Volt már egy kör
Az OTP-t korábban is hírbe hozták már szlovén bankvásárlással, lapértesülések szerint a magyar bank is tett ajánlatot a 2013-ban állami segítséggel kimentett, és állami tulajdonba került Nova KBM-re, de azt végül 2015-ben az EBRD-vel karöltve az Apollo Global Management szerezte meg. A magyar bank most újra próbálkozna a szlovén bankpiacon, Csányi Sándor egy múlt heti szófiai sajtótájékoztatón (a Portfolio a helyszínről tudósított) azt mondta, az OTP szívesen belépne a szlovén bankpiacra.Mit érdemes tudni a szlovén bankpiacról?
A szlovén bankpiac mérete relatíve kicsi, amit jól mutat, hogy az OTP Csoport mérlegfőösszege mostanra már meghaladja a teljes ottani bankszektor mérlegfőösszegét, a tavaly szeptemberi állapot szerint az OTP összes eszközének értéke 14,4, a szlovén bankszektoré pedig 12,5 ezermilliárd forint volt.A legnagyobb szlovén bank, az NLB, amelynek mérlegfőösszege 2017 év végén 8,7 milliárd euró, vagyis akkor árfolyamon mintegy 2700 milliárd forint volt, miközben az OTP összes eszközének értéke már akkor is 13 190 milliár forint, vagyis közel ötször akkora volt. A hét legnagyobb, a piac több mint 85 százalékát adó szlovén bank összesített mérlegfőösszegénél közel másfélszer nagyobb volt 2017 végén az OTP, és a magyar bank felvásárlásainak köszönhetően a különbség azóta tovább nőtt.
Mivel a hitelkihelyezés bővülése mérsékelt volt, a nettó kamatmarzs pedig trendszerűen csökkent az elmúlt években, ezért a nettó kamatbevétel szektorszinten nagyjából stagnált az elmúlt években, igaz, az elmúlt negyedévekben már élénkülés látszott a hitelkihelyezésekben, így a bevételek is növekedésnek indultak. Összehasonlításképpen, az OTP Csoport nettó kamatbevétele nagyjából két és félszer akkora, mint a teljes szlovén bankszektoré.
Az elmúlt években a szlovén bankszektor kamatmarzsai is csökkentek, a nettó kamatmarzs 2017 végén már csak 1,8 százalékon állt, és bár a kamatmarzs erózió az OTP-nél is jellemző volt, csoportszinten még mindig 4,6 százalékon állt 2017 végén. 2013 kivételével az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjén áll a nettó kamatmarzs a szlovén bankszektorban.
A szlovén bankszektor egésze az elmúlt 4 évben profitábilisan működött, a pénzintézetek összesített adózott eredménye évről-évre nőtt. Csak hogy perspektívába helyezzük: az OTP Csoport profitja az elmúlt években jellemzően duplája volt annak, mint amit a teljes szlovén bankszektor termelt.
A bankszektor profitabilitása jóval elmarad az OTP Csoport vagy a magyar bankszektor profitabilitásától, az adózás előtti eredményből kalkulált ROE 10 százalék alatt állt 2017-ben, miközben az OTP Csoportnál jóval 20 százalék felett.
Mit vehet Szlovéniában az OTP?
SKBLogikusan hangzik, hogy az OTP a bolgár, az albán és a szerb bank után a Societe Generale egy másik érdekeltségét, a francia bank szlovén leányát, az ügyfeleit 56 bankfiókon keresztül, közel 870 alkalmazottal kiszolgáló SKB-t is megvegye. Az akvizíció mellett szól, hogy az OTP és a francia bank a korábbi tranzakciók miatt már jól ismeri egymást, ami felgyorsíthatja az adásvételi folyamatot, de az is a szlovén SocGen mellett szól, hogy a bank hatékonyan és profitábilisan működik, és ezen keresztül rögtön Szlovénia negyedik legnagyobb szereplője lehet az OTP.
Az SKB bevételei a 2013-as mélypont óta mérsékelten emelkedtek, a szlovén bank egyre több profitot termel. A tavalyi első félév egyébként kifejezetten erős volt a banknál, a nettó kamatbevétel 7,5 százalékkal 41 millió euróra nőtt, az összes bevétel 3,2 százalékkal 55,7 millió euróra bővült, az adózott eredmény 9,3 százalékkal 24,4 millió euróra emelkedett, a sajáttőke arányos megtérülés az egy évvel korábbi 11,8 után 13,7 százalék volt. A teljes hitelpiacon 10, a lakáshitelek piacán 13,7 százalékra nőtt a bank részesedése.
Az SKB költség/bevétel hányadosa az elmúlt években 50 százalék közelébe csökkent, már alacsonyabban áll, mint az OTP Csoporté.
A sajáttőke arányos megtérülés tartósan 10 százalék felett áll, magasabban, mint több OTP leánybanknál (szlovák, montenegrói, szerb, román).
És hogy mennyi lehet a vételár? Az OTP szeret könyv szerinti érték alatt bankot venni, de mivel jó minőségű eszközről van szó, ezért vélhetően mélyebben a zsebbe kell nyúlni. Az SKB könyv szerinti értéke 2017 végén 368 millió euró volt, az mostani árfolyamon 117 milliárd forint, a másfeles könyv szerinti érték pedig 176 milliárd forintot jelentene, valahol a két érték között lehet az SKB reális vételára.
AbankaEgy másik jelölt lehet az állami tulajdonban lévő Abanka, amelyik mérlegfőösszege alapján közel 10 százalékos piaci részesedésével a harmadik legnagyobb szlovén bank, és amely a tavaly június végi állapot alapján 1035 alkalmazottal, 56 bankfiókon és 267 ATM-en keresztül (3. hely, 16,7 százalékos piaci részesedés) szolgálja ki lakossági és vállalati ügyfeleit, a lakossági hitelek aránya 44,5 százalék, a nagyvállalati részarány 23,8, a kisvállalati 17,7 százalék.
A szlovén bank masszív veszteségek után 2015 óta már nyereségesen működik, a tavalyi első félévben közel akkora profitot ért el, mint 2017 egészében. (az alábbi ábrákon az Abanka Group számait szerepeltetjük, amely a szlovén bankon, az Abankán kívül 3 kisebb leányvállalatot is magában foglal)
A bank sajáttőke arányos megtérülése az elmúlt években nagyjából 7-13 százalék között alakult.
Az Abanka saját tőkéje tavaly június végén 558 millió euró volt, vagyis ha azzal számolunk, hogy a bolgár Expressbankhoz hasonlóan 1-1,5 P/BV szorzón vehetné meg a szlovén bankot is az OTP, akkor mostani árfolyamon 178-266 milliárd forintot kellene fizetnie érte.
Mennyit tenne hozzá az OTP-hez egy szlovén bank?
Az Abanka vagy az SKB megvásárlásával az OTP a szlovén bankpiac harmadik vagy negyedik legnagyobb szereplője lehetne, csoportszinten különböző sarokszámok alapján 2-8 százalékot tehetnének hozzá a magyar bankcsoport számaihoz.(Igyekeztünk minden kategóriában az elérhető legfrissebb adatot használni, az egyes bankok sarokszámai összehasonlításra nem, inkább csak a nagyságrendek érzékeltetésére alkalmasak.)
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