz, hogy továbbra is fenntartsák a versenyképességüket, el kell mozdulniuk pozitív irányba. Ez a jelenlegi helyzetünkben talán túl lassú folyamat lenne, ezért nagyon fontos, hogy a szabályozók olyan keretrendszereket alkossanak, amelyek facilitálni tudják az elmozdulást, hogy egyre erősebb követelményeket támasszanak, és ezzel párhuzamosan egyre több ösztönzőt is bevezessenek.
Magyarországon erre van is remek példa: a Magyar Nemzeti Bank részéről egyre fontosabb elvárás, hogy a hitelintézetek mérlegeiben növekedjen a környezetileg fenntartható (zöld) iparágakban működő ügyfelek részaránya a „barna” iparágakhoz, ügyfelekhez képest. Remek kezdeményezések a Magyar Nemzeti Bank Zöld Hitel és Zöld kötvény programjai, ezek a fenntartható működés támogatásának irányába terelik a piaci szereplőket. A Zöld Ajánlásokat idővel akár rendeletté is lehetne alakítani, amely kötelező érvényű feltételeket határoz meg.
Milyen irányokat határoz meg az MBH készülő fenntarthatósági stratégiája? Mik azok az eredmények, mérföldkövek, amiket el szeretnének érni?
Először is ki kell, hogy emeljem, hogy a tagbankok egyenként is rengeteget tettek az elmúlt időszakban a fenntartható működésért, és számos kezdeményezés elindítását és támogatását valósították meg. Mi sem jobb bizonyítéka ennek, mint hogy az MKB Bank több éves elkötelezett és komplex munkáját az MNB idén a Zöld Bank Díjjal jutalmazta, amellyel a jegybank az ökológiai lábnyom csökkentéséért legtöbbet tevő hitelintézet törekvéseit ismeri el.
Egy percig sem volt tehát kérdés, hogy a Magyar Bankholding üzleti stratégiájában kiemelt figyelmet kapjanak a fenntarthatósági célok, szempontok. Azt gondoljuk, hogy egy több mint 2,5 millió ügyfelet kiszolgáló, magyar tulajdonú majdani bankként hatalmas a felelősségünk a környezet megóvásában, és ezzel párhuzamosan a jövő generációk védelmében is.
A részletes ESG-stratégiánkon már dolgozunk, várhatóan márciusban hozzuk nyilvánosságra. 5 éves távlatra tervezünk, és félévekre bontjuk a célokat, és az elérésükhöz szükséges feladatokat. Célunk, hogy a fenntartható pénzügyek területén is piacvezetővé váljunk a szektorban. Abban, hogy sikeresek tudjunk lenni, talán a legfontosabb, hogy mi magunk is szakértővé váljunk az ESG területén, ezért kompetenciaközpontot hoztunk létre, amely integráltan irányítja a folyamatokat, minden működési területről bevon kollégákat a tervezésbe és megvalósításba.
Célunk, hogy olyan önálló termékpalettát hozzunk létre, amellyel ösztönözni tudjuk a lakossági ügyfeleket
például energiahatékony háztartási gépek vagy e-autók vásárlására úgy, hogy kedvezőbb konstrukciókat ajánlunk számukra.
Természetesen saját működésünket is környezetbaráttá kívánjuk tenni, de anélkül, hogy a fizikai ügyfélkiszolgálás minősége csorbulna. Számunkra kiemelt cél, hogy a vidéki lakosságot is kiszolgáljuk, fiókjainkkal minél több helyen elérhetők legyünk. Lássuk be, ez költséges dolog, ezért saját működésünket, háttérendszereinket a lehető leghatékonyabbá kell tennünk. Ezt elsősorban piacvezető digitális megoldások segítségével szeretnénk elérni, egyes rendszereink már tesztelési fázisban működnek.
Az elmúlt hónapokban megkerülhetetlen fogalom a befektetéseknél, a cégek működésénél az ESG: mennyire szükséges edukálni a magyar ügyfeleket, befektetőket ebbe az irányba, és mit jelent az MBH-nál ez a fogalom a gyakorlatban?
