A bizalmi vagyonkezelés szereplői
Ahhoz, hogy jobban átlássuk a bizalmi vagyonkezelés pontos előnyeit és a felhasználási területeit, tisztában kell lennünk a rendszer logikájával. Egy bizalmi vagyonkezelési jogviszony legalább három szereplős. A vagyonrendelő az, aki a vagyontárgy tulajdonjogával rendelkezik; ők jellemzően vállalkozók, akik évtizedek alatt a családi vagyont felhalmozták. A bizalmi vagyonkezelés második állandó szereplője a vagyonkezelő, vagyis az a magánszemély vagy jogi személy, aki kezeli a vagyont. A harmadik – egyben legjobb pozícióban lévő – személy pedig a kedvezményezett; ő az, aki részesül a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontárgy hasznaiból, tőkéjéből, vagyis aki élvezi a munka gyümölcsét. Fontos látni, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett lehet ugyanaz a személy is; sőt, a gyakorlatban sok esetben ezek a személyek megegyeznek. Annak sincs akadálya, hogy a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezetti pozíciót is ugyanazon ember töltse be, de ilyen esetben már meg kell jelölni további kedvezményezettet is – bár arról már nem szól a fáma, hogy ennek a további kedvezményezettnek milyen mértékben kell részesülnie a vagyonból. Mindazonáltal kellő körültekintéssel kell eljárni az ilyen jellegű bizalmi vagyonkezelési struktúrák felállítása során, főleg, ha az adóelőnyök kiaknázása fontos cél – tette hozzá Simon Stella, az AegisLegal ügyvédje.
AegisLegalKötvények, értékpapírok, Privát ügyfelek, öröklés és alapítványok, Reklámjog, Társasági jog
A bizalmi vagyonkezelés adózási szempontból
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapvető sajátossága, hogy a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejövő bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján a korábban vagyonrendelőt megillető vagyontárgy tulajdonjoga átszáll a vagyonkezelőre. A bizalmi vagyonkezelési szerződés ezzel párhuzamosan létrehoz egy megbízási jellegű jogviszonyt a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között; ez utóbbi alapján követelhetik majd a kedvezményezettek a vagyon kiadását.
Adózási oldalról megnézve, a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelés (azaz a vagyontárgy tulajdonjogának átruházása a vagyonkezelőre) adó- és illetéksemleges ügylet. Ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelés során nem merül fel egyik fél oldalán sem adó- vagy illetékfizetési kötelezettség, noha a vagyonrendelés maga egy ingyenes ügyletnek minősül. A vagyonrendelés során annak van kiemelkedő jelentősége, hogy a vagyonba kerülő vagyontárgyak megfelelő piaci értéken kerüljenek be a vagyonba, mivel ez az a vagyonrendeléskori érték lesz a kezelt vagyon indulótőkéje, amit adómentesen lehet majd kiadni a kedvezményezettek felé.
Egy konkrét példával élve: aki a 2020 tavaszi tőzsdei eséskor 30 millió forintért OTP részvényeket vásárolt, annak a részvényei most az eredeti szerzési érték kétszeresét érik. Ilyen esetben a vagyonrendelés a jelenlegi tőzsdei árfolyamon meg tud történni, azaz a kezelt vagyonba ez a részvénycsomag már 60 millió forintos bekerülési értéken kerül felvételre.
A hatályos jogszabályok szerint maga a kezelt vagyon (mint a vagyonkezelő által kezelt vagyontömeg) társasági adóalany és így 9%-os társasági adó fizetésére köteles, emellett a helyi iparűzési adót is meg kell fizetnie. Mivel a kezelt vagyonba gyakran társasági részesedések tartoznak, ezekből jellemzően osztalék formájában, osztalékadó-mentesen folynak be pénzösszegek. Továbbá bizonyos feltételek fennállása esetén adómentességet biztosítanak a társasági adó törvény szabályai, ha magánszemély a vagyonrendelő és a kedvezményezett is és ha a kezelt vagyonban csak meghatározott eszközök vannak (részesedések, részvények, pénzügyi instrumentumok, stb.).
Térjünk vissza a fenti példához, és feltételezzük, hogy az OTP részvénycsomag értéke még tovább emelkedik, mondjuk 80 millió forintra. Ez esetben a 20 millió forintos növekmény (árfolyamnyereség) már a kezelt vagyon úgynevezett hozama lesz, viszont a fenti feltételek esetén nem merül fel a vagyon szintjén adófizetési kötelezettség, mert adómentességet biztosít a társasági adó törvény.
Megjegyezzük, hogy ha ez az adómentesség nem alkalmazható a vagyonnál, akkor is van lehetőség a részesedéseket bejelenteni és alkalmazni a bejelentett részesedéshez kapcsolódó kedvező szabályokat, azaz egy későbbi értékesítésen elért árfolyamnyereség így is lehet adómentes az egy éves tartási időszakot követően. Ha a kezelt vagyon pedig osztalékjövedelmet kap, az ilyen jövedelem szintén adómentes az általános társasági adó szabályok alapján.
