Az év első hónapja nagyon eltérő piaci mozgásokat hozott a régiónkban, a részvényalapok által leginkább követett országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország, Törökország) volt olyan, amely eséssel zárta a hónapot, viszont találtunk olyat is, amely szép emelkedést tudhatott maga mögött. Nagy szerencsénkre a korábbi alulteljesítés után a magyar piac pozitív értelemben lógott ki a sorból, a BUX 6,6 százalékkal került feljebb januárban, amihez hasonlóra csak az orosz piac volt képes, a maga 6 százalékos emelkedésével.
A többi országban ennél jóval alacsonyabb teljesítményekkel találkozhattunk, a decemberben nagyot emelkedő tőzsdék itt inkább visszavettek a lendületükből. A török index halvány, 0,7 százalékos emelkedést tudott felmutatni, a cseh és lengyel tőzsde viszont már nem tudott hozamot hozni havi összevetésben. A cseh tőzsde 1,7 százalékkal értékelődött le, míg a lengyel tőzsde 3,5 százalékkal. Összehasonlításképpen az MSCI EM index 1,3 százalékkal emelkedett januárban.
A benchmarkokra a nagyobb részvénypiaci elmozdulások voltak erőteljesebb hatással, a deviza átértékelődése csak kisebb mértékben tudta az erőviszonyokat megváltoztatni. A gyűjtésünk szerint a hónap legnagyobb nyertese az orosz és a magyar piac volt, az átlagos súly 58,4 százalékról 59,9 százalékra, míg 2,3 százalékról 2,4 százalékra emelkedett. A legnagyobb vesztese a hónapnak a lengyelek voltak, amelyek csak az átértékelődés miatt egy százalékpontot veszítettek a referencia indexben.
Nagyobb nevek is visszataláltak
A Portfolio.hu által követett 19 régiós részvényalap összesített vagyona tovább tudott emelkedni, az év végi 10,1 milliárd euróról 10,2 milliárd euróra, a növekedés azonban mindösszesen 1,2 százalék volt, ami annak fényében mindenképpen meglepő, hogy az orosz index 6 százalékot tudott menetelni. Még ha az átlagos piaci teljesítményeket és a devizaárfolyam változás hatását is figyelembe vesszük, akkor is nagyobb emelkedésnek kellett volna kijönnie, ami azt jelenti, hogy januárban minimális tőkekivonás jellemezte a régiós alapokat. A magyar piac számára a legjobb hír az volt, hogy míg semleges súlyozás esetén a magyart papírokban a portfólió 2,4 százalékát kellett volna tartania az alapkezelőknek, az összesítésünk szerint 3,1 százalék volt a magyar kitettség, ami 0,7 százalékpontos felülsúlyozásról tanúskodik.
Amennyiben megnézzük alaposabban is az egyes alapokat, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy nagyon nagy különbségek vannak. A 19 alap közül 5 alap a portfóliójában egyáltalán nem tart magyar részvényeket, ami oda vezet, hogy az alapok közül még mindig 12 alulsúlyozza a magyar piacot. Ez önmagában nem rossz, hiszen ha jobbra fordul a szekér, akkor lehet intézményi érdeklődés a magyar papírok iránt. Egyelőre azonban az látszik, hogy csak néhány nagyobb szereplő miatt van ilyen jó helyzetben a helyi tőzsde a régiós portfóliókban.
A régióban nagyobb vagyonnal rendelkező két alap a Blackrock és a Baring kezében van, a 10,2 milliárd euróból 3,2 hozzájuk köthető, az alapkezelők havi portfólió-jelentéseit nézve pedig igencsak optimisták a magyar piaccal kapcsolatban. Míg a Blackrock a portfóliónak 7,3 százalékát tartja magyar papírokban, addig a Baring 3,8 százalékot, ami jelentősen meghaladja a 2,4 százalékos benchmark mértéket. Ráadásul a Baring esetében egy hónap alatt 0,7 százalékponttal nőtt a magyar kitettség, ami azt jelenti, hogy vásárlóként jelentek meg a piacon. Nagyobb mértékű felülsúlyozásra még a Templeton esetén van példa, az ő alapjuk 5,4 százalékos arányban tart magyar részvényeket.
Az átlagos súlyokat nézve nem áll rosszul a magyar piac szénája, a decemberi mélypontok elhagyását követően visszatértünk 3-3,5 százalékos sávba. Ebben egyrészt a riválisoknál jobb piaci teljesítményt játszott közre, viszont voltak alapkezelők, amelyek jelentősebb vásárlásokat is indítottak. A már említett Baring mellett a DWS és a Pictet is növelte a magyar részvények arányát, a korábbi szinthez képest duplázódott a részaránya a magyar piacnak. Az elmúlt hónapokban alapvetően támogató volt a környezet, a befektetők sok pénzt helyeztek el az alapokban, a trendet itthon pedig csak egy technikai tényező (MSCI indexkosárból kikerülő Richter) tudta megváltoztatni.
A nagy vízválasztó viszont februárban jött el. A kérdés az, hogy a tőzsdék lecsorgása milyen reakciókat vált ki az alapkezelőkből, és a februárban látott nagyobb tőkekivonásokat hogyan tudták lereagálni a befektetők. A közzétételi kötelezettség csúszása miatt ezt a hó végén fogjuk csak látni. Azért is lesz ezt fontos látni, mert megmutathatja, hogy mennyire kitartóak a magyar piac mellett a régiós alapkezelők. Bár ha az utóbbi hónapok eseményeit nézzük, akkor azért bizakodóak lehetünk.