A banki operációt hogyan lehet áramvonalasabbá tenni technológiai szempontból? Vannak még tartalékok a költségcsökkentésben a működést illetően, azaz lehet még költséget csökkenteni IT-rendszerek fejlesztésével?
Állandó üzleti igény, elvárás az informatikai szektorral szemben, hogy az innovációk, az új technológiák egy rendszert jobban, hatékonyabban és alacsonyabb költségszinten tudjanak üzemeltetni. Ez a fajta motiváció a fejlődésre a következő néhány évben újra fókuszban lesz.
Jelenleg vegyes képet látunk a bankszektorban; nagyon nehéz a szabályozott pénzügyi szolgáltatások piacán innováció mellett költségcsökkentést is elérni, aminek a legfőbb oka a meglévő legacy rendszerek működtetése. Kevés idő és energia jut arra, hogy az innováció mellett ütemezetten kivezessenek megoldásokat, így a párhuzamosságok hosszú távon fennmaradnak. A következő időszakban sokkal ambiciózusabban kell ehhez a területhez állni, azaz a technológiai fejlesztéseken túl, a változásmenedzsmentet is előtérbe kell helyezni.
A felhő technológiának milyen szerepe lehet ebben?
Ha egy bank nyitott az új megközelítésekre, akkor számos területen tervezhet további felhő alapú szolgáltatás-bővítéseket, amelyekkel IT-üzemeltetési kiadásait felhő technológiára támaszkodva, használat alapú modern szolgáltatásokra cseréli. Sok lehetőség rejlik még az együttműködés és a kommunikációs területeken, ide tartozik akár a telefónia modernizálása, vagy egyéb távoli munkavégzést segítő, banki környezetben is biztonságos kollaborációs megoldások használata. Sok esetben az informatikai fejlesztések tervezése együtt jár az üzleti megtérülési szempontok tervezett összevetésével. Ennek következtében nemcsak új zöldmezős beruházások, hanem már meglévő IT-rendszerek lehetséges felhőmigrációja is elképzelhetővé válik.
Ha összevetjük a várhatóan emelkedő helyi üzemeltetés és egy felhőszolgáltató igénybevételének költségeit -ún. lift and shift, kvázi változatlan állapotban zajló migrációval - ez akár pozitív megtérülést is fel tud mutatni, nem beszéve arról, hogy ez egyúttal utat nyit egy gyorsabb és rugalmasabb modernizáció felé is. A zöldmezős beruházásoknál nagyon fontos az ún. cloud first megközelítés. A nagy nemzetközi szoftvergyártók, megoldásszállítók a banki piacon elsősorban már felhőtechnológiákra építve fejlesztik a jövő termékeit. Ez biztosan meg fog jelenni a hazai bankoknál is, a megrendelői oldalon, ezért tartom fontosnak a tudatos felkészülést ezekre a változásokra.
A hazai core banki rendszerekről már sok mindent hallhattunk: támogatási életciklusok a végéhez közeledik, cserélni kell őket, öregek, de modernizálhatók. Szerinted mi alapján kell eldöntenie egy banknak ezt a kérdést?
Minden tradicionális banknak egyedi története, háttere van, akár hazai, akár külföldi tulajdonban van, ami alapvetően meghatározza a hozzáállását ehhez a kérdéshez. Az biztos, hogy ezeken a területeken a modernizáció nem elodázható, hiszen komplex eljárásokról van szó, sok évig tart egy ilyen alap banki rendszernek akár a ráncfelvarrása, akár a cseréje.
A korosodó alapbanki rendszerek akár operációs kockázatot is jelenthetnek, a végtelenségig nem üzemeltethetők biztonságosan.
Ennél még fontosabb szempont a bankok versenyképessége. Egy modern alapbanki rendszer jelentősen segíti az új pénzügyi termékinnovációt, új szolgáltatások bevezetését és a kényelmesebb bankolást.
A bankszektor egy jelentős különadó terhet is kapott a nyakába idén, miközben a jelek szerint gazdasági válság felé sodródunk. Ebben a helyzetben jut-e elég pénz, erőforrás arra, hogy ezeket a fejlesztéseket meglépjék?
Ahol ezek a problémák jelen vannak, nem kérdés, erre el kell különíteni a büdzsét, hozni kell egy felsővezetői döntést hosszú távra, többéves projektekről lévén szó. Ezt mindenki megtette, illetve megteszi. Komoly felelősség, a jövő záloga az, hogy ezzel foglalkoznak, ebbe invesztálnak.
Az energiaárak elszállását a bankok is meg fogják érezni. Van lehetőségük olyan technológiai fejlesztésre, ami az energiafelhasználásukat csökkenti?
A zöldtranszformáció kérdése egy nagyon aktuális és összetett téma. A bankok általában nagy operációval működnek, ezért fontos kérdés, hogyan lehet akár a kibocsátásukat, az működési költségeiket csökkenteni. Az irodacserék és az átszervezések következtében sok új lehetőség adódik a piacon arra, hogy okosmegoldásokkal ebbe az irányba mozduljanak el. Mi, mint technológiai vállalat, példát tudunk mutatni az operációs hatékonyságra, és meg tudjuk mutatni, hogy önmagában a felhőtechnológia bevezetése hol, milyen nagyságrendben segíti a kibocsátását egy nagyvállalatnak.
Ám a pénzügyi rendszer hatalmas befolyással van a gazdaság egyéb folyamataira is, akár az ügyfelek, akár a termékportfóliók kezelésében jelentős indirekt hatást gyakorolhatnak a gazdaság szereplőire. Értem ez alatt az általuk kezelt lakossági, illetve vállalati szektor ösztönzését ugyanerre a tevékenységre, a zöld transzformációra.