Tehát, ha az adóstruktúra előkészítése megfelelően történik, akkor a kezelt vagyonnak nem kell, a kedvezményezetteknek pedig kizárólag a hozam után kell adóznia. Ez a hozam osztalékként adózik, aminek jelenleg 15% a mértéke, valamint ezen kifizetéseket 15,5% szociális hozzájárulási adó is terheli (ennek az éves felső határa kb. 620.000 forint), tehát az értékesítés után nagyságrendileg 3-3,6 millió forint adót kell megfizetni. Amennyiben nem jönne létre bizalmi vagyonkezelés, úgy a fizetendő adó nagyságrendileg 7,5-8,1 millió forint lenne (az eredeti 30 millió forintos szerzési érték és a 80 millió forintos eladási ár különbözete alapján). A gyakorlatban jellemzően ennél nagyobb értékű vagyonrendelések szoktak történni; a kezelt vagyon összege jellemzően 300 millió forintnál nem szokott kisebb lenni, de vannak olyan esetek, amikor alacsonyabb összegű vagyontömeg miatt is érdemes bizalmi vagyonkezelést létrehozni, ezeket lentebb részletezzük. Az is látható, hogy ha időben történik a bizalmi vagyonkezelés létrehozása és az adózási struktúra okosan van megtervezve, akkor jelentős adót lehet megtakarítani – mondta el a szakértő. Amennyiben társasági üzletrészek kerülnek a kezelt vagyonba, úgy exitnél, cégeladásnál ugyanezen logika alapján hasonló adómegtakarítást lehet elérni – fűzte hozzá.
A fentieken túlmenően illetékfizetés merülhet fel vagyonkiadásnál abban az esetben, ha az induló tőke összege kerül kifizetésre a kedvezményezettek felé, ami egyébként adómentesnek minősül. Annál a kérdésnél, hogy kell-e illetéket fizetnie a kedvezményezettnek, azt kell vizsgálni, hogy a vagyonrendelő és a kedvezményezett milyen viszonyban van egymással: egyenesági rokonnak, házastársnak, testvérnek illetéket nem kell fizetnie, a többiekre viszont 18%-os (ingatlan vagyonkiadásnál 9%-os) illeték kerül kirovásra.
A bizalmi vagyonkezelés, mint vagyonvédelmi eszköz
Az adóelőnyökön túlmutató másik előnye a bizalmi vagyonkezelésnek a vagyonvédelem. Manapság egyre többen keresnek ilyen megoldásokat. A vagyonvédelem itt azt jelenti, hogy a konstrukció megakadályozza más, harmadik személyek követeléseinek az érvényesíthetőségét. Azaz a bizalmi vagyonkezeléssel lehetővé válik, hogy egy komolyabb üzleti kockázatokat rejtő tranzakció, kötelezettségvállalás előtt a vagyon biztonságba kerüljön. Simon Stella hozzátette, hogy egy ilyen megoldás alkalmazása szigorúan a megkeletkezését megelőzően jogszerű, amennyiben ugyanis a követelés megkeletkezett, és bizalmi vagyonkezelés keretében a fedezetül szolgáló vagyon átruházásra kerül a vagyonkezelőre, a vagyonrendelőnek pedig nincs más vagyontárgya a harmadik személy igényének biztosítására, úgy az ügylet fedezetelvonást valósít meg.
A bizalmi vagyonkezelés kitűnő megoldás arra is, hogy a vagyon egységben maradjon. Gyakran elhangzik, hogy a bizalmi vagyonkezelés a családi holding struktúrához hasonló funkciót tud betölteni. Ez valóban igaz, azonban számos előnye van a holding társaságokhoz képest. A bizalmi vagyonkezelés alatt álló vagyon mentességet élvez a családtagok hitelezőivel szemben. Egy családi vita esetén a bizalmi vagyonkezelés alatt álló vagyon továbbra is egységben tud maradni, továbbá egy családtag halála nem befolyásolja a cégcsoport feletti tulajdonosi jogok gyakorlását. Emellett, amennyiben egy családtag a holding társaság vagyonából kíván részesülni, részesedést kell kapnia. A bizalmi vagyonkezelés során egy családtag tulajdonrész nélkül is részesülhet a holding társaság gyümölcseiből, amennyiben kedvezményezettként megjelölésre került a bizalmi vagyonkezelési szerződésben – ismertette az előnyöket a bizalmi vagyonkezelési szakértő.
Az AegisLegal ügyvédje megemlíttette azt is, hogy a bizalmi vagyonkezelés a generációváltás hasznos kiegészítőjeként is funkcionálhat. Az elmúlt években állandó téma a cégutódlás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium nemrégiben meghirdette a vállalkozások vezetésének generációváltását elősegítő programját. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint csaknem 53 ezer vállalkozást érinthet ez a probléma a következő 5 évben. A bizalmi vagyonkezelési struktúra felállításával a potenciális utód vagyonkezelővé válhat, aki azután a vagyonkezelésbe adott cégekben tulajdonosi jogokat gyakorolhat, míg a családfő kedvezményezettként tovább részesedhet a cég eredményeiből. A bizalmi vagyonkezelés nem kell, hogy örökre szóljon: a szerződés felmondható, a vagyonkezelő lecserélhető, így amennyiben úgy tűnik, hogy az utód mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket, akkor nincs minden veszve, a családfő visszakaphatja a céget – zárta gondolatait Simon Stella.
Címlapkép forrása: Getty Images