Magyarországon, de nemzetközi szinten is gyerekcipőben jár még az ESG-szemlélet, a cégek és befektetők is most barátkoznak a fogalommal, és igyekeznek elsajátítani a megfelelő diszciplínákat. Aki időben lép, kidolgozza saját stratégiáját, és hitelesen képviseli a fenntartható irányokat, az óriási versenyelőnyre tehet szert. Pont ezért nagyon érdekes és izgalmas időszak ez most, hiszen látszik, hogy a társadalmi, fogyasztói igény egyre fokozódik a fenntartható működés, gyártás, szolgáltatások stb. iránt, azonban a kínálat még nem biztos, hogy ezt maximálisan le tudta követni. Ha le is követte, akkor sem biztos, hogy ezt egy jól auditálható, és egymással összehasonlítható keretrendszerben tette. Nem is tudta volna, mert nem volt ilyen. Az ESG most ezt igyekszik bepótolni: olyan keretrendszert létrehozni, amely objektív szempontok szerint tudja a vállalatok működését és vállalásait értékelni.
Ahogy a fogyasztók, úgy a befektetők részéről is igény mutatkozik arra, hogy olyan cégekbe, alapokba fektessenek, amelyek az ESG szempontrendszer szerint minél inkább élen járnak a fenntarthatósági célok megvalósításában. Teszik mindezt azért, mert látják, hogy a fogyasztóknak is egyre inkább erre van igénye, ahogy azt is, hogy szabályozói oldalról is egyre több ösztönzőt kapnak ezek a vállalatok. Egyszóval: pozitívabb jövőképpel bírnak, mint a fenntarthatóságért semmit sem tevő vállalatok.
A pénzügyi szektor például úgy tudja a befektetőket edukálni, hogy segít nekik kiválasztani azokat a vállalatokat, amelyek fenntarthatóan működnek, vagy olyan technológiákban fejlesztenek, amelyek megújuló energiatermeléssel foglalkoznak. Remek példa erre a Budapest Alapkezelő NEXT alapcsaládja, amely kifejezetten a környezettudatos és egyben biztos befektetést kereső befektetők számára jelent reális opciót. Ehhez hasonló, és ennél jóval komplexebb terveink is vannak a Bankholding vezetőségében.
Miért éri meg egy cégnek ma Magyarországon fenntarthatóbbá válni? Milyen előnyökhöz jut ezzel?
Az egyik legfontosabb előny, hogy könnyebben és olcsóbban juthat majd finanszírozáshoz az a vállalat, amelyik fenntartható módon működik és stratégiájában fontos helyen szerepel a fenntarthatóság. A vállalati működés ESG-alapú auditálásával viszonylag könnyen kiszűrhetők azok a tevékenységek és pontok, ahol energiamegtakarításra, hatékonyságnövelésre, ezáltal költségcsökkentésre van lehetőség.
A cég kedvezőbben juthat forráshoz – már most is számos zöld finanszírozási megoldás érhető el, például az előbb említett MNB Zöld Program, Zöld kötvény stb. révén, de a jövőben robbanásszerű növekedés várható ezen a téren.
Egy másik fontos szempont, hogy a fogyasztók egyre tudatosabbá válnak. Azt látjuk, hogy egy olyan fogyasztói generáció lép a legnagyobb vásárlóerővel bíró korcsoportba, amely számára már teljesen alapvetés az, hogy figyelnek a zöld szempontokra. A vásárlói attitűdök változásával inkább azokat a vállalatokat, termékeket, szolgáltatásokat igyekeznek igénybe venni, amelyek bizonyítottan fenntarthatóan működnek, vagy erősek a törekvéseik.
Ma Magyarországon munkaerőhiány van, a vállalatok folyamatosan azzal küzdenek, hogyan szerezzék és tartsák meg a legjobb szakembereket. Az előbb említett új generáció számára egyáltalán nem mindegy, hogy egy olyan vállalatnál dolgozik, amelynek kifejezetten „zöld” a brandje, vagy egy olyannál, amelyik semmit sem tesz a fenntarthatóságért.
Nem utolsó sorban az Európai Unió új költségvetési ciklusában kiemelt figyelmet kap a fenntartható működésre való átállás. Emiatt hatalmas összegű fejlesztési, beruházási forrás kerülhet az elkövetkezendő években Magyarországra. Csak a magyar agrárium fejlesztésére és finanszírozására 4300 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre a következő uniós költségvetési ciklusban, és ennek közvetítésében mi is aktív szerepet kívánunk vállalni.
A cikk megjelenését a Magyar Bankholding támogatta.
