A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t (KELER) 1993-ban hozta létre az MNB, a BÉT és a Budapesti Árutőzsde. Az azóta eltelt években rengeteg változáson ment keresztül a vállalat, ezek közül talán a legfontosabb esemény az volt, hogy 2009-ben a KELER leányvállalataként létrehozták a Központi Szerződő Fél Zrt.-t (KSZF), amely először csak garanciavállalatként működött, 2013. január 1-jétől kezdve azonban az EU-sztenderdeknek megfelelő teljes értékű klíringházként funkcionál.
A KELER-nél jelenleg az EKB egy fontos projektjére való felkészülést végzik, az úgynevezett Target to Securities 2 (TS2) projekt során egy központi elszámolási rendszert hoznak létre mind a hazai, mind a nemzetközi tranzakciók egységes elszámolására, a csatlakozási céldátum 2016 őszére tehető. Egy másik fontos fejlesztés az "order routing"platform létrehozása, amellyel automatizálják a back office folyamatokat az ügyletkötéstől az elszámolásig, ezt még idén tavasszal be szeretnék vezetni.
A TS2 programra való felkészülés során a cég lecseréli elavult fő számlavezető rendszerét is. Erre azért van szükség, mert a magyar helyzet speciális, ugyanis a forint nem lesz elszámolási deviza az új TS2 rendszerben, tehát a magyar értékpapírok ellenében való elszámolást továbbra is a KELER rendszerében kell majd folytatni. Ellenben az eurós és egyéb elszámolásoknál a TS2-t fogja használni a KELER a csatlakozás után.
A KELER a kiterjedt tőkepiaccal rendelkező országokhoz képest meglehetősen drágának számít, ugyanis a fejlett nyugaton néhány eurócentre szorított egységáron számolnak el egy tranzakciót, míg a KELER ugyanezt jelenleg 83 forintért teszi meg. Ez azért van elsősorban, mert míg a BÉT-en évente 2-3 millió tranzakciót bonyolítanak le, addig ekkora volumen a nagyobb tőzsdéken akár egy nap alatt is generálódik. Igaz a tervek szerint a díjstruktúrát át akarják tervezni, hogy olcsóbban szolgálják ki a tőkepiacokat.
2010 óta a KELER az energiaszegmensben is szolgáltat, a szervezett magyar földgáz piacon napi és másnapi teljesítésre lehet földgázt venni, illetve határidőre. A cég bevételeinek 30-35 százaléka származik már a nagy növekedési potenciállal rendelkező energiapiacról, ez teszi lehetővé, hogy mérsékelni tudják díjaikat, illetve a csökkenő tőzsdei bevételeiket is kompenzálni tudják.
Csiszér Péter stratégiai és Ügyfélkapcsolati igazgató, KELER
Mi lesz a KELER-el a Xetra átállás után? Önmagában a Xetrára való átállás nem lesz jelentős hatással a KELER rendszereire, fejlesztések a Xetra árjegyzői modelljének támogatása miatt szükségesek, az értékpapír kölcsönzési rendszer megújítása vált szükségessé. Ellenben az átállás jelentős változást hozhat a cég ügyfélkörében. Jelenleg a KELER 39 ügyfelet szolgál ki, az átállással azonban egyesek megszűnhetnek, elképzelhető hogy néhány ügyfél nem csatlakozik a rendszerhez, ugyanakkor új, főleg külföldi belépők is feltűnhetnek.
Az új külföldi szereplők kiszolgálására már el is kezdték a felkészülést, például az alkalmazottak intenzív idegennyelvi képzésével, illetve egy SWIFT alapú kommunikációs rendszer kiépítésével arra az esetre, ha közvetlen módon akarnak kapcsolatba lépni a KELER-el. Arra is számítanak a cégnél, hogy például letétkezelőn vagy brókercégeken keresztül, indirekt módon tesznek szert új ügyfelekre.
A Xetra átálláson kívül fontos az EMIR (European Market Infrastructure Regulation) előírásainak való megfelelés, ami nagy terhet jelent a klíringháznak (pl. adminisztratív előírások, sok papírmunka, 99 százalékos megbízhatósági szint teljesítése az elszámolásban). Az EMIR korlátozásokkal jár a befogadott biztosítékokat tekintve (pl. a bankgaranciát nem fogadhatják el, a részvények közül pedig valószínűleg csak az 5 blue chipet). Ha a KELER meg tudja megszerezni a licencet, akkor 2014-től a KELER-en elszámolók számára akár a jelenleginél is kisebb tőkekövetelményt írnak elő, ha viszont nem tudja teljesíteni a feltételeket, akkor ennél nagyobbat.
Mozgolódnak a klíringházak
Egyre több fúzió zajlik a klíringházak között, ebben Európa élen jár. A MiFID bevezetése is egy erős impulzust adott a "nemzeti monopóliumoknak", az elszámolóházakat és a tőzsdéket tekintve is verseny bontakozott ki azóta. A MiFID lehetővé tette, hogy MTF-ek (Multilateral Trading Facilities) jöjjenek létre a hagyományos tőzsdék mellett, ez átírta a rangsorokat, ma már a legnagyobb tőzsde Bats chi-x MTF London lett.
MTF - Multilateral Trading Facilities egy EU direktíva, a MiFID 2004-es bevezetésével megszűnt a tőzsdekényszer, ami azt jelenti, hogy a befektetési szolgáltatóknak nem csak a tőzsdéken keresztül lehet az arra bevezetett értékpapírokkal és részvényekkel kereskedni. Ennek következményeként megjelentek az alternatív kereskedési rendszerek, az MTF-ek, olyan kereskedési platformok, amelyek a tőzsdék riválisai. Ezeket olyan befektetési vállalkozások működtethetik, akik harmadik személyek megbízásait is összepárosíthatják.
A nemzetközi folyamatok hatására az árak jelentősen csökkentek, "majdnem ingyen, néhány euró centért adják a klíringet". A BÉT-en alacsony a kötések száma, a nagy tőzsdék naponta is több millió tranzakciót bonyolítanak. Ez oda vezethet, hogy eljön a konszolidációk ideje, ami a felvásárlásokban csapódik majd le. Erre jó példa, hogy a közelmúltban a svájci klíringház felvásárolta az oslóit. Felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a nyugati elszámolóházakhoz képest kicsinek számító KELER-el? A cég képviselői elmondták, hogy konkrét felvásárlási szándékkal eddig még nem keresték meg őket, és ők sem kerestek fel eddig senkit ez ügyben, de nyitott szemmel járnak.
Mátrai Károly kockázatkezelési és gazdasági igazgató, KELER