A primer célokon kívül ez egy nagyon érdekes új eszközt is ad a bankok kezébe, sokkal mélyebb betekintést kapnak az ügyfeleikről, aminek nagyon sok pozitív hatása van a hitelkockázatok megértésére is.
Minden, ami az üzletfejlesztést, a zöld transzformációt a vállalatokon, a bankokon kívül segíti, az lényegében az adatokról szól. Hogy minél szélesebb és gazdagabb adatbázist építsenek fel, és ez alapján tudjon döntéseket hozni, terméket fejleszteni, csökkenteni a kockázati faktorokat, fejleszteni az üzletet. Erre elkezdődött a felkészülés a hazai pénzintézeti szektorban.
Hol tartanak most az ESG-törekvéseket tekintve a bankok Magyarországon? Milyen területekre fókuszálnak a pénzintézetek és mi lehet a következő lépésük?
A közvetlen karbonlábnyomra vonatkozó, úgynevezett scope 1 alá tartozó saját operációs fejlesztések már javában zajlanak, ennek eredménye is van, ám ez egy kötelező kör. Azt gondolom, a különböző zöldhitelek és a zöldtranszformációra épülő lakossági digitális szolgáltatásoknak megjelenése a piacon hamarosan várható, az energiaválság ezt a szempontot kiemeli. A nemzetközi trendek is már abba az irányba mutattak az elmúlt egy-két évben, hogy minden multinacionális cég, minden nagy szereplő, regionális vagy globális bank aktívan a kommunikációs zászlajára tűzte. Néhány nagybanknál láttuk azt, hogy zöld, digitális megoldásokat külön fintech, spin off cégekben, online banki projektekben valósítanak meg. Ennek a megközelítésnek a hazai megjelenésére szintén számítunk.
Az MNB ESG-ajánlása mennyire segítette a bakokat a fenntarthatósági irányba?
Az MNB egyik fontos missziója és feladata a trendekre és a kockázatokra való rávilágítás. Az ajánlás nyomatékot, súlyt adott az ESG-nek, ami az üzleti gondolkodást nagyon erősen visszaigazolja, a stratégiát megerősíti.
Hogy látod, a hazai bankoknak mennyire sikerült megvetniük a lábukat nem banki szolgáltatások területén, milyen beyond banking próbálkozásokat látni a piacon? Ehhez képes a globális bankszektor milyen irányba halad?
Nemzetközi szinten a beyond banking mainstream trend sok éve, például a hosszú távú egészségügyi- és az ingatlanpiaci szolgáltatások területén,illetve az ügyfél pénzügyi szempontból is fontos élethelyzeteiben is megjelent.. A belépési pontot a bankoknak a hitelezési, jelzáloghitelezési és a pénzforgalmi területek jelenthetik, ahol az ügyfélakvizíciós tevékenységet satellite cégek segíthetik.
A beyond banking törekvések következő szintjét pedig a banki tevékenységek szolgáltatásként nyújtása hozza el, erre jó példa, amikor a bank által fejlesztett kockázatkezelési modelleket értékesítik a pénzügyi szolgáltatói piacokon. Dél-Afrikában például a Standard Bank nyújt kockázatkezelési szolgáltatásokat, a lengyel BIK Biuro (Központi Hitelinformáció Iroda) pedig API használattal lakossági hitelprofil szolgáltatást ad a pénzintézeteknek.
Biztos vagyok benne, hogy a hazai bankszektorban is látunk majd hasonlóra példákat. Az a fontos, hogy ezek a próbálkozások ne elszigetelt esetek legyenek, hanem az összképet és a stratégiát a beyond banking koncepcióra alapozzák.
Ezeknek az erőfeszítések nem azon a ponton fognak megtérülni rövid távon, ahol ez az új szolgáltatás elindul, hanem az egész ökoszisztémát erősítik.
Számos jel mutat arra a globális és a hazai gazdaságban is, hogy válság felé sodródunk, amely a banki működésre is komoly veszélyt jelent, megugorhat a nem teljesítő hitelek aránya. Léteznek ma már olyan technológiák, amelyek képesek előre jelezni, honnan jöhet a baj?
Nagyon sokféle szcenárió elképzelhető a következő egy-három évre, akár a gazdasági növekedés mértékét, akár annak a kockázatait nézzük: az energiaválságot, a geopolitikai kockázatot és ennek a különböző szektorokra gyakorolt hatását a lakosságra, a vállalatokra.
Az egyik fontos felkészülési elem ebben a turbulens, változó környezetben a minden aspektusból értelmezett kockázatoknak a kezelése, felmérése és az előrejelzése.
Ezek szintén az adatalapú megoldások felé mutatnak, amikor olyan döntéseket tudunk meghozni, amik szerteágazó adatokból érkeznek. A hitelkihelyezést intelligens döntéstámogató rendszerrel lehet támogatni, de emellett a hitelmonitoring, a hitelportfólió aktív menedzselésének szerepe is felértékelődik. AI megoldások segítségével előre lehet jelezni a potenciálisan nemfizető hiteleket, de az értékesítés támogatására is léteznek mesterséges intelligencia alapú rendszerek. A banki klasszikus kockázatkerülő válasz a válságra, hogy egyes szektorokat, például az energia intenzív vállalatokat általánosságban nem hitelezik, ám ezt sokkal diverzifikáltabban is megtehetnék: a régi „one size fits all” módszertan helyett előminősítésekre támaszkodhatnak a bankok a kockázatos szektorokban.
Címlapkép: Microsoft/Mudra László
