P.: Folyik a találgatás, mikor állnak elő nagybankok is akciós, hitelkiváltásra szolgáló forinthitel-termékekkel. Több helyről is azt hallani, lakás-takarékpénztár létére a Fundamenta is aktív szereplő kíván lenni. Igaz ez? Beszállnak a háborúba?
GK.: Tavaly 13,7 milliárd forintnyi hitelt folyósítottunk, idén a végtörlesztés nélkül 35 milliárd forint lett volna a kitűzött cél, ennek 40-45 százaléka azonnali hitel. Becsléseink szerint a végtörlesztés ehhez képest 10 milliárd forintos pluszt jelenthet a következő hónapokban, vagyis a jelenlegi 10-13%-ról megnő a hitelkiváltásra szolgáló hitelek aránya portfóliónkban. Ez az összeg azonban még mindig csak töredéke a teljes piacon megmozduló összegeknek, de már csaknem 250%-kal magasabb hitelkihelyezést jelentene a Fundamentánál, mint a tavalyi évi. Ehhez likviditás és tőke kell. Likviditási problémánk nincs, de a saját tőkére is oda kell figyelnünk. Tőkemegfelelési mutatónk a minimális 8 százalékkal szemben 11 százalék, de magas e tekintetben az anyavállalat elvárása. Nem helyezhetünk ki akármennyi hitelt.
P.: Ha kihagyhatatlan lehetőséget látnának ebben, biztosan adnának a tulajdonosok friss tőkét.
GK.: Nem kérünk tőlük. Azt gondoljuk, hogy a fokozatos növekedés a kívánatos. Tizenöt éve vagyunk a pályán, de csak az utóbbi hónapokban értük el azt, hogy a nagybankokkal hasonlítanak össze minket. Ez Németországban szinte kizárt, egy lakás-takarékpénztárt sosem lehet összehasonlítani egy kereskedelmi bankkal. Egy banknak sokkal hatékonyabban kell működnie, és sokkal több terméke van. Mi azonban komoly, 15-20% körüli részesedést érünk el a lakáshitelezésben idén, ezért figyelt fel ránk mindenki.
P.: A sikereket látva fel is merül a kérdés: miért nem akar a devizahitelek tömeges kiváltása révén is nagyot növekedni a Fundamenta?
GK.: Azért, mert a tőke mellett a kapacitásaink sem végtelenek. Ahhoz, hogy idén 45 milliárd forintnyi hitelt tudjunk kihelyezni, jó minőségű szolgáltatást kell nyújtanunk, a kapacitások folyamatos bővítésével és karbantartásával. A kormányzat lépései bár tehát helyesek, túl gyorsak ahhoz, hogy egy, a hitelezésben viszonylag kis szereplő a nagyon gyorsan tudjon reagálni. Míg például az átfutási idők két-három hónaposak, a kormány rendkívül szűk határidőket szabott. Hogy úgy mondjam, a mi rendszereinek a hosszú távú öngondoskodásra, előrelátásra vannak beprogramozva, semmiképp sem az azonnali hitelnyújtásra. Felelősen gondolkodunk, ezért sem voltunk benne eddig a botránykrónikákban. Sem a bankokat, sem az ügyfeleket nem szeretnénk továbbra sem felhergelni. Az a tisztességes politika, ha a saját ügyfeleink vonatkozásában nyújtunk továbbra is jó minőségű szolgáltatásokat, ezért úgy döntöttünk, az augusztus 31-éig takarékpénztári szerződést kötő ügyfelek vehetnek csak fel nálunk forinthitelt.
P.: A meglévő ügyfelek tábora sem kicsi, hiszen bár a Fundamenta hitelállománya még alacsony, a betéti jellegű megtakarításokkal rendelkezők tábora több mint 600 ezres. Hányan lehetnek közülük a devizahitelesek, és mekkora betétállomány-csökkenéssel számolnak e miatt?
GK.: 60-70 ezer ügyfélnek lehet devizahitele, nyilván ennyien nem fognak tudni élni a végtörlesztéssel. Becsléseink szerint 15-20 milliárd forintnyi olyan megtakarítás van nálunk, amelyet a végtörlesztéshez használhatnak fel az ügyfelek a 260 milliárdos teljes betétállományból. Ez azt jelenti, hogy jövőre ennyi megtakarítással kevesebbel indulunk. Akik viszont nem nyúlnak hozzá lakás-takarékpénztári megtakarításaikhoz, forinthitelt kaphatnak. A betétállomány csökkenését tehát a hitelállomány növekedése kísérheti.
P.: Mi a véleménye, ha a Fundamenta nem is, más bankok kirobbantják-e a devizahitelesek által várt forinthitel-háborút?
GK.: Úgy látom, vannak nagybankok, amelyek a közeljövőben megpróbálnak majd piacot szerezni, az elvesztett ügyfeleket visszaszerezni, vagy újakat gyűjteni. A tömeges végtörlesztések ugyanakkor kamatemelést is kiválthatnak az MNB részéről, így korántsem biztos, hogy az átlagos kamatszint a jelenleginél alacsonyabb lesz.
