Az idei év kemény téllel indult az európai gazdaságban. A tavasz sokáig nem akart beköszönteni: megdermedt lakossági fogyasztás, befagyasztott kiadások, hideg ciprusi szelek. Jelenleg úgy tűnik, hogy amíg az Unió még mindig a hó súlya alatt nyög, az Egyesült Államokban már megkezdődött az olvadás, nem is említve a BRIC államokat és Törökországot, valamint Mexikót, ahol már melegszik az idő. Idén még mindig az eurózóna recessziója várható, amiben jelentős szerepet játszik a németországi gazdasági aktivitás gyengülése, valamint a nulla-közeli franciaországi GDP-növekedés. A mediterrán térség teljesítménye továbbra is alacsony szintre várható, ami betudható a megszorító intézkedéseknek és a magánszektormenekülésének a hitelállományból.
A pénzügyi és hitelfeltételek javulása, a költségvetési kiigazítások esetleges megnyugvása és a külső egyensúlytalanságok csökkenése megnyithatja az utat az eurózóna számára egy visszafogott növekedési pálya előtt, ami a prognózisaink szerint 2014-re +1,2%-os GDP-emelkedést hozhat - foglalja össze az Euler Hermes Csoport nemzetközi elemzése. Az adatok egyértelműen igazolják azt, hogy a világ GDP-változásának pozitív egyenlegéhez nem az európai közös pénzt használó országok járultak hozzá. A növekedés jellemzően a BRIC országokból ered és Európán belül is inkább a feltörekvő gazdaságok járulnak hozzá ahhoz, hogy kedvezőbben alakuljanak a kilátások. Magyarország sajnos még mindig a sereghajtók között szerepel.
Fizetésképtelenségi Index: duplacsúcs és füles csésze
Az Euler Hermes Fizetésképtelenségi Indexe azt mutatja, hogy a Visegrádi Négyek országaiban a pesszimistáknak (sőt, valójában a realistáknak) a jóslatai igazolódtak be. Lengyelország, Csehország és Szlovákia esetében egy duplacsúcs-alakzat rajzolódik ki a vizsgált időtávon belül. Magyarországot tekintve - a tőzsdei technikai elemzésekből kölcsönvett hasonlattal - egy "fordított füles csésze" alakját látjuk, vagyis a 2008-2010. közötti években elhúzódó, de kevésbé sokkszerű hatás érte hazánkat. A 2012-ben mért második negatív hullám a fejre fordított csésze "füle" az újabb, de alacsonyabban elhelyezkedő csúccsal a magyarországi állapotok stabilizálódását vetíti előre. A 2010-2011-es időszak tehát egy látszólagos megnyugvás volt, meteorológiai hasonlattal: a vihar előtti csend - mutatnak rá az Euler Hermes Csoport magyarországi leányvállalatának vizsgálatai (a részletes elemzésért kérjük, küldjön e-mailt erre a címre).
Előrejelzéseink azt mutatják, hogy a cégek bedőlésének nagy hullámai lementek, és ugyan az idei év még mindig a túlélésről szól, jövőre már kibukkanhat a felhők közül a nap. Visszafogottabb optimizmusra adhat okot azonban, ha a késedelmes fizetések számának alakulását vizsgáljuk. A tavalyi év végére megemelkedett a régió országaiban a fizetési késedelmek változását tükröző éves mozgóátlag értéke. Habár a magyarországi vállalkozások esetében relatíve kismértékű volt a késedelmek növekedése, de Szlovákia és Lengyelország helyzete mindenképpen intő jel a jövőre nézve.
Hazai károk, külföldi kockázatok
A fentieket igazolják vissza az Euler Hermes hitelbiztosítással rendelkező ügyfeleinek káreseményei is. Negyedéves mozgóátlagokat nézve a káresemények is szinte ugyanazt a fordított fülescsésze-formát veszik fel, mint az országos viszonylatban regisztrált fizetésképtelenségi eljárások. A bekövetkezett biztosítási eseményeknek (vagyis a nemfizetésből eredő károknak) hétéves időtávra visszatekintve kevesebb, mint fele származik az exportpartner fizetésképtelenségéből, míg a domináns arány a belföldi kereskedelemből eredeztethető. Figyelemreméltó, hogy a válság csúcspontjain szignifikánsan megnő az exportkárok aránya: 2009-ben és 2012-ben a külföldről származó káresemények értéke elérte a 65% körüli részarányt. A hazai vállalkozások exporttevékenysége során évekre visszamenőleg, tendenciózusan Szlovákia, Lengyelország és Románia vállalkozásai jelentik a fő károkozókat, találkozhatunk azonban néhány olyan országgal is, amelyek ugyan nincsenek ott a "toplistás" államok között, mégis negatív rekordot tudnak dönteni egy-egy évben a káresemények tekintetében. Ide sorolhatók Ausztria, Szlovénia és Horvátország, de természetesen olasz és görög vállalkozások is tartoznak ebbe a körbe.
