Tovább emelkedő privátbanki limitek
A nemzetközi elemzésekben jellemzően privátbanki belépési limitként az 1 millió dolláros határ az elfogadott, azonban a szektor evolúcióját figyelembe véve a hazai szereplők ilyen magas limitet nem tudnak alkalmazni. Ellenben az elmúlt évekre a folyamatos limitemelés volt a jellemző, ma már azt mondhatjuk, hogy a privátbanki szolgáltatást nyújtó iparági szereplők legalább 50 millió forintos limitet húznak meg, ami 220 ezer dolláros limitnek felel meg.
Az utóbbi félévben több privátbank is észrevetette magát limitemeléssel, a legnagyobbak közül a Friedrich Wilhelm Raiffeisen és az MKB is emelt, előbbi 50 millió forintról 70 millió forintra, míg utóbbi 50 millió forintról 100 millió forintra. A két bank között közös, hogy mind a ketten átálltak a családi számlavezetésre, vagyis ha a szolgáltatónál egy család több tagja (férj, feleség, gyerek) is vezet számlát, akkor azt összevontan tekintik egy számlának. Mint azt Katona Ildikótól, az MKB Private Banking igazgatójától megtudtuk, a családtagok számára már korábban is hasonló vagyonkezelési szolgáltatások voltak elérhetők, most viszont úgy döntöttek, hogy ezeket egy számlává alakítják, és a belépési limitet is összevonják. Azt viszont még nem döntötték el, hogy a hivatalos publikációkban mit tüntessenek fel, a különböző ügyfélszámlákat vagy a családi számlákat.
Természetesen az adott bank stratégiájától is függ, milyen szegmentációt alakít ki, a háromszintű ügyfélszolgáltatást miként alakítja ki. Mint a felmérésünkből is kiderül, a 13 privátbanki szolgáltató nagyon eltérő limitekkel dolgozik, ami nyilvánvalóan kihat egyéb statisztikákra is, így például az ügyfélszámlák számára és a kezelt vagyonra. Jól mutatja ezt, hogy amikor 2010 elején az UniCredit 30 millió forintról 100 millió forintra emelte a belépési limitjét, az ügyfélszám harmadára, a kezelt vagyon közel felére esett vissza. Természetes a jelenség, hiszen Magyarországon korlátozott azoknak a családoknak a száma, amelyek legalább 100 millió forinttal likvid vagyonnal rendelkeznek.
A belépési limiteket érdemes összevetni az egy ügyfélszámlára jutó kezelt vagyonnal is. Sok ügyfélnek több szolgáltatónál is van számlája, és a privátbankok egy ügyfélnél nemcsak a vagyont, hanem a potenciált is figyelembe veszik. Érdemes lehet egy ügyfelet alacsonyabb limit mellett is beengedni, ha később az ügyfél más banknál vezetett vagyonát is átcsoportosíthatja, például olyan céges tulajdonrésszel vagy egyéb nehezen mozdítható befektetéssel rendelkezik, ami később jelentős bevételt eredményezhet.
Megállíthatatlanul emelkednek az ügyfélszámlák is
Közismert tény a privátbanki szektorban, hogy korlátozott azoknak a családoknak a száma, amelyek privátbanki szolgáltatást igénybe vehetnek, rendre fel is merül a kérdés, van-e még a szektor evolúcióját ismerve növekedési lehetőség. A privátbankoktól kapott adatok szerint egyértelműen van, amennyiben a BNP Paribas hazai Wealth Management üzletágát a felvásárlás miatt nem számítjuk, a szektor ügyfélszámláinak száma 4 százalékkal 41 ezer fölé emelkedett. A tényleges ügyfélszám ennél jóval kisebb, hiszen mint említettük, egy ügyfélnek jellemzően 2-3 számlája is van különböző szolgáltatóknál.
Közelebről megnézve az egyes privátbankokat, hasonló folyamatokról számolhatunk be. A CIB, a K&H és a Raiffeisen kivételével mindenhol növekedésről adtak számot, utóbbi szolgáltató esetén azért esett közel 10 százalékkal az ügyfélszámlák száma, mert a belépési limitet megemelték és nem mindenki tudta megtartani a privátbanki státuszát. Nagyobb növekedésről azok a szolgáltatók tudtak beszámolni, amelyek vagy alacsonyabb belépési limitet határoztak meg, vagy az üzletáguk mérete a piaci átlagtól elmarad.