A kitettség alakulása az elmúlt három évben egy dinamikus bővülésről ad számot. A kitettség növekedése mindenképpen pozitív mögöttes tartalommal bír. A magasabb biztosítási fedezet egyrészt jelentheti a gazdaság, ágazat bővülését. Másrészt - és ez a fontosabb - a vállalkozások tudatosabb kockázatkezelésére utal. A biztosítással fedezett értékesítés ebben a három évben dinamikusan nőtt, 2013-ra meghaladta a 2010-es évhez képest mérten a 70%-ot. Érdemes azokra az ágazatokra külön kitérni, amelyek esetében a kitettség az átlaghoz képest is nagyobb lendülettel nőtt a biztosítással fedezett vevőállomány értéke. Ezek a fémipar, a gépjárművek és a kapcsolódó iparágak, a gépek, berendezések gyártása, értékesítése, valamint a logisztika.
A legfőbb kérdés azonban a kitettségek elemzésekor, hogy a biztosított vevőállomány növekedésével együtt jár-e a károk növekedése is. Elsőre logikusnak tűnő válasz lenne, hogy a káresemények is követik ezt az irányt, hiszen minél nagyobb a kitettség, annál nagyobb mértékben következhetnek be a károk. A valóság azonban ezt nem igazolja. A három év alatt pontosan a legdinamikusabban növekvő kitettség-állományt felmutató ágazatokban volt megfigyelhető csökkenés a kitettségre vetített károk értékében, ami ugyancsak azt támasztja alá, hogy egy kötvényesnek érdemes a biztosított vevőkörét bővíteni a kockázatok porlasztása, mérséklése érdekében. A gépjármű- és a fémipar, valamint a gépek/berendezések piaca tudta felmutatni a legjobb eredményeket ebben a tekintetben. Érdemes megemlíteni még az energiahordozók piacát, ahol a biztosított vevőállomány növekedése ugyan elmaradt az átlagtól, a kár vs. kitettség mutatója mérhető javulást láttatott a közelmúltban.
A szabályt erősítő kivételt azonban itt is találunk. A konjunktúra-változásokra különösen érzékeny iparágakban nem feltétlenül érvényesül a fenti összefüggés, hiszen az ilyen ágazatok erőteljesebben reagálnak a makrogazdasági változásokra. Az előzőekben vizsgált szektorok közül ez az inverz jelenség a logisztikai ágazat esetében érzékelhető. Ugyanebben a viszonylatban szintén negatív irányvonalat rajzol fel néhány további, konjunktúra-érzékeny iparág. Számításaink szerint ide tartoznak az építőipar, a kiskereskedelem, és a szolgáltatások. Az elmúlt két év erős hatást gyakorolt azonban arra, hogy egy viszonylag kevésbé érzékeny szektor is erre a negatív listára kerüljön, ami pedig nem más, mint az agrárium és élelmiszeripar együttese.
Kilátások a közeljövőben
Amilyen hosszú volt a tél, olyan hamar tört ránk a tavasz: kedvező jelzések a központi bank vezetése részéről, jelentősen javuló infláció, az évszak közepére stabilizálódó forintárfolyam és a CDS felárak mérséklődése hozták el a jó időt Magyarország számára. A nemzetközi elemzőházak kezdik ugyancsak derűsebben látni a jövőt, de óvatos optimizmusra biztatnak. A közeljövőben néhány egyedi esetet leszámítva nem valószínűsíthető, hogy tovább növekednének a nemfizetési kockázatok, a fizetésképtelenségi eljárások száma remélhetőleg csökkenő irányt vesz, de a tudatos követeléskezelés ezekben a pillanatokban talán még fontosabbá válik, mint a legmélyebb recesszió idején. A válságindikátorként számon tartott konjunktúra-érzékeny ágazatok (pl. építőipar, logisztika) áttörés egyelőre nem várható.
A gazdaságirányítás kiszámíthatósága mindemellett továbbra is megkérdőjelezhető, és ugyan a nem tradicionális költségvetési intézkedések mintha kezdenének visszatérni a medrükbe, a bizalmat helyreállítani sokkal nehezebb, mint elveszíteni. A tőke pedig lábbal szavaz: oda megy, ahol jól érzi magát. Az Euler Hermes a hitelbiztosítási piac oldaláról valamelyest pozitívabb prognózisokkal várja az elkövetkező hónapokat, de - híven egy biztosítótársasághoz - a világ rizikók összességét jelenti számunkra. Viszont a pohár legalább már félig üres és bizakodunk abban, hogy egy év múlva félig teli lesz.