Az ügyfélszámlák számának abszolút változását figyelembe véve messze felülteljesített az OTP és a Citigold. A két szolgáltató sajátja, hogy mind a kettőnél több belépési limit van meghatározva, az alsó rendre 20 és 15 millió forint. Igaz van egy magasabb limit is, azonban a statisztikákat együttesen közlik a szolgáltatók. Természetesen önmagában az alacsonyabb limit nem zárja ki, hogy a magasabb limit mellett tudjanak növekedni az üzletágak, erre több példát is láthattunk a szolgáltatóknál.
Változóban az élboly
A privátbankoktól kapott adatok alapján tovább tudott emelkedni szektorszinten a kezelt vagyon, a szolgáltatók 2184 milliárd forintot kezeltek 2012 első félévének végén, ami 2,6 százalékkal magasabb az év végi értéknél. A statisztikákban nincs benne a BNP Paribas, mivel a magyarországi Wealth Management üzletágat az Erstének eladták, ezért nem közöltek adatot. Piaci információk szerint a tavaly év végén publikált 73 milliárd forintos kezelt vagyon 50 milliárd forintra fogyatkozott, tisztán azonban csak akkor fogunk látni, ha az Erste felvásárlása véglegesen lezárul. A jelenlegi sorrend emiatt még nem változott meg, azonban az Erste a 2012 végi statisztikákban már a TOP4-ben szerepelhet.
Az ügyfélszámlák száma gyorsabban növekedett, mint a kezelt vagyon, vagyis az átlagos ügyfélszámla vagyonnak csökkennie kellett. A magas kamatszintnek, illetve a mérethatékony működésnek köszönhetően ma már átlagos körülmények között könnyű a kezelt vagyont növelni, hiszen már önmagában a meglévő befektetések hozamai növelik az állományt. Az elmúlt félévben azonban több olyan egyedi tényező is volt, amely miatt visszafogott növekedést láthattunk a szektorban.
Nem feledkezhetünk meg a 2011 decemberére és 2012 januárjára tehető tőkekivonási turbulenciáról, amely becslések szerint 60-100 milliárd forintos csökkenést okozott a szektorban. Természetesen a csökkenés szétterítődött a szektorban, viszont a 2011-es végi adatokban még nem láthattuk a teljes hatást, hiszen egy jelentősebb része átcsúszott 2012 első félévére. A hatásokat azért sem volt egyszerű megállapítani, mert a forint jelentősen gyengült a főbb devizákkal szemben, az átértékelődés pedig megdobta a deviza kitettség forintban számolt értékét 2011 második felére.
Amennyire kedvező volt a forint mozgása 2011 második negyedévében, annyira kedvezőtlen volt most a forint drámai erősödése 2012 első negyedévében. Az euróval szemben a forint 7,4 százalékkal erősödött, míg a dollárral szemben 4,8 százalékkal. Mindez azért fontos, mert a privátbankok portfóliójában jelentős részarányt képviselnek a devizás eszközök, egyes becslések szerint a devizaarány a portfólió harmadát is elérheti. Vélhetően ez vezetett oda, hogy több nagyobb privátbank is jóval visszafogottabb növekedést tudott vagyonban felmutatni, mint azt az ügyfélszámból becsülni lehetett volna.
Kétségtelenül találtunk példát olyan privátbankra is, amely az ügyfélszámlák növekedésénél is nagyobb vagyonnövekedést tudott elérni, ide tartozik az UniCredit, a Bank Gutmann, a Takarékbank és az Equilor is. Több tényező is indokolja a jó teljesítményért, így például a magas hozamot hozó eszközök (forintos betétek, és hosszú államkötvények) felülsúlyozása, jó negyedéves részvénypiaci teljesítmény, vagy éppenséggel az átlagnál nagyobb vagyonnal rendelkező ügyfelek akvizíciója. A Bank Gutmann esetében például éppen utóbbi tényező lehetett az irányadó a 16 százalékos vagyondinamika mögött.